Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A túzok néha fatojással szaporodik

A hímek különböző hangokkal, önmutogató, imponáló magatartással próbálják megelőzni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak:

farok tollaikat hátrahajtják, szárnyaikat kifordítják, torokzacskóikat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés, azaz nászattrakció. A túzok amilyen rejtőzködő madár a hétköznapokon, olyan feltűnést kelt maga körül, amikor eljön a szaporodás ideje. A túzok legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelő helye Magyarországon van, ahol az állomány megközelíti az 1600 példányt. A dévaványai „túzokrezervátumban”, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén fordul elő a legtöbb, de él nagy túzok a Kiskunságban, a Hortobágyon, Biharban és a Kisalföldön is. Nagyon látványos, igazi turistacsalogató esemény áprilisban a túzok nászának időszaka. A dürgő hím túzokok ilyenkor az alföldi, üde zöld tájat úgy díszítik, mint megannyi kibomló fehér rózsa. Az aktus csak messziről, távcsövekkel és a túravezetők segítségével figyelhető meg figyelhető meg, mert a túzok egyébként rejtőzködő, óvatos állat. A tájvédők ismerik a madár szokásait, úgy helyezkednek el, hogy a lehető legjobb nézőpontból figyelhessék meg a madarakat, a lehető legkevesebb zavarással. A túzok olyan helyen készíti elő a tojáslerakás helyeit, ahonnan messzire el tud látni. Az ivarérettségét 3-5 évesen elérő madár a lassan szaporodó állatok közé tartozik, évente egy maximum három tojást raknak le. Ezért is kell védeni a szaporulatot. Mivel földön fészkelő, ezért tojásait sok veszély fenyegeti. A róka, a borz és a nyest, dolmányos varjú jelentik rájuk a legnagyobb természetes veszélyt, meg a mezőgazdasági munkálatok, a kaszálás és a gabonák vegyszerezése is. A legelő állatok, például a szürke marha és a rackajuh kikerülik a túzok fészket, ezért az ilyen területkezelés minden szempontból nagy előnyökkel jár. A területen gazdálkodó gazdák kötelesek jelenteni, ha munka közben túzokfészket találnak. A szakemberek ilyenkor azonnal kimennek a helyszínre, megfigyelik a fészket. Felmérik az adott helyzetet, és a veszélyeztető tényezők figyelembevételével döntenek a tojások további sorsáról. Ha a tojások mentése mellett döntenek, akkor minden esetben fatojásokat helyeznek a fészekbe. Azért, mert a stresszhelyzet elmúlásával a madár újra visszatér a fészkére. Ez azért fontos, mert ha lehetséges, akkor az eredeti tojásokat visszateszik a fészekbe. Mert mégiscsak az a legjobb, ha természetes környezetben, szülő madár alatt nő fel a túzok csibe. Ha ez nem lehetséges, akkor a túzokvédelmi állomáson mesterséges körülmények között kikeltetik a tojásokat. Nevelésük nyolchetes korig az állomáson történik, majd ezt követően megkezdik a visszavadításukat. Ennek helyszíne egy 400 hektáros, elkerített terület, melyet túzokvédelmi mintaterületnek neveznek. A túzok populáció megmentésének a legfontosabb feladata az élőhely védelme, és annak túzokbarát kezelése. Végeznek szaporodás biológiai kutatásokat is, melynek eredménye a zárt téri mesterséges termékenyítés kidolgozása.
A dévaványaiak szívükön viselik a madarak sorsát, pontosan tudják, hogy milyen kötelezettségekkel és egyúttal jogokkal jár a természetvédelmi területen történő gazdálkodás. A környezetvédők tevékenységének egy része abból áll, hogy a mezőgazdasági munkákat térben és időben úgy irányítják, hogy azok ne veszélyeztessék a túzok-fészekaljakat. A túzokközpontú gazdálkodás révén csökkent a mezőgazdasági munkák során veszélybe kerülő fészekaljak száma, amit a madárállomány növekvő száma igazol. Ezt úgy állapítják meg, hogy rendszeresen szinkronszámlálásokat tartanak, melynek célja, hogy az összes túzoktartózkodási helyet egy időben, az ország minden területén megvizsgálják.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A feketicsi kuriózum - a meggytargyi

    Tájgazda - A feketicsi kuriózum - a meggytargyi

    Kerítésszaggató, papramorgó, torokköszörű, targyi - megannyi népi elnevezése van egyik kedvelt szeszes italunknak, a pálinkának, amely megnevezést az Európai Uniós eredetvédettség alapján kizárólag

     
  • A seprűcirok nemesítőjének emlékére

    Tájgazda - Berényi seprű

    Dr. Berényi János egyetemi tanár, kutató és növénynemesítő neve jól ismert az agrárszakmában, nemzetközi síkra kiterjedő munkássága előtt egyaránt fejet hajt az egyszerű gazda és az akadémikus.

     
  • A hobbi, ami egy életen át elkísér

    A temerini vadászegyesület, TájGazda

    Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

     
  • Jenő bácsi méhészete

    Jenő bácsi méhészete, TájGazda

    Az én utánajárásom és érdeklődésemre Kárpátalja beregszászi járásában mindenképpen Jenő bácsi méhészetét ajánlották nekem egy nagyon pici kárpátaljai teleülésen, Haláboron.

     
  • A térhódító mangalica

    A térhódító mangalica, TájGazda

    A népesség növekedésével arányosan növekszik az élelmiszerfogyasztás, ami nem könnyű feladat elé állítja a nemesítőket. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bő hozamú,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére