A kassai Szent Erzsébet székesegyház

A kassai Szent Erzsébet székesegyház – más néven a kassai dóm – a jelenlegi Szlovákia területén található legnagyobb templomok közé tartozik. Méretei igazán impozánsnak mondhatóak:

hosszúsága 60,5 méter, szélessége 39,5 méter, az északi torony magassága 58,5 méter.
A ma látható dóm területén 1378-ig egy román kori plébániatemplom állt, ami sajnálatos módon kigyulladt és a lángok martalékává vált. Helyén 1380 körül kezdték építeni Európa legkeletebbre fekvő nyugati típusú székesegyházát. Tervrajzának alapjául a Xanten-beli Szent Viktor dóm szolgált. Öthajós, bazilika típusú építményt szerettek volna, ez az elképzelés azonban idővel megváltozott.
Az építkezés első szakasza 1420-ig tartott. A második fázisban fejezték be a királyi díszerkélyt 1440-ben, 1461-ben építették a Mátyás-tornyot, a királylépcsőt és a szentségházat. A harmadik ciklusban épültek a székesegyházhoz tartozó kápolnák: 1467-ben a Szent Kereszt- és a Mettertia-kápolna, 1477-ben pedig a Szűz Mária- és a Szent József-kápolna. Az északi toronnyal 1496-ban végeztek.
1491-ben Albert lengyel herceg fél évig ostromolta a várost – eredménytelenül. A dóm azonban jelentős károkat szenvedett. Rövidesen kijavították, s 1508-ra elkészült a szentély is. Ezzel véget ért a több mint egy évszázados építkezés.
1556-ban újabb tűzvész tombolt Kassán, melynek a dóm is áldozatául esett. Csupán a főoltár és három oltára maradt meg. Miután rendbe hozták, a 17. században felváltva használták a katolikusok és az evangélisták, mígnem 1687-ben egy császári katonai csapat elvette az evangélikusoktól, azóta kizárólag a katolikusoké.
1804-ben létrejött a Kassai egyházmegye, s ezzel az addigi plébániatemplom székesegyházzá vált. Sorozatos felújítások vették kezdetüket. 1877-1896 között a dómot átépítették, az eredeti öthajós terv tükrében. Ekkor bontották le a Szent József-kápolnát. Az átépítés során, az északi hajó alatt kriptát hoztak létre, melyet altemplomnak vagy Rákóczi-kriptának is neveznek. A templom külseje és teljes berendezése rendkívül díszesnek mondható. Kiemelkedőnek tekinthető az 1474-ből származó Szent Erzsébet főoltár, valamint annak két szárnya a 48 gótikus táblaképpel, s a rengeteg szent- és királyi szobor. Olyan dolgok ezek, amiket képtelenség leírni – egyszerűen látni kell.
A már említett Rákóczi-kripta II. Rákóczi Ferenc fejedelemről kapta nevét, mivel 1906-os hazahozatala után itt helyezték végső nyugalomra őt és száműzetésbeli társait, hogy végre magyar földön pihenhessenek. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a nagyhatalmak 14 évvel később egy egész országrészt „száműznek” Magyarországról.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Bazaltorgonák a Somoskői vár tövében

    Somoskő, TájGazda

    Somoskő Salgótarján részeként a szlovák - magyar határvonalnál fekszik. A település fölé magasodó vár és vulkanikus képződmény viszont már Szlovákia területén található.

     
  • Az aprócska magyarföldi falu

    Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

     
  • Pató Pál úr falujának tájháza

    Az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben 2574 lakosából 1800-an vallották magukat magyarnak,

     
  • A szerémségi magyarság központja

    A szerémségi magyarság központja

    A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb a munkalehetőség a vajdasági településeken. Ezért sokan külföldre mennek, azonban Szerémségben van olyan helység is, ahonnan nem költöznek el a lakosok.

     
  • Handmade by Ivi

    Fehérváry Iveta a már korábbi cikkünkben érintőlegesen bemutatott Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen született, s a mai napig itt él. Táskákat, díszeket, illetve apróbb kiegészítőket készít, főleg varr.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére