Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A szepesi vár, TájGazda

A kulturális világörökség részeként számon tartott szepesi vár Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű ilyen típusú építményének számít, 4 hektáros – 41 426 m²-es – kiterjedésével. 

A Lőcséhez közeli Szepesváralja település fölött, tiszteletet parancsolóan tornyosul a mintegy 200 méter magas mészkősziklán. Évente több tízezer turista látogatja a világ minden tájáról. Autóval jól megközelíthető, a parkolótól körülbelül 10 perc gyaloglással érjük el a műemléket.
A vár helyén már Kr.u. 100 környékén létrehoztak a kelták egy erődöt, lakó-, gazdasági és kultikus épületekkel. Ez az évszázadok során megsemmisült, s a 11-12. század folyamán kezdetét vette a szepesi vár nagyszabású építése. A 13. században emelték a vár szerkezetének fő részeit, melyek a komplexum további fejlesztésében meghatározó jellegűvé váltak. Így a mai kör alakú lakótornyot, a donjont a várudvar közepén, a méretes, háromszög alakú, román stílusú palotát az északi oldalon és a felsővár egyéb elemeit.
A szepesi vár első írásos említése 1249-ből származik, amikor IV. Béla a szepesi püspöknek ajándékozott egy részt a vár területéből, hogy ott saját költségén palotát és egy tornyot emeljen magának. A vár Szepes vármegye központjává és a mindenkori szepesi ispánok székhelyévé vált.
Több neves történelmi személyiség is megfordult itt, mint várúr illetve vendég egyaránt. A 13 század második felében IV. (Kun) László király anyja tulajdonába került, a 14. század elején Károly Róbert hívei foglalták el. Csák Máté nem tudta bevenni. 1443-ban, Erzsébet királyné szolgálatában a huszita Giskra János nagyszabású építkezésbe kezdett – két őrtoronnyal, egy kör alakú erődítménnyel bővítették az építményt és széles járdával ellátott várfalat emeltek. Ezzel nagymértékben növelték a vár kiterjedését.
1464-ben, az addig királyi várat az uralkodó a Szapolyai családnak adományozta. Itt látta meg később a napvilágot a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, aki miután elvesztette a trónért folyó harcot, kénytelen volt a várat is átadni a Habsburgoknak. Ők elajándékozták azt a Thurzó családnak, mely 1636-ban kihalt, s a Csáky család szerezte meg az építményt, 1948-ig birtokolták. Csáky István szerette volna központtá kiépíteni, de az erődítmény körülményes megközelíthetősége és a nemesség elkényelmesedése miatt ezen próbálkozása kudarcba fulladt, s az lassú romlásnak indult.
A vár jelenleg a lőcsei székhelyű Szepesi Múzeum közigazgatása alá tartozik, újjáépített részeiben a múzeum kiállításai tekinthetőek meg. Megcsodálhatjuk az itt bemutatásra kerülő fegyvergyűjteményt és számos régészeti leletet. A gótikus várkápolna egyháztörténeti kiállításnak ad otthont.
A vár különleges voltát bizonyítja a tény, hogy az utóbbi húsz évben több nagysikerű külföldi film forgatásának helyszínéül is szolgált, mint például a Sárkányszív (1996) – Dennis Quaid és Sean Connery főszereplésével –, vagy A hódító (1997), Az oroszlán télen (2003), illetve Az utolsó légió (2006).

Nyitva tartás:

  • májustól szeptemberig 8.30-19.00
  • október 8.30-17.00, hétfő kivételével
  • novembertől áprilisig külön kérésre

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Hazánk egyetlen diadalíve

    A Váci diadalív, TájGazda

    A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

     
  • Hazánk egyetlen barlangvára – a Siroki vár

    Ahogy haladunk Sirok felé, már viszonylag messziről lehet látni a hegy tetején magasló vár romjait. A községbe beérve azonban szemfülesnek kell lennünk. Ugyanis a várhoz vezető utat nem könnyű megtalálni.

     
  • Meghívók, képeslapok Nagyberegről

    Somi Kata, TájGazda

    Ha visszagondolunk eddigi életünkre és előretekintünk a jövőbe, legalább tucatnyi olyan jeles napot számolhatunk össze, amit nagy társasággal, vendégsereggel töltünk el. Ahhoz pedig, hogy a szervezéstől

     
  • A hagyomány a kézimunkával is éltethető

    A hagyomány a kézimunkával is éltethető, TájGazda

    A Vajadságban, ahol mintegy 300 ezer magyar ajkú ember él, és közülük sokan arra törekednek, hogy az ősök hagyatékát megőrizzék és átörökítsék a jövő nemzedéknek, szívvel -lélekkel teszik a néprajzkutatás,

     
  • Értékes természetvédelmi pont Dévaványán

    Értékes természetvédelmi pont Dévaványán, TájGazda

    A Körös – Maros Nemzeti Park egybefüggő, legnagyobb, a 13000 hektáros nagyságot is meghaladó területe a Dévaványai – Ecsegi puszták. A szikes pusztákon számos védett és fokozottan védett növény

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére