A szepesi vár, TájGazda

A kulturális világörökség részeként számon tartott szepesi vár Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű ilyen típusú építményének számít, 4 hektáros – 41 426 m²-es – kiterjedésével. 

A Lőcséhez közeli Szepesváralja település fölött, tiszteletet parancsolóan tornyosul a mintegy 200 méter magas mészkősziklán. Évente több tízezer turista látogatja a világ minden tájáról. Autóval jól megközelíthető, a parkolótól körülbelül 10 perc gyaloglással érjük el a műemléket.
A vár helyén már Kr.u. 100 környékén létrehoztak a kelták egy erődöt, lakó-, gazdasági és kultikus épületekkel. Ez az évszázadok során megsemmisült, s a 11-12. század folyamán kezdetét vette a szepesi vár nagyszabású építése. A 13. században emelték a vár szerkezetének fő részeit, melyek a komplexum további fejlesztésében meghatározó jellegűvé váltak. Így a mai kör alakú lakótornyot, a donjont a várudvar közepén, a méretes, háromszög alakú, román stílusú palotát az északi oldalon és a felsővár egyéb elemeit.
A szepesi vár első írásos említése 1249-ből származik, amikor IV. Béla a szepesi püspöknek ajándékozott egy részt a vár területéből, hogy ott saját költségén palotát és egy tornyot emeljen magának. A vár Szepes vármegye központjává és a mindenkori szepesi ispánok székhelyévé vált.
Több neves történelmi személyiség is megfordult itt, mint várúr illetve vendég egyaránt. A 13 század második felében IV. (Kun) László király anyja tulajdonába került, a 14. század elején Károly Róbert hívei foglalták el. Csák Máté nem tudta bevenni. 1443-ban, Erzsébet királyné szolgálatában a huszita Giskra János nagyszabású építkezésbe kezdett – két őrtoronnyal, egy kör alakú erődítménnyel bővítették az építményt és széles járdával ellátott várfalat emeltek. Ezzel nagymértékben növelték a vár kiterjedését.
1464-ben, az addig királyi várat az uralkodó a Szapolyai családnak adományozta. Itt látta meg később a napvilágot a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, aki miután elvesztette a trónért folyó harcot, kénytelen volt a várat is átadni a Habsburgoknak. Ők elajándékozták azt a Thurzó családnak, mely 1636-ban kihalt, s a Csáky család szerezte meg az építményt, 1948-ig birtokolták. Csáky István szerette volna központtá kiépíteni, de az erődítmény körülményes megközelíthetősége és a nemesség elkényelmesedése miatt ezen próbálkozása kudarcba fulladt, s az lassú romlásnak indult.
A vár jelenleg a lőcsei székhelyű Szepesi Múzeum közigazgatása alá tartozik, újjáépített részeiben a múzeum kiállításai tekinthetőek meg. Megcsodálhatjuk az itt bemutatásra kerülő fegyvergyűjteményt és számos régészeti leletet. A gótikus várkápolna egyháztörténeti kiállításnak ad otthont.
A vár különleges voltát bizonyítja a tény, hogy az utóbbi húsz évben több nagysikerű külföldi film forgatásának helyszínéül is szolgált, mint például a Sárkányszív (1996) – Dennis Quaid és Sean Connery főszereplésével –, vagy A hódító (1997), Az oroszlán télen (2003), illetve Az utolsó légió (2006).

Nyitva tartás:

  • májustól szeptemberig 8.30-19.00
  • október 8.30-17.00, hétfő kivételével
  • novembertől áprilisig külön kérésre

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A birkatej igazi érték

    A moholi Raffai Csaba mezőgazdasági családba született és nem is volt kérdés számára, hogy a föld iránti tisztelete és szeretete vezényeli a jövője megalapozásában. A növénytermelést még 30 évvel ezelőtt

     
  • A konyha nélkülözhetetlen kellékei

    A konyha nélkülözhetetlen kellékei, TájGazda

    A hétvégén lehetőségem volt eljutni az Újkígyóson megrendezésre került kézműves vásárba. Az egyik asztal mögött két kedves, barátságos arc fogadott, Julianna és lánya Betti.

     
  • Tündéri nemezpapucsok

    Tündéri nemezpapucsok, TájGazda

    Hiába azonos a technika, minden nemezelőnek más a stílusa, mindenki beleviszi a lelkét a gyapjútermékekbe. Az Erdélyben, Gyergyókilyénfalván élő Szász Tündének az a véleménye,

     
  • Szent Móric kápolnája

    A Kunhegyesi kápolna, TájGazda

    Ahogy haladunk Abádszalók felé Kunhegyes irányból egyszer csak egy kunhalom töri meg az alföldi síkot. Ha jobban megfigyeljük a fákkal benőtt halmot egy téglából épült romos épületet,

     
  • Fából született kincsek

    Fából született kincsek, TájGazda

    Gyermekkori emlékeim játékait látom vissza a képeken. A pörgő búgócsiga, a különböző méretű és színű fa építőkészletek, kirakók. Akkoriban nem is tudtam mennyire fontosak voltak ezek a játékok.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére