Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

Úri muri, Új Zrínyiász, A fekete város, A néhai bárány és még sorolhatnánk.
Ki gondolná, hogy eme neves mesélője a magyar népnek Magyarország jelenlegi határain kívül, Balassagyarmattól mintegy 12 kilométerre, északra egy Szklabonya nevezetű kis faluban született. A történelmi tudás alapjait nélkülöző tudással rendelkező ember még azt hihetné, hogy Mikszáth szlovák nemzetiségű volt, erről azonban szó sincs. Születésekor, 1847. január 16-án a Magyar Királyság legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs volt – és ezzel azt hiszem, mindent elmondtunk.
Mikszáth műveiben mindig Bodok-ként emlegeti szülőfaluját Szklabonyát, ahol ugyan felújítva és átalakítva, de még áll „a kis fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült”. Ebben az épületben töltötte gyermekkorát és ide járt haza, mikor Selmecbányán tanult, innen költözött aztán Pestre. 1978. június 24-én itt avatták fel a Mikszáth Kálmán Emlékházat, melyet máig szabadon látogathatunk. A létesítményt 2003 januárjában vette át a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a kékkői Játék- és Bábmúzeumtól. Ekkor kezdődtek a felújítási munkálatok, melyek 2006-ban fejeződtek be, s január 21-én ismét megnyitotta kapuit.
Szklabonya egyébként az emlékházon kívül megannyi helyszínt rejt magában, melyek a Mikszáth történeteit ismerők körében igencsak népszerűek. Ott van például a 19. század elején épült Szent Vendel kápolna, melyről A Krúdy Kálmán csínytevéseiben olvashatunk, illetve Mikszáth Mariska sírköve a temetőben, amit A síriratok humora említ. A faluban találunk egy Szűz Mária szobrot is, amely mellett az író szülőháza állt, míg le nem bontották. A szobor A mi örökös barátunk c. kisregényben bukkan fel. Az ilyen és ehhez hasonló színhelyeket még hosszan sorolhatnánk.
Amennyiben kedvünk támad ellátogatni ebbe a kis, határ menti falucskába, hogy behatóbban tanulmányozzuk Mikszáth Kálmán életét, munkásságát, nem fogunk csalódni, s megismerhetjük azt is, miből merített ihletet eme kiemelkedő írónk.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • HamzaCrochet - Horgolt cipellők

    Kenneth Cole divattervező egyszer az mondta, hogy: "Egy átlagos nő évente hétszer esik szerelembe, ebből hatszor cipőbe." Ebben a kijelentésben rejlik némi igazság.

     
  • A bioélelmiszert tudni kell megteremteni

    A Nagybecskerek közelében, az écskai halgazdaság halastavainak ölelésében nyugvó közép-bánsági Lukácsfalvát 1781-ben Lukács Lázár örmény nagykereskedő alapított.

     
  • Magyar katonasírok, temetők Körösmezőn

    Magyar katonasírok, TájGazda

    A rahó járásban megtalálhatóak mindkét nagy világháború elesett magyar katonáinak síremlékei, nyughelyei. Első világháborús osztrák-magyar katonai temető a Prutec folyó partján:

     
  • Olvasztott üvegekből „csecsebecsék”

    Minden nőben ott rejtőzik a hiúság. Egyesekben több, másokban kevesebb. Mi nők szeretjük az egyedit, a különlegeset. Valaki a csillogóbbat, valaki a visszafogottabbat.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére