Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Boldogkő Vára: „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”, TájGazda

Az emberi kezek olykor hihetetlennek tűnő dolgokat képesek létrehozni. Sokszor elgondolkodom azon, hogy hogyan is tudtak templomokat, várakat, kastélyokat felépíteni az ókorban, középkorban

a mai modern technológia hiányában. Így vagyok Boldogkő Várával is. Elég csak ránézni a messzi távolból a várra. Elképzelni sem tudom, hogy mekkora munka, erőfeszítés volt ezt a várat felépíteni a középkorban.

Boldogkő Vára Miskolctól mintegy 50 km-re, a Hernád völgyének peremén helyezkedik el. A tatárjárás után emelt várat egy sziklaszirtre építették, mert a szirtről jól belátható volt a vidék. A néphagyomány Bodó aszalómesternek tulajdonítja e várat, aki IV. Bélát bújtatta el a tatárok elől. A várat először Bodókő várának nevezték el, de királyi szóra lett belőle Boldogkő Vára - „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”.
Híres szülötteink is megemlékeznek a várról több ízben. Balassi Bálint, Borivóknak való c. versében vagy Szabó Dezső Szent Boldogkőváralján c. elbeszélésében és Vécsey Jenő szimfonikus költeményében, amelyet a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott elő a vár 700 éves évfordulóján.

Az oklevelek elsőként 1282-ben adnak róla híradást, Castrum Boldua néven. A várat IV. Béla király parancsára építette a Tomaj nemzetség valamely tagja. A történelem során több király uradalmához tartozott és számos nemes család birtokában volt. 1945 után került állami tulajdonba a vár. Ezután régészeti feltárásokba kezdtek és helyreállítási, állagmegóvási munkálatokat folytattak. Jelenleg önkormányzati kezelésben van a vár. 2002-ben az újabb felújítások következtében két torony védőtetőt kapott, az alsó udvar falán körbe kb. 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről pompás kilátás nyílik a lőréseken át nyugati, északi irányba. A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla és annak végén, 20 méter magasan található őrbódé. Az őrbódé megközelítése egy fapallón keresztül történik. Izgalmas lehet végigsétálni rajta és 20 méter magasból szemlélni a tájat. További érdekessége a várnak, hogy a vár pincéjét és vár borozóját föld alatt összekötötték. Így a vár bejárása után a turista egyenesen a hűvös borozóba juthat, ahol fáradt tagjait megpihentetheti. http://boldogkovara.hu/

A vár egész évben látogatható, sőt esküvőket, rendezvényeket is szívesen tartanak a középkori falak között. Várják a kiránduló osztályokat, ahol honfoglaló-kori lovasíjász bemutatót, középkori lovagi fegyver- és viseletbemutatót nézhetnek meg, jelmezes tárlatvezetésen vehetnek részt a gyerekek, de a vállalkozó szelleműek kipróbálhatják a fakapu esztergálást, korongozást, szerencsepatkó készítést.
Az alsó és felső várból álló erődítmény mindes egyes része szolgál valami látványossággal. Az alsó udvarban középkori kohó utal arra, hogy itt egykoron bronzot állítottak elő. A palotaszárnyban várja az érdeklődőket a lovagterem és a történelmi ólomkatona kiállítás, amely Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága. A Malom-bástyában kipróbálható hogyan is működött egykoron a szárazmalom. A vár legrégebbi része az ötemeletes öreg torony, melynek közelében egy 26 méter mély ciszterna található, amelyből a vizet hordák a faluba. Állandó kiállítások keretein belül régészeti, hadtörténeti, ásványi, szobor, címer- és zászlókiállítást, pénzverde- numizmatikai kiállítást, csodálhatnak meg a látogatók, mi több megnézhetik a börtönt, kínzókamrát, kovácsműhelyt is.

Érdemes felírni ezt a várat a bakancslistánkra!

fShare
0
Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Rétesház, Mórahalom

    Mórahalmi réstesbolt, TájGazda

    Pille könnyű tészta, hagyományos, de különleges töltelékkel. Mi magyarok szeretjük azt hinni, hogy a rétes egy kifejezetten magyar étel, tulajdonképpen mi találtuk fel.

     
  • Komáromi Jókai Színház

    Komáromi Jókai Színház, TájGazda

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította őket.

     
  • Pantelics Angelika mézeskalácskészítő

    Pantelics Angelika, mézeskalács - TájGazda

    A szeretet ereje segíti őt, viszi előre. Apró, türelmes mozdulatokkal kell dolgozni, mert a mézeskalács tészta nem szereti a kapkodást. A díszítéshez nem kell más, mint a jó cukormáz,

     
  • A természet ereje meggyógyít

    Gyógyszered legyen ételed, és ételed legyen gyógyszered - hangzik a közel két és fél évezredes hippokráteszi utasítás, ami egyértelműen utal az egészség

     
  • A Shajanszka ásványvíz - Visk

    Kárpátalja a legendák és az ősi hagyományok, a gyógyító levegő és a jótékony hatású ásványvizek vidéke. Az idelátogatók gyakran megjegyzik, hogy az itteni természet, az ásványvizek és a friss hegyi levegő

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére