Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Selmecbánya Kálváriahegye, TájGazda

A középkorban Krisztus szenvedéseit felelevenítendő szép számban hoztak létre kálváriákat egész Európa területén. A történelmi Magyarország minden bizonnyal leglátványosabb kálváriája

Selmecbánya határában található. A három templomból, tizenkilenc kápolnából, illetve a Szent Lépcsőkből álló épületcsoport a várostól nem messze, keletre fekvő, 727 méter magas, szabályos vulkáni kúpon, a Kálváriahegyen – németül Scharfenberg – kapott helyet. Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festett „Selmecbánya látképe” című festményén is jól látható.
A barokk stílusú, egyházi épületegyüttest 1744 és 1751 között építették. Az ötletgazda Perger Ferenc jezsuita szerzetes volt, a bányaváros bányászai munkájukkal, tehetős nemesei és polgárai pedig anyagi hozzájárulásukkal támogatták. Volt miből adakozniuk, Selmecbánya a bányászatnak köszönhetően virágzott akkoriban, a Magyar Királyság legjelentősebb bányavárosaként tartották számon, aranyban és ezüstben egyaránt gazdag hegyek övezte völgyben alapították.
A három templom a búcsújárás alkalmával benne tartott mise nyelve szerint különböztethető meg. Eszerint a felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót pedig szlovák templomnak is nevezik. További különlegessége, hogy a klasszikus tizenkét stáció helyett hét mutatja be Krisztus szenvedéseit, további hét pedig Mária fájdalmával foglalkozik.
A kommunista vezetés 1951-ben betiltotta a búcsújárást, az épületek romlásnak indultak, részben kifosztották őket. 2007-ben viszont nagyszabású felújítás kezdődött, melynek keretében a szlovák templomot teljesen rendbe hozták, a magyar templom pedig díszkivilágítást kapott. A renoválásnak azonban még nincs vége, máig is tart. Az alsó templomban erről a felújításról és a kálvária történetéről rendeztek be kiállítást. Központi kápolnájában az Utolsó vacsorát megörökítő főoltár található, két oldalkápolnájában pedig barokk freskókat találunk.

A selmecbányai kálváriát minden évben több tízezren keresik fel, bármikor szabadon látogatható, az alsó templomban berendezett kiállítás nyitva tartása pedig a következő:

Május – szeptember: 10.00 – 17.00
Április, október, november (szombat és vasárnap): 10.00 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Háromkút az elzárt csángó település

    Háromkút az elzárt csángó település, TájGazda

    Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

     
  • EvArt – drawings & paintings

    EvArt – drawings & paintings, TájGazda

    Nagy Éva számára egészen pici korától teljesen természetes volt, hogy szabadideje nagy részét festésessel, illetve rajzolással töltse. Szülei akkor figyeltek fel a lány tehetségére,

     
  • Régiségek gyűjteménye

    Régiségek gyűjteménye, TájGazda

    Répaszedő és kévehányó villa, kasza, teherszorító kampó, szecskavágó, tiloló, gereben, köpülő - és sorolhatnánk vég nélkül a paraszti gazdálkodás és a részleges terményfeldolgozás eszközeit,

     
  • Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték

    Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték, TájGazda

    „Egy kézműves anyuka olyan, mint egy normál anya csak sokkal menőbb.”- olvastam korábban egy hírfolyamban. És igen, van valóságalapja ennek a kijelentésnek.

     
  • A dísznövények világában

    A sokoldalúság pozitív erény – vallja az emberek többsége. Csak az irigyek mondhatják a másikra azt, hogy miért kell neki mindenben bizonyítani. Törteli László, a temerini Dísznövénykertészet tulajdonosa

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére