Zsablyai rét, Újvidék, TájGazda

Szerbiában ritka és veszélyeztetett virágfaj a tavaszi hérics, latinul Adonis vernalis. Az Újvidékhez közel elő Zsablyai réten található szinte az egyetlen és legnagyobb élőhelye az országban.

A terület fenntartója a Vajadsági tartományi környeztvédelmi titkárság, amelynek munkatársai rendszeres karbantartással igyekeznek megmenteni a legelőt, és fenntartani a természetes egyensúlyt. Minden év októberében, a természetes élőhelyek világnapján, amit 1986-ban határozott meg az ENSZ, a környezetvédelmi titkárság munkaakciót rendez a terület kitisztítására, ahol a törvényileg védett tavaszi hérics virág található. A virág ritka és veszélyeztetett fajnak számít, és főleg a puszai legelőkön fordul elő. Nem csak Szerbiában, hanem Európában is veszélyeztett fajnak számít. Manapság már csak bozótírtással tartható karban a természetes élőhelye. Főleg a galagonyabokor, a gyalogakác és más fás szárú cserje jelenti a legnagyobb veszélyt, mert elnyomhatja a tavaszi virágzású növényt. A virág  mintegy 30 cm hosszúra nől meg,  levelei szeldeltek  emiatt a növény borzos kinézetű. Élénksárga virágai akár a 8 cm átmérőt is elérhetik. Virágzását áprilisban – májusban várják a környezetvédők.  Vajdaságban azokat a területeket, amelyeket régen a  külterjes állattartásra használtak, ma már az intenzív mezőgazdaság miatt felszámolták, felszántották, így a virág természetes élőhelye is megszűnt.  A természetes legelők egész Vajdaságban veszélyeztetett területek, ezért átfogó felmérésre, felüülvizsgálatra és rendeletek meghozására lenne szükség ahhoz,  hogy  szabályozni tudják az ősgyepek használati módját. Legeltetéssel és újbóli külterjes állattartással némileg lelassítható a folyamat a természetes élőhelyek felszámolása ellen, de végérvényesen az elveszett területet visszafordítani már nem lehet. A ritka és veszélyeztetett fajtákból, mint például a  tavaszi hérics, egyre kevesebb található a Vajdaságban.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Bazaltorgonák a Somoskői vár tövében

    Somoskő, TájGazda

    Somoskő Salgótarján részeként a szlovák - magyar határvonalnál fekszik. A település fölé magasodó vár és vulkanikus képződmény viszont már Szlovákia területén található.

     
  • Holland típusú, tornyos dónáti szélmalom

    A dónáti szélmalom, TájGazda

    A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

     
  • Pazar kilátás egy bazaltvulkánról

    Hegyestű - tájérintő, TájGazda

    Hegyestű, avagy a tanúhegynek is nevezett természeti értékünk 337 méter magasan fekszik a Káli-medencében, Zánka és Monoszló között. E kivételes képződmény hazánkban egyedülálló

     
  • Életmód és hivatás a lovaglás

    Életmód és hivatás a lovaglás, TájGazda

    A ló ősidőktől fogva az embert szolgálta, mind a munkában, mind az élvezetekben. Alig 50-60 évvel ezelőtt még a mezőgazdaságban is fontos szerepe volt a patásnak, hiszen a szántástól kezdve az aratásig

     
  • A Shajanszka ásványvíz - Visk

    Kárpátalja a legendák és az ősi hagyományok, a gyógyító levegő és a jótékony hatású ásványvizek vidéke. Az idelátogatók gyakran megjegyzik, hogy az itteni természet, az ásványvizek és a friss hegyi levegő

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére