Belépés

Csallóközi Múzeum a dunaszerdahelyi Sárga Kastélyban

Szlovákiában bevett szokás, hogy a magyar kastélyokat múzeumokká vagy szállodákká alakítják, rosszabb esetben hagyják őket teljesen lepusztulni. A dunaszerdahelyi Sárga Kastéllyal az előbbi történt,

1970 óta a Csallóközi Múzeum székhelye.
A kastélyt 1753-ban kezdte építtetni a veszprémi püspök, Padányi Bíró Márton, méghozzá unokatestvére, Padányi Bíró István számára, de a munkálatok csupán 1770-re fejeződtek be. Ekkorra az épület már a nagyváradi püspök, Kondé Miklós tulajdonába került, aminek hatása máig megfigyelhető: a főhomlokzat előre ugró középrizalitját a középpontban lévő barokk oromzat uralja, melynek közepén a püspöki címer található.
Az eredetileg barokk stílusú kastélyt az 1800-as évek folyamán klasszicista stílusban alakították át. Napjainkban a kétszintes építményt Dunaszerdahely legjelentősebb műemlék épületei közt tartják számon. A körülötte elterülő kis parkban pedig Lipcsey György fából készült szobra kapott helyet. Lipcsey a helyi Művészeti Népiskola pedagógusa, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának alapító tagja, Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrász.
A Csallóközi Múzeum története 1964-ben indult, székhelye akkor még a szintén Dunaszerdahelyen található ún. Fehér Kastély volt. 1970-ben költözött át a Sárga Kastélyba, ahol jelenlegi tárlatai látogathatók.
A múzeumban található kiállítások elsősorban a Csallóköz bemutatásával foglalkoznak, viszont az előcsarnokban régészeti és őstörténeti gyűjteményt is megtekinthetünk. Az emeleten lévő kiállítás a táj népi építészetével foglalkozik, van itt korhű paraszti konyha és szoba, valamint martosi (Martovce) tisztaszoba. Az épületben helyet kaptak olyan munkaeszközök, amik például a kenderfeldolgozásnál, szövés-fonásnál vagy épp az aranymosásnál voltak szükségesek.
Ezenkívül megtekinthetőek itt Tápéi Miklós, a bősi vízi erőmű közelében fekvő Doborgazról származó halászmester fából faragott művei. Akad köztük úszó vízimalom, szélmalom, különböző mézeskalácsformák, de a tipikus csallóközi figurák sem hiányozhatnak.
Az állandó tárlatokon felül gyakran szerveznek az épületben időszakos képkiállításokat is.
A létesítmény maga az újonnan épült DAC Arénától mintegy 800 méterre, a Múzeum utca (Múzejná) 2. alatti címen található. A belépődíjak összege 0,30 €-tól 1 €-ig terjed. Nyitva tartása pedig az alábbi:

Kedd-péntek: 9.00 – 12.00, 13.00 – 17.00
Szombat: 10.00 – 12.00, 13.00 – 16.00

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Beckó vára

    Beckó vára, TájGazda

    Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

     
  • Szent Móric kápolnája

    A Kunhegyesi kápolna, TájGazda

    Ahogy haladunk Abádszalók felé Kunhegyes irányból egyszer csak egy kunhalom töri meg az alföldi síkot. Ha jobban megfigyeljük a fákkal benőtt halmot egy téglából épült romos épületet,

     
  • A Vadasparkban rajzfilmhősök is várnak

    Zsiráfot felülről látni! Az már valami. Mert a térdkalácsig mindenki látott már zsiráfot, aki járt állatkertben. De ugyanezt az állatot felülről látni, nem mindennapi élmény. Onnan a magasból szemlélve szinte

     
  • A vajdasági magyarság jelképe: a citera

    Muzslya (szerbül: Мужља / Mužlja,) Nagybecskerek egyik városrésze, amely a Közép – Bánság/Bánát területén helyezkedik el. Az idén 13. alkalommal került megrendezésre a Muzslai Petőfi Sándor

     
  • A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek

    A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

    Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére