Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Kékkő vára, TájGazda

Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

A várat 1237-ben, a Doncs lovag nemzetségéből származó Ditrich, zólyomi főispán építtette gótikus stílusban. A 14. század elején sok más várral egyetemben, ezt is elfoglalta Csák Máté, felvidéki kiskirály, akinek halála után a tulajdonjog először visszaszállt a Zólyomi nemzetségre, majd a Gyarmati Balassa család birtokolta, akik felvirágoztatták mind a várat, mind a hozzá tartozó uradalmat. A 15. század közepén Felvidék középső és keleti területeit megszálló husziták hiába próbálkoztak az erődítmény bevételével.
A 16. században a törökellenes védvonal fontos része volt, az ellenség azonban 1575-ben elfoglalta, ugyanis a védők harc nélkül feladták. Ezzel Kékkő lett a török sereg legészakibb foglalása, ahonnan gyakran indultak portyázó, fosztogató utakra Zólyom és Selmecbánya környékére. A nemesfémben gazdag bányavárosokat azonban sosem mondhatták magukéinak. A megszállók új kaputoronnyal bővítették a várat, amit azonban visszavonulásukkor több helyen is felrobbantottak.
A török fenyegetés enyhülésével Kékkő vára ismét a Balassa család birtoka lett. Azok szépen rendbe hozatták, viszont egy újabb török támadás folytán a vár súlyos károkat szenvedett, s a felső, gótikus vár azóta romokban áll.
Az utolsó nagyobb építkezés is a Balassákhoz köthető. 1730-ban barokk stílusú kastélyt építtettek az alsóvár bástyáinak alapjaira, s itt élték fényűző életüket. A hozzá tartozó kápolnát 1759-ben szentelték fel.
A kékkői vár és uradalom 1899-ben a Károlyi család tulajdonába került, ők apróbb javításokat eszközöltek az épületen. Fél évszázaddal később, 1945-ben az új, Csehszlovák állam lefoglalta. Ma a kastély épületében a Balassa családról, főleg Balassa Bálintról összeállított kiállítás tekinthető meg. Továbbá itt látható a Közép-Európában egyedinek számító fogtechnikai történelmi kiállítás, maga az épület pedig a Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumának székhelyeként funkcionál. Az év folyamán – leginkább nyáron – több érdekes rendezvénynek, koncertnek, fesztiválnak ad otthont e hajdan tiszteletet parancsoló, bevehetetlennek tűnő vár.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A díszbaromfi a nyugtató

    Díszbaromfi, TájGazda

    Alig 20-30 évvel ezelőtt el sem lehetett képzelni falusi házat kapirgáló baromfi nélkül. A japán kacsa és a fehér liba mellett ott volt a sárga tojós és a baromfiudvar büszkesége, a tarka tollú kakas.

     
  • Jégtörők munkában

    Jégzajlás, TájGazda

    Sokat hallhattunk és láthattunk mostanság híradásokban a jégzajlás jelenségéről. Messziről, a távolból figyelve, főként a magasból lenyűgöző látványt nyújtanak a folyóvizeken úszó jégtáblák.

     
  • Bőrtermékek magyaros motívumokkal

    Ferencz Zsolt bőrdíszműves, TájGazda

    A bőr az ember által legrégebben használt alapanyag, mely napjainkban is megállja helyét. Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves pedig olyan míves, minőségi termékeket kínál, mely tetszetős a szemnek,

     
  • A bártfai városháza

    A bártfai városháza, TájGazda

    Bártfa (szlovákul Bardejov) gyönyörű, kelet-szlovákiai város, az ország leggótikusabb települése. Neve a magyar bárd szóból ered – itt az egy ember által egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti.

     
  • Magyarremete

    Tiszta, napsütéses időben a határmenti városból, Gyuláról is látni a Bihari-havasok csodaszép, havas csúcsait. A határátkelőtől kb. 140 km megtétele után el is érhetjük a hegység lábát.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére