Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Húsvétnap reggelén az ég igen magas - Tar Emese, TájGazda

Kárpátalja magyar lakossága számos Húsvéthoz kötődő szokást őriz. Bár tagadhatatlan, hogy némelyikük formáját tekintve némileg megváltozott, Krisztus feltámadásának ünnepét mindenhol

az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) ünnepként tartják számon.

Az alábbiak néhány, az ünnephez kötődő érdekesség olvasható.

A több különleges hagyományt őrző palóc településen, Nagydobronyban egyedi módon jelzik, melyik házban van hajadon, meglocsolandó leány. Virágvasárnapon feldíszített zöld ágat tűznek a kapura. Az ágat a leány apja és nagyapja szerzi be, anyja és nagymamája díszíti. Nagypéntekig marad a kapun, hogy a legények lássák, hová lehet locsolkodni menni.
Húsvétvasárnapon korábban nagy, füles kosarakban vitték a templomba a szentelésre szánt egész sonkát, tojást, vajból formázott báránykát, sót, sárgatúrót stb. Az ételek adagjai mára a kosár méretével arányosan csökkentek, de a tartalom a régi. Maradt továbbá az a szokás is, hogy a szentelmények maradékát nem taposhatja senki lába, ezért tilos kidobni azokat. Leggyakrabban elégetik a maradékokat, az előző évről megmaradt cicukát például a kemencébe dobták, amikor Húsvét előtt pár nappal a pászkát sütötték.
A sárgatúró elkészítése: a tejet (2 liter vagy annál több) forralni tesszük, felvert tojást adunk hozzá (akár 20 darabot is, a tej mennyiségétől függően), s addig kevergetjük, míg össze nem áll. Lehet cukorral és fahéjjal is ízesíteni. A keveréket tilon (gézen) keresztül szűrjük le, s ebben kell lecsöpögtetni is. Mire a felesleges folyadék kicsöpög a tilban felakasztott túróból, addigra szép gömbölyű lesz a formája.
A szentelmények között a hímes tojás is szerepel. Sajnos a locsolásért a legtöbben már csokitojást vagy pénzt adnak a kisebb fiúknak, de a tojásfestés különböző módjai még nem felejtődtek el, legalább annyi tojást hímeznek még, amit szentelni visznek. Leggyakrabban hagyma héjával együtt főzik meg a tojásokat, ami megfogja, barnásra festi a héjukat. Salánkon (egykori Ugocsa vármegye) forró méhviasszal festik meg a félig kihűlt főtt tojásokat. Miután teljesen kihűltek, aranyporral dörzsölik be a mintákat. Nagydobronyban máig élő hagyomány a tojásfestés. Itt a komoly udvarlónak egy egész kosárnyi hímest kell adjon a leány, amit a fiúnak a következő udvarlás alkalmával ajándékokkal megpakolva kell visszavinnie.
Végezetül egy ráti (Ungvári járás) és egy salánki (Nagyszőlősi járás) locsolóvers:

„Húsvétnap reggelén az ég igen magas,
Repül a gondolat, mint a királyi sas.
Kelj fel, gyenge kislány,
Mélyen elaludtál.
Add ki azt a pár hímest,
Amit nekem szántál.
Add ki hát szaporán,
Ne késtess sokáig,
Hogy gyenge seregemmel
Mehessek tovább is.”
(Rát).
 
„Van e háznak rózsabokra,
nyíljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál
megöntözném. Ennyiből áll
e kis kertész fáradtsága,
piros tojás a váltsága.”
(Salánk)
A locsolóversek forrása:
P. Punykó Mária – Hutterer Éva: Egyedem, begyedem tengertánc. Kárpátaljai gyermekmondókák és Kárpátalja hetilap

Espán Margaréta

fShare
0
Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Békési Kis Anikó fazekasműhelye

    Békési Kis Anikó fazekas, TájGazda

    A fazekasműhely nyáron kisgyermekek napközi otthona is. Szép fakapu, régi téglából rakott kerítés, csinosan felújított parasztház és kerámia házszám a falon.

     
  • Viszokai Majsztró

    Viszokai Majsztró, TajGazda

    Viszokai Majsztró! Ez volt a táblára írva a moszkvai repülőtéren! WAMSZ együttes, a hetvenes, nyolcvanas évek legendás lökösházi zenekara. A beszédes név a zenekar tagjai nevének

     
  • Egészséges lisztet az asztalra

    A családi gazdaságokon megtermelt és előállított házi élelmiszerek újra felfedezésének korszakát éljük. Ezek a magas biológiai értékű élelmiszerek szolgálnak alapul az egészséges táplálkozáshoz,

     
  • Újvidéki mézkiállítás

    Szerbiában, így Vajdaságban is fellendülőben van a méhészet.  Köszönve a tartományi és a minisztériumi támogatásoknak jelenleg egy millió kétszázezer kaptárt tartanak nyilván az országban.

     
  • Szobi Szilvia festményei

    Szobi Szilvia Felvidéken, Léván él. Jelenleg a Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem kert- és tájépítészeti szakán tanul, mérnöki szinten.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére