Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Beckó vára, TájGazda

Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

építményeket igazi turistalátványossággá alakítsák, s ezáltal fellendüljön a térség idegenforgalma. Amennyiben ezeket az épületeket belengi valamiféle titokzatosság, illetve köthető hozzájuk valamiféle bizarr vagy humoros történet, az általában csak jót tesz nekik.
Beckó várához több közismert monda is kötődik. Az egyik szerint a várat Stiborici Stibor, lengyel származású vajda építtette udvari bolondja számára, akiről az építmény nevét is kapta. A várat egyébként Bolondóc-ként is szokták emlegetni. Egy 1208-as feljegyzés Blundix, egy másik 1229-as pedig Bolondus néven nevezi. Az építési munkálatokkal valószínűleg a 12. században készültek el.
Egy másik monda Stibor haláláról szól: a vár fokáról a mélybe vetette egyik, fiát védelmező szolgáját, aki zuhanás közben elátkozta őt. A várurat egy évvel és egy nappal később mérges kígyó marta meg, majd szolgája után zuhant. Ez utóbbi főleg a Stibor vajdáról fennmaradt képnek tudható be, rendkívül kegyetlen emberként tartották számon, aki semmibe vette a köznépet.
Korábban a 13. században – mint megannyi környékbeli vár – ez is Csák Máté tulajdona volt, aki a mintegy 15 km-re lévő trencséni várában székelt. Utána 1388-ban kapta a királytól adományként a már fent említett Stibor vajda. Stibor nevéhez fűződik a vár átalakítása gótikus stílusban, valamint a sziklaszirten álló háromszintes palotaépület és várkápolna építése, illetve átépítése. A vajda 1414 körüli haláláig itt székelt, családjával együtt.
A törökök nem tudták bevenni, a Rákóczi-szabadságharc idején harc nélkül cserélt gazdát kurucok és labancok közt. 1729-ben azonban a katonák hanyagsága miatt lángok martalékává vált.
Jelenleg Beckó vára rendszeresen látogatható, nyáron érdekes programokkal, koncertekkel, középkori hadijátékokkal, íjászversenyekkel és lovagi tornákkal várják az érdeklődőket. A belépő díja 1,50 és 3,30 € között mozog, 6 év alatti gyermekeknek ingyenes.

Nyitva tartása a következő:

Április: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.30
Május: kedd – vasárnap: 9.00 – 18.00
Június – augusztus: hétfő – vasárnap: 9.00 – 18.00
Szeptember – október: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.00
Novembertől márciusig zárva.

fShare
0
Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Fischer Erzsébet selyemkendői

    Fischer Erzsébet selyemkendői, TájGazda

    Fischer Erzsébet a felvidéki, vágsellyei járásban található Pereden él és dolgozik. Családi vállalkozásukban könyveléssel, illetve adminisztrációs munkákkal foglalkozik, emellett körülbelül hat évvel ezelőtt

     
  • Az új ízek birodalma

    Habanero Chili paprika Óbecséről

    Ahány ház, annyi szokás – szól a közmondás. És valóban, egy ugyanazon recept szerint készült ételnek különböző konyhákban más és más íze van. A háziasszony szeretete, a fűszerek frissesége

     
  • Sörhöz, borhoz, családi ebédhez

    Néhány évvel ezelőtt a kárpátaljai magyar fesztiválok, vásárok forgatagában különleges házi készítésű sajtjaival tűnt fel a somi (Kárpátalja Beregszászi járása) Barkaszi Levente és párja, Csilla.

     
  • Cserépfalu történelmi és természeti értékei

    Cserépfalu, TájGazda

    A Bükkalja az Alföld és a Bükk hegység találkozásánál található, átmenetet képez a síkság és a dombság tájegysége között. Az itt folyó Hór-patak völgyében fekszik Cserépfalu községe,

     
  • A térhódító mangalica

    A térhódító mangalica, TájGazda

    A népesség növekedésével arányosan növekszik az élelmiszerfogyasztás, ami nem könnyű feladat elé állítja a nemesítőket. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bő hozamú,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére