Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Beckó vára, TájGazda

Felvidéken számtalan gyönyörű magyar vár és kastély áll a mai napig. Akad, ami jobb állapotban, és akad, ami kevésbé. Az illetékeseknek azonban általában van annyi sütnivalójuk, hogy ezeket a több száz éves

építményeket igazi turistalátványossággá alakítsák, s ezáltal fellendüljön a térség idegenforgalma. Amennyiben ezeket az épületeket belengi valamiféle titokzatosság, illetve köthető hozzájuk valamiféle bizarr vagy humoros történet, az általában csak jót tesz nekik.
Beckó várához több közismert monda is kötődik. Az egyik szerint a várat Stiborici Stibor, lengyel származású vajda építtette udvari bolondja számára, akiről az építmény nevét is kapta. A várat egyébként Bolondóc-ként is szokták emlegetni. Egy 1208-as feljegyzés Blundix, egy másik 1229-as pedig Bolondus néven nevezi. Az építési munkálatokkal valószínűleg a 12. században készültek el.
Egy másik monda Stibor haláláról szól: a vár fokáról a mélybe vetette egyik, fiát védelmező szolgáját, aki zuhanás közben elátkozta őt. A várurat egy évvel és egy nappal később mérges kígyó marta meg, majd szolgája után zuhant. Ez utóbbi főleg a Stibor vajdáról fennmaradt képnek tudható be, rendkívül kegyetlen emberként tartották számon, aki semmibe vette a köznépet.
Korábban a 13. században – mint megannyi környékbeli vár – ez is Csák Máté tulajdona volt, aki a mintegy 15 km-re lévő trencséni várában székelt. Utána 1388-ban kapta a királytól adományként a már fent említett Stibor vajda. Stibor nevéhez fűződik a vár átalakítása gótikus stílusban, valamint a sziklaszirten álló háromszintes palotaépület és várkápolna építése, illetve átépítése. A vajda 1414 körüli haláláig itt székelt, családjával együtt.
A törökök nem tudták bevenni, a Rákóczi-szabadságharc idején harc nélkül cserélt gazdát kurucok és labancok közt. 1729-ben azonban a katonák hanyagsága miatt lángok martalékává vált.
Jelenleg Beckó vára rendszeresen látogatható, nyáron érdekes programokkal, koncertekkel, középkori hadijátékokkal, íjászversenyekkel és lovagi tornákkal várják az érdeklődőket. A belépő díja 1,50 és 3,30 € között mozog, 6 év alatti gyermekeknek ingyenes.

Nyitva tartása a következő:

Április: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.30
Május: kedd – vasárnap: 9.00 – 18.00
Június – augusztus: hétfő – vasárnap: 9.00 – 18.00
Szeptember – október: kedd – vasárnap: 9.00 – 17.00
Novembertől márciusig zárva.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Középkorban felejtett kincs

    Erked, TájGazda

    Térségünkben ritka kiváltság, hogy a középkorban érezheted magad. Hiába keresed utazási reklámok között, sokszor térképen sem találod. Lehet, pont ezért nem változott az „elrejtett” település pár száz év alatt.

     
  • Őseink sütő-fűtő hagyatéka

    Banyakemence, TájGazda

    Létezésük nagyon régre nyúlik vissza, a 13. század környékére. Közkedvelté váltak egyszerű építési módjuk és jó hőtartó képességük végett. Az első kemencéket az ázsiai sztyeppéken

     
  • Mákolaj a táplálkozásban

    Mákolaj a táplálkozásban, TájGazda

    A tv-műsorok reklámjaiban egyre több szó esik az étrendkiegészítők, a vitaminpótlók fogyasztásáról , hiszen egészségünk megőrzése érdekében fontos a kiengyensúlyozott vitamin- és ásványi anyag bevitel.

     
  • A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek

    A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

    Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

     
  • A sörök új generációja: ALAKOR Biosör

    Sör: enyhén kesernyés ízű, világos vagy sötét színű habzó ital. Bizton állíthatom, hogy hazánk legkedveltebb alkoholtartalmú itala. Számos fajtája ismert. Készülhet búzából, rozsból,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére