Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Az ógyallai Szent László-templom, TájGazda

Medgyaszay István (1877-1959) kiváló budapesti építész, szakíró. Gyakran használt népi – leginkább erdélyi – építészeti elemeket munkája során. Műveiben távol-keleti hatást is felfedezhetünk.

Elsősorban a vasbeton merész alkalmazása tette őt ismertté. 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjjal tüntették ki, emellett a magyarországi organikus építészet előfutáraként tartják számon. Az alábbiakban egy, az ő tervei alapján készült felvidéki templomot ismerhetünk meg.
A jelenlegi épület helyén már állt egy 1718-ban épített és az 1763-as földrengés után felújított barokk, katolikus templom, ami azonban az 1911-es tűzvész során megsemmisült. Az új, Szent László királynak szentelt, az erdélyi gótikus építészet ihlette, szecessziós építmény 1912-1913 között készült el. Medgyaszay ekkoriban kezdett nyitni a fa művészi felhasználásának irányába. Ennek bizonyítékai a fából készült kupola, valamint a mennyezet a konzolokkal és még rengeteg apróság. Díszítőelemeket kizárólag a fa elemeken találunk.
A templom alaprajza nyolcszög alakú. A nyolcszöghöz négy irányban, négy szár kapcsolódik, három rövidebb és egy hosszabb, így felülnézetből keresztet formálnak. A szintén sokszög alaprajzú sekrestye a „kereszt szárai” közt helyezkedik el. Befogadóképessége 1100 állóhely, 164 ülőhely, valamint 240 személy foglalhat helyet a kórusban. A beltér meghatározó darabja a sötét színű, fából készült kupola, mely kontrasztot teremt a világos falak fehér színével. A belsőt igencsak gazdagon díszítik különböző faragott fa felületek, korlátok, továbbá a szószéken is megtalálhatók a tetszetős népi motívumok.
A külső és belső közt harmónia uralkodik. A torony magassága 48 méter, alapterülete 20 m2, a tetején lévő kupolát sátortető borítja. A falak sima felületét csupán az ablakok szakítják meg, az egész épület rendkívül letisztult.
Különlegessége még, hogy harangszó helyett a toronyból óránként más és más zene hallható.
A templomot Komáromtól 14 km-re, északra találjuk, Ógyallán, ahol máig áll több neves család hajdani birtoka, úgy mint a Feszty-kastély, Steiner-kastély, illetve a Konkoly-Thege-kúria.
További érdekesség, hogy 1871-ben itt alapította Konkoly-Thege Miklós Közép-Európa első csillagvizsgálóját, mely ma Csillagvizsgáló és Meteorológiai, Geofizikai Intézetként működik. A csillagvizsgáló régi épületében múzeum, illetve planetárium várja a látogatókat.

fShare
0
Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A kalapkészítés szépségei és nehézségei

    Kalapkészítés, TájGazda

    Egyre többször láthatunk finom, lágy az utcán sétáló kalapot viselő hölgyeket, urakat. Az utóbbi években újból keresett termékek lettek a fejfedők.

     
  • Tim-Tom manufaktúra

    Tim-Tom manufaktúra, TájGazda

    A népi motívumok és a fa ötvözése, egy életre szóló emléket eredményez. A munkámhoz gyűjtöttem anyagot és ekkor láttam meg a bölcsről a képet. Elállt a lélegzetem is.

     
  • Barlangászok figyelmébe

    Aki szeret a föld alatt, sárban kúszni-mászni, érdekes üregrendszereket felfedezni, annak érdemes bebarangolnia a Cserszegtomaji-kútbarlangot, a Keszthelyi-riviéra leghosszabb barlangját.

     
  • Péterfia Péter faragott munkái

    Péterfia, Tájgazda

    Péterfia Péter Felvidék déli területéről származik. Szülőfaluja az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén, aminek lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben

     
  • A kismácsédi Szent-Margit templom

    Kismácséd a felvidéki Galántai járás alig 600 főt számláló települése, mely a járási központtól mintegy 10 km-re, a Kisalföld északi részén fekszik. 1326-ban említi először hivatalos irat, akkor még Mached néven.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére