Képtár a György-kastélyban, TájGazda

„Minden művész saját lelkébe mártja ecsetét, és saját szívét viszi a vászonra.” Henry Ward Beecher gondolatai igazak leginkább a Tiszapéterfalva központjában elhelyezkedő képtár alkotásaira.

A képeket nézve körbejárhatjuk egész Kárpátalját, betekinthetünk a kárpátaljai ember hétköznapjaiba, jelenébe és múltjába. A helyiek által György-kastélyként ismert épület a 19. század végén épült, tulajdonosa György Endre (innen a név: György-kastély), egykori földművelésügyi miniszter volt.
Az épület képtárként Bíró Andornak, az akkori Határőr Kolhoz elnökének a kezdeményezésére 1986 óta működik. Egészen a rendszerváltásig a cég kezében volt az intézmény irányítása, ahol a képtár teljes anyagát a kárpátaljai festők ecsetei alól kikerült művek alkották. Rendszerváltás után a galéria a helyi önkormányzat tulajdonába került.
Az intézmény felett védnökséget vállalt dr. Dupka György történész, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke és dr. Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke. Közreműködésükkel a magyar kormány és közalapítványai az épület felújításhoz jelentős támogatást nyújtottak.
Jelenleg a képtárban több mint kétszáz alkotás várja az odalátogatókat. A képtárban olyan ismert festők művei találhatóak meg, mint Boksay József, Koczka András, Sütő János, Erdélyi Béla, a Medveczky házaspár,  Kassai Antal,  Habda László, vagy akár Horváth Anna.
2007 óta a képtárat nemzeti jelentőségű intézményként tartják számon. Ugyanebben az évben megalakult a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesület, amelynek köszönhetően a képtár egyre csak gyarapodik festményekkel. Évente több kulturális és hagyományőrző program kerül itt megrendezésre.
A képtár jelenlegi vezetője Pősze Henrietta, aki egyben a nagyszőlősi járás legjelentősebb tájtörténeti múzeumának, a Tiszabökényben található Tiszaháti Tájmúzeumnak a vezetője is. Az ő vezetése alatt került sor nemrég Gönczy Tivadar, helyi festőművész jubileumi kiállítására, a közeljövőben pedig Matl Péter tárlatát tekinthetik meg az odalátogatók.

Molnár Szabina

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A csíksomlyói búcsú 450 éves

    Az évfordulóra egy művészalbumot jelentetnek meg, melynek megszületéséhez március 20-ig bárki hozzájárulhat. Az első csíksomlyói búcsút 1567-ben István pap indította el Gyergyóalfaluból.

     
  • Felvidéki vadmacska az oroszlánok közt

    Ma Potháczky Angélával, az elbűvölő felvidéki művésznővel, és gyönyörű rajzaival ismerkedhetünk meg közelebbről. Angéla kicsi kora óta szívesen rajzolt, látható volt benne a tehetség,

     
  • Kézműves órák

    Kézművesórák, TájGazda

    Vasárnap délelőttönként a környék gyerekeit tanította a garázsukban… „Engedd meg, hogy zárójelbe odaírjuk: Gyöngyike. Téged mindenki így ismer!”

     
  • A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek

    A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

    Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

     
  • A kecsketermékek gyógyítanak (is)

    Nem is olyan régen lekicsinylően "szegény ember tehénkéjének" nevezték a kecskét, pedig a sokgyermekes családokban még a szerény tartás és takarmányozási mód mellett is minden nap tejet

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére