Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum, TájGazda

A csongrádi megyeszékhely számos érdekességet rejt magában. Szegeden fiatal, idős egyaránt megtalálja a számára való kikapcsolódási lehetőségeket. Pl. kitűnő szórakozási élményeket garantál a Pick Szalámi

és Szegedi Paprika Múzeum. A közel másfél órás múzeumi látogatás során megismerhetjük a két szegedi hungariukumot gyártó cég történetét. Bemutatásra kerül a múzeumban a Pick szalámi és annak gyártási folyamata és a hírős szegedi piros paprika termesztésének múltja és jelene is megelevenedik. És miért e két termék múltját követhetjük végig? Evidens, hiszen a Pick szalámi előállításához nélkülözhetetlen a szegedi paprika.

Gondolom sokan kóstolták már az évszázados tradíción alapuló, az évek során világmárkává vált Pick szalámit. Vagy sokak által csak szegedi téliszalámiként emlegetett szalámit. Emlékszem kiskoromban imádtuk enni a csemege változatát a testvéreimmel. Kérdezgettük a szüleinket, hogy ki készíti, miből van, mitől ilyen finom, hol és hogyan készül a szegedi téliszalámi. Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha felkeressük Szegeden a Pick múzeumot. Bár egy kérdés valószínűleg megválaszolatlan marad. Még pedig, hogy milyen fűszerezéssel készítik el. Ugyanis ennek a receptje titkos, csakis a szalámi-mesterek ismerik a pontos összetevők arányát.

A múzeum alsó szintjén foglal helyet a Pick szalámi és szalámigyártás történetét bemutató kiállítás. Fotók, tablók, dokumentumok segítségével és a kiállított tárgyakon, korhűen beöltöztetett fabábúkon keresztül kalauzolják végig a látogatókat a szalámigyártás történetében. Megtudhatjuk többek között, hogy az 1896-ban, Pick Márk által alapított vállalkozás miért itt alakult meg Szegeden. Honnan jött maga az ötlet, hogy téli szalámit készítsen. Milyen fejlődésen ment át az elmúlt évtizedek során a gyár. Kezdetben milyen eszközöket használtak a feldolgozás során. Hogyan dolgozták fel a húst, miként töltötték be a kolbászt, hogyan történt az érlelés, csomagolás, szállítás. Láthatunk érmeket, díjakat, magas rangú elismeréseket. Az eszközök között bemutatásra kerül pl. a feldolgozás során használt pikker, tagló, ringókés késlapja, de láthatunk koloncos mérleget, régi disznótorok hangulatát idéző pörzsölőt is.

Az épület emeletén pedig a szegedi fűszerpaprika gyártás folyamatait nézhetjük végig. Feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy a paprika először a 18. században jelent meg hazánkban. Kezdetben dísznövényként, majd orvosságként használták a Kolumbusz Kristóf által behozott növényt. Csak később vált a magyar konyha meghatározó fűszerévé. A szegedi paprika története az őrléssel kezdődött. A paprikamolnárok magas szintű szakértelme, a földrajzi adottságok, a feketehomokos talaj, a dohánytermesztésben szerzett tapasztalat mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi paprika minősége a legjobb legyen határon belül és azon túl. Megtudhatjuk továbbá azt is, hogy hogyan történt a magok vetése, a növények ültetése, a gazolás, betakarítás, szárítás, őrlés, csomagolás. Láthatunk utalógereblyét, locsolót, fúrót, kézikapát, tolikapát, hengerszéket. Kiderül az is, hogy fontos mozzanat volt a termelés során, hogy a beérett paprikát kézzel szedték le a tövekről és hogy a megfelelő por állapot eléréséhez nélkülözhetetlen volt az őrlés A szegedi paprikamolnárok utolérhetetlen tökélességre fejlesztették ezen tudásukat. Szakértelműket külföldön is elismerték. Mutatja ezt az is, hogy a Bécsben működött paprikamalomban szegedről származó molnárok végezték az őrlést.

A múzeum bejárása után lehetőség van szalámi kóstolásra és ajándék szegedi paprika termékmintát és képeslapot is kapnak az idelátogatók.
A múzeum honlapja a http://www.pickmuzeum.hu/index-hu.html oldalon érhető el.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A családi hagyomány

    A családi hagyomány, TájGazda

    Úgy tartják, hogy a családi hagyományt nem szabad megszakítani, apáról fiúra kell továbbvinni. Íratlan szabály szerint pedig az örökölt vagyont nem illik pénzzé tenni, ha csak a sors nem kényszeríti erre az örököst.

     
  • Bundák a hagyományőrzéstől az eleganciáig

    Gáspár Péter szűcs, TájGazda

    Ha itt a tél és csikorog a hó a talpak alatt, vagy hideg szél fúj, legjobb lenne egy puha bundába belebújni. A Sepsiszentgyörgyön élő Gáspár Péter már több mint 35 éve foglalkozik bundákkal.

     
  • Az első lapátkerekes gőzhajónk

    Kisfaludy gőzös, TájGazda

    A Kisfaludy gőzös az első lapátkerekes, személyszállító-gőzhajó volt a Balatonon. Nevét a Balaton költőjéről, Kisfaludyról kapta. Fedélzetén 300 utas szállítására volt lehetőség és 2000 mázsa teherbírású uszály

     
  • Őseink sütő-fűtő hagyatéka

    Banyakemence, TájGazda

    Létezésük nagyon régre nyúlik vissza, a 13. század környékére. Közkedvelté váltak egyszerű építési módjuk és jó hőtartó képességük végett. Az első kemencéket az ázsiai sztyeppéken

     
  • A malomkövek hazája

    A Megyer-hegyi tengerszem, TájGazda

    Zempléni-hegység egyik legszebb természeti képe a Megyer-hegyi Tengerszem. Kialakításában mind az ember mind a természeti tényezők közrejátszottak. Sárospatakról és Károlyfalváról is megközelíthető

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére