A Tiszta-tótól délkeletre fekszik egy kis község, amely a Tiszaszentimre nevet viseli. E piciny falu egyik érdekessége a közel 245 éves református templom és annak a templomtornyában kialakított Tégla Múzeum.

A tiszaszentimrei Tégla Múzeum nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülállónak számít, ugyanis ez volt az első olyan múzeum, ahol egyházi pecsétes téglákat nézhettek meg az érdeklődök. Az itt tárolt építőkövek mindegyikének megvan a saját története. Úgy is fogalmazhatnék: beléjük vésődött a múlt.

A tégla, mint építőanyag már az ókorban is használatos volt. Ugyanakkor az égetett tégla megjelenése óriási mérföldkőnek számított az építkezésben, hiszen általa tartósabb, ellenállóbb szerkezeteket tudtak felépíteni. A 18. század közepéig hazánkban a téglakészítés privilégiumnak számított. Csakis az erre jogosultak készíthettek téglát: a földbirtokosok, egyházak, városok kiváltsága volt. Majd az idő előrehaladtával, a technológia fejlődésével, a gépek megjelenésével elkezdődött a tégla nagyüzemi gyártása. Az egyes céhek, nemesek, egyházak, téglakészítő mesterek az általuk készített falazótéglákat monogrammal, évszámmal vagy mindkettővel látták el a gyártás során. Ilyen és ehhez hasonló pecsétes téglákkal találkozhatunk a tiszaszentimrei Tégla Múzeumban.

A múzeum megalapításának ötletét Fodor Gusztáv lelkész vetette fel akkor, amikor a helyi református templom felújítási munkálatai során egyházi pecsétes téglákra bukkantak. Az ekkor talált téglák 1772 és 1780 között készültek, melyekre a TSZIRE, REMORMA.EK, TSZI.EK feliratot ütötték. Ezekből a feliratos téglákból épült fel anno a tiszaszentimrei református templom, annak építő kövei voltak. A gyűjteményben a hazai egyházi pecsétes téglákon kívül más Kárpát-medencei téglákat is megfigyelhetünk, pl. Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből, Vajdaság területéről. A kiállított téglák felekezetek szerinti csoportosításban, külön-külön tárlókban vannak elhelyezve. A mintegy 300 darabból álló kiállításon római katolikus, görög katolikus, református, zsidó, evangélikus bélyegeket viselő téglák békességben, egymás mellett megférnek. A múzeumban a helyi, több száz éves téglákon kívül látható többek között építőkő a Tihanyi Apátságból, az Egri-, Pécsi vagy a Veszprémi Egyházmegyéből vagy éppen Kölcsey Ferenc egykori debreceni házából. De Dobó-, Rákóczi-, Zsolnay-, pozsonyi magyar nemesi címeres kövek is fellelhetőek. A monogramok mellett sok olyannal is találkozhatunk, amelyeken kereszt vagy különböző állati motívumok, lenyomatok láthatók.
A gyűjtemény mérete folyamatosan gyarapszik. A saját gyűjtésű téglák mellett több olyan is van, amelyet ajándékba kapott a múzeum, ismerősöktől, ismeretlenektől egyaránt. Előfordult már az is, hogy a látogatók hoztak egy-egy értékes kincset.

Az egyházi pecsétes téglát bemutató gyűjtemény mellett a templom cintermében, a bejárat előterében az utóbbi években sikerült egy gyülekezettörténeti kiállítást is berendezni, amely a gyülekezet és a település múltját hívatott megismertetni az erre járóval. Fényképek, tárgyak, dokumentumok mutatják be a település történetét.

További érdekességek: https://www.facebook.com/egyhazipecsetesteglakmuzeuma/ oldalon.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A szenteltvíz és a néphagyományok

    A következőkben kárpátaljai görögkatolikus falvakban gyűjtött, szenteltvízhez kötődő szokások olvashatók. A Vízkereszt a kereszténység egyik legrégibb ünnepe.

     
  • Téli gyermektábor-foglalkozások

    Egy hétig tartó gyeremtábort rendeztek az Újvidéktől 30 kilométerre levő Szenttamás kisvárosban. A magyar hagyományokat is őrző, illetve továbbadó

     
  • Sörhöz, borhoz, családi ebédhez

    Néhány évvel ezelőtt a kárpátaljai magyar fesztiválok, vásárok forgatagában különleges házi készítésű sajtjaival tűnt fel a somi (Kárpátalja Beregszászi járása) Barkaszi Levente és párja, Csilla.

     
  • A legjobb szomjoltó folyadék a buborékos szódavíz

    Vetró szóda

    Mióta az eszemet tudom, mindig is Géza bácsi (Vetró Géza) volt a helyi szódás. Gyerekként, ha megláttuk a barna barkast, összenéztünk és kiáltottunk: Ott jön a szódás!

     
  • A makói szíjgyártó és a (Mercedes) Benz Viktória

    A makói szíjgyártó és a (Mercedes) Benz Viktória, TájGazda

    Karl Fridrich Benz 1871-ben tette le a Mercedes Benz autógyár alapjait, amelyhez 1890-ben csatlakozott Gottlieb Daimler és Wihelm Maybach is. Az akkor még Benz Motor Company néven működő vállalat

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére