Az udvardi Kálvária, TájGazda

Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye volt.
Környékén már a római korban a katonák számára épített castellum állt, a területén elterülő 7-8. századi avar temetőből pedig mindezidáig 98 sírt tártak fel.
Az 1075-ös évben már állt egy Szent Márton tiszteletére épült kápolna, az akkor még királyi birtokon. 1554-ben a törökök sok más épülettel egyetemben ezt is lerombolták.
1580-ban felépült Érsekújvár vára, ettől fogva még gyakoribbak lettek a harcok errefelé. 1663-ban Érsekújvár ostromát innen koordinálták. 1685-ben, Érsekújvár visszafoglalásakor Udvard is felszabadult a török uralom alól – 113 év elmúltával.
Udvard egyik fő látványossága a Kálvária, mely a falutól körülbelül 700 méterre, nyugatra fekvő Szent Márton halmon áll. A környék híres, gyakran látogatott búcsújáróhelyei közé tartozik, a felvidéki magyarság kiemelkedő egyházi műemléke. A halmon a 11. században kápolna, később kolostor állt – ami 1554-ben a török megszállás következtében megsemmisült. A hagyomány szerint az 1309-ben itt tartott zsinaton rendelték el a hajnali, déli és esti harangszót, az Angyali Üdvözlet imájának elmondásával egybekötve
A ma is megtekinthető Kálváriát Majthényi Adolf, udvardi plébános kezdeményezésére, 1860-ban avatták fel. Majthényi az 1850-es évek elejétől volt a község lelkésze, részt vett az 1848-49-es forradalomban, harcolt a Habsburg-elnyomás ellen.
A Kálvária építése 1855. október 31-én kezdődött, Dobák János és Weller Móricz tervei alapján. A művelet nagy támogatásnak örvendett úgy egyházi, mint világi körökben. 5 év alatt temérdek munkát elvégeztek: a dombra földet hordtak, mintegy 7000 facsemetét telepítettek, vízelvezető csatornát létesítettek a domb körül. Naponta 50-60 munkás dolgozott rajta, 30-40 szekérrel.
1860. szeptember 16-án, 30-40 000 hívő jelenlétében, Scitovszky János esztergomi érsek felszentelte a Kálváriát.
A Kálváriához az Érsekújvár és Udvard közötti útról letérve, körülbelül 300 métert megtéve juthatunk el. A külön emiatt létrehozott bekötőút elején eredetileg egy vasráccsal ellátott kőhíd állt, s a Kálváriát körülvevő kerítés kapujához visz, ahol egy 2003-ban emelt fakereszt áll. Az út felénél, 1859-ben felújítva kihelyezték Nepomuki Szent János, 1794-ben készült szobrát.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Felemelkedni a termelésben

    Felemelkedni a termelésben, TájGazda

    A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • A festői szépségű Nőtincs

    Nőtincs, TájGazda

    Ezer fős kis község Nógrád megye délnyugati részén a Naszály-hegy lábánál. Gazdag történelmi és természeti értékekkel bíró, ezer éves múltra visszatekintő település. Nevének eredetét a szláv Netyko,

     
  • Öntöttvas tárgyak óriási tárháza

    Öntöttvas, TájGazda

    Vecsésen van egy ház, melynek udvarára belépve több évtized, évszázad remekműveit figyelhetjük meg. Csupa öntöttvas eszközök. Számúk meghaladja a 700 darabot is.

     
  • A Kálnoky kúria, ahol Károly walesi herceg is járt

    Kálnoky kúria, TájGazda

    Székelyföld piciny faluja, Miklósvár (Micloșoara) évszázadokra visszamenő történelmi értékeket őriz. A legenda szerint a 13. században egy Kálnoky nevű székely egy vadászat során megmentette

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére