Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

A csallóközcsütörtöki Szent Jakab templom, TájGazda

A Csallóköz, melyet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi szigeteként tartanak számon, Pozsony és Komárom közt húzódik. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. 1918-ig a Magyar Királyság része volt,

de a betelepítések ellenére máig a magyar nép van többségben területén. Rendkívül jó minőségű termőtalajjal rendelkezik és itt található Szlovákia legnagyobb földalatti vízkészlete. Errefelé rengetegen foglalkoznak a mezőgazdaság különféle ágazataival.
Itt található Csallóközcsütörtök, melynek valószínűleg volt egy másik mára már elfeledett neve. Korábban Cheterthuc, Chetertuckheil, Chetertekel, illetve Chetertek néven ismerték. Első írásos említése 1217-ből maradt fenn, bár valószínűsíthető, hogy Szent István korában már lakott volt. A 15. században megjelent a Villa Liupoldi és Leopoldsdorf német megnevezése – a község virágzásával megkezdődött a német ajkú lakosság betelepülése.
Államalapító királyunk a Dunamente ezen részén 12 templomot létesített. Ezek közül az egyik Csallóközcsütörtökön volt… ami sajnos elpusztult. A korábbi építmény köveinek felhasználásával, valamint téglából, a XIII. század közepén emelték a ma is álló templomot, Szent Jakab tiszteletére. Építtetője valószínűsíthetően a Szentgyörgyi család volt. Az ő számukra volt kialakítva az építmény nyugati oldalán található kegyúri karzat.
Jellegzetes felső-csallóközi, középkori templomról van szó. Ami először szemet szúr a szemlélődőnek, az a nyugati homlokzaton magasodó kettős torony. Román stílusban épült, ebbéli jellege bizonyos elemekben máig megmaradt. Többek közt a déli torony az ikerablakokkal, a főhajó falai, a szentély egy része, illetve a keresztelőkút. Alaprajza eredetileg egyhajós, félköríves szentéllyel.
A XIV. században gótikus stílusban építették át. Az addig félkör alakú szentély nyolcszögletűvé vált, az északi ablakokat mérmíves díszítéssel látták el. A főhajót támpillérekkel támasztották alá, valamint további két hajóval bővítették a templomot, így az háromhajóssá vált.
A XV. században szintén gótikus átalakítások mentek végbe az építményen. Ekkor kapta a nyolcszögletű toronysisakot a fiatornyocskákkal, a szentély ablakai pedig szintén mérmíves díszítést kaptak.
A templom déli hajója az idők folyamán tönkrement, így ma kéthajós formájában csodálhatjuk meg ezt a gyönyörű, több száz évet megért épületet, ha erre vesszük az irányt.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A fafaragás világában

    Szögi Rudolf fafaragó, TájGaza

    Sokan nem hisznek a véletlenekben, meggyőződésük, hogy a sors keze irányítja életüket és minden helyzetnek megvan a maga miértje és azértja. Szögi Rudolf szenttamási fiatalember 13 éves korában

     
  • A kézművességgel itthon maradni

    A megváltozott gazdasági helyzetben a szerény nyugdíjból és fizetésből nem lehet egyszerűen boldogulni. A mellékkereset reményében pótfoglalkozást kell folytatni,

     
  • A minőség mindenekelőtt

    Kiss Húsműhely, TájGazda

    A kínálat gazdag, a vállalkozás kicsi. Cél a kifogástalan minőségű termékek készítése, az ősi hagyományos receptek mellet a haladó fűszerezéssel előállított termékek és ezzel egy időben a példamutatás.

     
  • A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek

    A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

    Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

     
  • Handmade by Vidu

    Handmade by Vidu, TájGazda

    Mai írásunkban egy igencsak sokoldalú lánnyal ismerkedhetünk meg, aki a nyitrai UKF-en végzett, 2015-ben esztétika és képzőművészet szakos tanárként, jelenleg utóbbit oktatja az muzslai Papp Katalin

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére