Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

A csallóközcsütörtöki Szent Jakab templom, TájGazda

A Csallóköz, melyet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi szigeteként tartanak számon, Pozsony és Komárom közt húzódik. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. 1918-ig a Magyar Királyság része volt,

de a betelepítések ellenére máig a magyar nép van többségben területén. Rendkívül jó minőségű termőtalajjal rendelkezik és itt található Szlovákia legnagyobb földalatti vízkészlete. Errefelé rengetegen foglalkoznak a mezőgazdaság különféle ágazataival.
Itt található Csallóközcsütörtök, melynek valószínűleg volt egy másik mára már elfeledett neve. Korábban Cheterthuc, Chetertuckheil, Chetertekel, illetve Chetertek néven ismerték. Első írásos említése 1217-ből maradt fenn, bár valószínűsíthető, hogy Szent István korában már lakott volt. A 15. században megjelent a Villa Liupoldi és Leopoldsdorf német megnevezése – a község virágzásával megkezdődött a német ajkú lakosság betelepülése.
Államalapító királyunk a Dunamente ezen részén 12 templomot létesített. Ezek közül az egyik Csallóközcsütörtökön volt… ami sajnos elpusztult. A korábbi építmény köveinek felhasználásával, valamint téglából, a XIII. század közepén emelték a ma is álló templomot, Szent Jakab tiszteletére. Építtetője valószínűsíthetően a Szentgyörgyi család volt. Az ő számukra volt kialakítva az építmény nyugati oldalán található kegyúri karzat.
Jellegzetes felső-csallóközi, középkori templomról van szó. Ami először szemet szúr a szemlélődőnek, az a nyugati homlokzaton magasodó kettős torony. Román stílusban épült, ebbéli jellege bizonyos elemekben máig megmaradt. Többek közt a déli torony az ikerablakokkal, a főhajó falai, a szentély egy része, illetve a keresztelőkút. Alaprajza eredetileg egyhajós, félköríves szentéllyel.
A XIV. században gótikus stílusban építették át. Az addig félkör alakú szentély nyolcszögletűvé vált, az északi ablakokat mérmíves díszítéssel látták el. A főhajót támpillérekkel támasztották alá, valamint további két hajóval bővítették a templomot, így az háromhajóssá vált.
A XV. században szintén gótikus átalakítások mentek végbe az építményen. Ekkor kapta a nyolcszögletű toronysisakot a fiatornyocskákkal, a szentély ablakai pedig szintén mérmíves díszítést kaptak.
A templom déli hajója az idők folyamán tönkrement, így ma kéthajós formájában csodálhatjuk meg ezt a gyönyörű, több száz évet megért épületet, ha erre vesszük az irányt.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Brikk: a variáció tárháza végtelen

    Brikk építőjáték, TájGazda

    Mikor gyerek voltam, imádtam az olyan játékokat, amelyekből építeni lehetett. Csak a képzeletemen múlott, hogy milyen dolgok öltenek alakot belőle. Bárhogyan lehetett kombinálni az egyes elemeket

     
  • Szent Péter és Pál templom – Egyházgelle

    Felvidéken, a Dunaszerdahelyi járásban található Gelle (szlovákul, 1948-tól: Holice) község, mely több falu 1940-es egyesítésével jött létre: Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle, Ógelle,

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Az újság nem csak olvasásra jó

    Túri Edina, papírfonás, TájGazda

    Korábban nem is gondoltam arra, hogy az újságot olvasáson, esetleg csomagoláson kívül másra is használhatnám. De egyre többször találkozom az interneten olyan eszközökkel, tárgyakkal,

     
  • Kárpátalja, Rahói Járás, Rahó

    Rahó, TájGazda

    Ukrajna legmagasabban fekvő és legtöbb heggyel rendelkező városa. Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Tőle 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére