Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Vajdaságban Újvidéktől mindössze 40 kilométerre terül el a 800 hektáron egyedülálló, legelőiről is ismert Kercsedini sziget, amely része a Kaboli – Péterváradi rét természetvédett területnek.

A növény-világából adódóan alkalmas az őshonos állatok tartására, ami a mai kor emberének már különlegességnek számít.  A Duna, Dráva és a Tisza  közti szakaszának legnagyobb szigete. 2012-ben nyilvánították védetté és a 800 hektáron több-szintű védettséget határoztak meg. A rajta elterülő legelők kiválóak a külterjes őshonos állattartásra, amit a közeli faluban, Kabolban élő Mile Plavšić is felfedezett. Állatállományát, a szerb minisztériummal való egyeztetés után áttelepítette a szigetre, ahol igazi turisztikai látványosság lett a gazdaságból. Körülbelül 400 szimentáli tehenet, 100 szürkemarhát, 140 balkáni szamarat, többtucatnyi juhot és több, mint 100 mangalicát számlál a különleges állatbirodalom. A megegyezés szerint ez az állomány  Szerbia génbankját is jelenti.  A szamarakat szinte félelemérzet nélkül lehet símogatni, de testközelből a mangalicák is megcsodálhatóak.  Ez mellett több mint nyolcvan szabadon tartott félvad ló van a természetvédett területen.
A szigetre való látogatást, dunai hajókázásal egybekötve, az Inđijai Turista szervezet szervezi. Öt évvel ezelőtt találtak arra alaklmat, hogy a Kaboli – Péterváradi réthez tartozó egyedülálló szigetet beiktassák a kínálatba. Az őshonos állatok mellett a vadállatvilág és a növényvilág is szót érdemel, hiszen a sziget  területén megtalálható a négylevelű lóhere. Érdekességnek számít, hogy a Duna ezen szakaszán, itt  van a halak legnagyobb ívóhelye. Főleg a pontyfélék ívnak itt. A területen számos madárfaj is fészkel. 172 faja madrat tartank számon, amleyek közül a legjelentősebb a réti sas, majd a  fekete gólya, és a fehérgém. A sziget hártánya viszont abban van, hogy a fenttartó közvállalat nyárfákkal telepíti be, ami nagyon savanyú fajta és nem felel meg ennek a vidéknek. A sziget nemzetközi védelem alatt áll, mivel a Ramsari egyezmény szerint a lápos területek védettséget élveznek. Első-, másod- és harmadfokú védettség van érvényben a területen, és ennek megfelelően kell viselkedni. A szigetre való kirándulás alkalmával egy egy csoport  létszáma nem haladja meg a 20 főt. Ők három – négy órát töltenek a szigeten, ezidő alatt megtekintik az állatokat, amelyekről valamivel többet az idegenvezetőtől hallhatnak és teljesen átadhatják magukat a természetnek. A házigazdánál pedig jóízűen megkóstolható a mangalica szalonna, a zsíros kenyér és nem utolsó sorban a házi pálinka is.
A Kaboli – Péterváradi rét már 1998-ban állami védelem alá került, de a Kercsedini szigetet 2012-ben csatolták a területhez. Az itt található állatok egész évben a természettel összhangban élnek, emberi beavatkozást alig igényel a fenntartásuk.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • JUDIT

    Judit, TájGazda

    Göbőné Korpás Judit a felvidéki Léván él. Hagyományos népi és modern gyöngyékszerek készítésével foglalkozik. Termékeit JUDIT márkanév alatt kereshetjük. „Nagyon szeretek fűzni.

     
  • A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk

    A leghírhedtebb hazai kényszermunkatábor - Recsk, TájGazda

    Parád felől a 24-es főútról közelíthető meg Recsk. A nagyközség egyik kereszteződéséből jobbra fordulva hosszú perceken át autózva jutunk el az erdő sűrűjében. A betonozott út végén egy sorompó állja utunkat.

     
  • Boldogságot hozó falidíszek

    Medovarszki Laura, TájGazda

    Színesek, vidámak, mosolyt csalnak a gyerekek arcára és megtöltik a gyerekszobákat jó kedvvel, örömmel. Tapasztalatból tudom, hiszen az én két huncut kislányom is kapott egy-egy mesefigurát.

     
  • A fafaragás világában

    Szögi Rudolf fafaragó, TájGaza

    Sokan nem hisznek a véletlenekben, meggyőződésük, hogy a sors keze irányítja életüket és minden helyzetnek megvan a maga miértje és azértja. Szögi Rudolf szenttamási fiatalember 13 éves korában

     
  • A Régimódi Étterem

    Régimódi Étterem, Szarvas, TájGazda

    Az amerikai ember évekig naponta két bográcsgulyást evett... A Szarvast Orosházával összekötő főút nem tartozik a legforgalmasabbak közé. A város szélétől, a lehető leglehetetlenebb távolságra,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére