Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Vajdaságban Újvidéktől mindössze 40 kilométerre terül el a 800 hektáron egyedülálló, legelőiről is ismert Kercsedini sziget, amely része a Kaboli – Péterváradi rét természetvédett területnek.

A növény-világából adódóan alkalmas az őshonos állatok tartására, ami a mai kor emberének már különlegességnek számít.  A Duna, Dráva és a Tisza  közti szakaszának legnagyobb szigete. 2012-ben nyilvánították védetté és a 800 hektáron több-szintű védettséget határoztak meg. A rajta elterülő legelők kiválóak a külterjes őshonos állattartásra, amit a közeli faluban, Kabolban élő Mile Plavšić is felfedezett. Állatállományát, a szerb minisztériummal való egyeztetés után áttelepítette a szigetre, ahol igazi turisztikai látványosság lett a gazdaságból. Körülbelül 400 szimentáli tehenet, 100 szürkemarhát, 140 balkáni szamarat, többtucatnyi juhot és több, mint 100 mangalicát számlál a különleges állatbirodalom. A megegyezés szerint ez az állomány  Szerbia génbankját is jelenti.  A szamarakat szinte félelemérzet nélkül lehet símogatni, de testközelből a mangalicák is megcsodálhatóak.  Ez mellett több mint nyolcvan szabadon tartott félvad ló van a természetvédett területen.
A szigetre való látogatást, dunai hajókázásal egybekötve, az Inđijai Turista szervezet szervezi. Öt évvel ezelőtt találtak arra alaklmat, hogy a Kaboli – Péterváradi réthez tartozó egyedülálló szigetet beiktassák a kínálatba. Az őshonos állatok mellett a vadállatvilág és a növényvilág is szót érdemel, hiszen a sziget  területén megtalálható a négylevelű lóhere. Érdekességnek számít, hogy a Duna ezen szakaszán, itt  van a halak legnagyobb ívóhelye. Főleg a pontyfélék ívnak itt. A területen számos madárfaj is fészkel. 172 faja madrat tartank számon, amleyek közül a legjelentősebb a réti sas, majd a  fekete gólya, és a fehérgém. A sziget hártánya viszont abban van, hogy a fenttartó közvállalat nyárfákkal telepíti be, ami nagyon savanyú fajta és nem felel meg ennek a vidéknek. A sziget nemzetközi védelem alatt áll, mivel a Ramsari egyezmény szerint a lápos területek védettséget élveznek. Első-, másod- és harmadfokú védettség van érvényben a területen, és ennek megfelelően kell viselkedni. A szigetre való kirándulás alkalmával egy egy csoport  létszáma nem haladja meg a 20 főt. Ők három – négy órát töltenek a szigeten, ezidő alatt megtekintik az állatokat, amelyekről valamivel többet az idegenvezetőtől hallhatnak és teljesen átadhatják magukat a természetnek. A házigazdánál pedig jóízűen megkóstolható a mangalica szalonna, a zsíros kenyér és nem utolsó sorban a házi pálinka is.
A Kaboli – Péterváradi rét már 1998-ban állami védelem alá került, de a Kercsedini szigetet 2012-ben csatolták a területhez. Az itt található állatok egész évben a természettel összhangban élnek, emberi beavatkozást alig igényel a fenntartásuk.

fShare
0
Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Békési Kis Anikó fazekasműhelye

    Békési Kis Anikó fazekas, TájGazda

    A fazekasműhely nyáron kisgyermekek napközi otthona is. Szép fakapu, régi téglából rakott kerítés, csinosan felújított parasztház és kerámia házszám a falon.

     
  • Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Esterházy-kastély a zselízi parkban

    Zselíz (szlovákul Želiezovce) Lévától délre, a Garam mentén fekszik. Magyarország felől könnyen megközelíthető. Esztergomtól 36 km-re, északi irányban, míg a parassapusztai

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
  • Szolyva - fatemplom

    Szolyvai fatemplom, TájGazda

    A Szolyvai járás Kárpátalja északi részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos. Jelenlegi formájában 1953-ban

     
  • Újra divat a cserépkályha

    Újra divat a cserépkályha, TájGazda

    Reneszánszukat élik a kandallók, a cserépkályhák és a kemencék. Néhány évtizeddel a fejlődés, a látszólagos foszilis-energiabőség szorította ki azokat a használatból.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére