A denevér nem a legtetszetősebb éjjeli állat az emberek szerint, ezért sokan félnek ettől a nagyon is hasznos emlőstől. A kicsiny emlős veszélyben van, mert élettere rohamosan csökken.

Az újvidéki székhelyű Tartományi Természetvédelmi Intézet udvarában a legkisebbek egy rendhagyó természetóra keretében megbizonyosodhattak arról, hogy a denevér nem veszélyes állat, ezért nem kell tőle félni. Az óvodások és a kisiskolások különböző játékokon keresztül kaptak betekintést a repülő emlős életébe. Vakvezetést, táplálékláncot és életformát játszattak az érdeklődők. Az intézet biológusa interaktív előadáson elmagyarázta, ha megtörténik, hogy egy denevér berepül a szobába, nem kell zavarni, le kell kapcsolni a villanyt, kinyitni az ablakot és hagyni, hogy elrepüljön. Ha viszont a függönybe vagy a bútorba akad, egy ronggyal kell megfogni és elengedni, nem kell pánikba esni.
A világon több mint 1000 féle denevért tartanak számon. Szerbiában ebből 30 faj él. Nagyon hasznos állat, hiszen rovarokkal, többek között szúnyogokkal is táplálkozik. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a bőregerek veszélyben vannak. Vajdaságban nincsenek barlangok vagy más helyek, ahol a denevérek élhetnek.  A házainkban, a padlásokon is megtelepszenek, továbbá a fák odvaiban, a tömbházak tetején és más helyeken is. Az ember az utóbbi időben nagyon sok rovarirtó szert használ, így a rovarok száma is csökken. A rovarok a denevérek fő táplálékát jelentik, egy éjszaka alatt ezernél is több egyedet megeszik egy állat. A természetes élőhelyek eltűnésével a denevérek veszélyeztetettek lettek.  Az éjjeli emlősök megóvása érdekében nagyon fontos a természetes élőhelyek védelme, hívtak fel a figyelmet Oliver Fojkar, a Természetvédelmi Intézet szakmunkatársa.
- Amellett, hogy a természetes élőhelyeket megpróbáljuk megmenteni, az embereknek állandóan magyarázzuk, hogy milyen állatok a denevérek, milyen szerepük van a természetben, és végül, hogy tényleg veszélytelenek és nem kell tőlük félni. Minden denevérfaj számára nagyon fontosak az erdők. Az erdőgazdálkodás olyan intenzív lett, hogy nem maradnak meg az öreg vastag odvas fák, amelyek fontos búvóhelyként szolgálnának. A vízfolyások is irányítottak lettek, a part menti növényzet is eltűnik, ezzel együtt csökken a rovarok száma, valamint a denevérek száma is. Emberi szemszögből tekintve nagyon fontos állatok, a természet szempontjából pedig a tápláléklánc részét képezik, ami akkor működik tökéletesen, amikor minden faj létezik.
A denevérek legnagyobb populációja Vajdaságban a Fruška gorán található, mivel barlangokban, zugokban, odvas fákban tanyáznak. A falvakban viszont a padlásokon és a fészerekben bújnak meg. Az ország déli részeiben sokkal több van belőlük, mert ott olyan barlangok, mélyedések, barlangrendszerek vannak, ahol elbújhatnak és áttelelhetnek, de valójában mindenhol megtalálhatóak körülöttünk. A szakemberek szerint a denevérek megóvása érdekében ismeretterjesztő órákat kellene szervezni az iskolákban. Amennyiben már gyerekkorban tudatosul a természetvédelem fontossága, akkor a környezetünk megmentésére is nagyobb lesz az esélyünk.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Ha a Kokas szól…

    Ha Kárpátalja neve egy szövegkörnyezetbe kerül a népzene kifejezéssel, előbb-utóbb felmerül a vidék legnevesebb népzenei együttese, a Kokas Banda neve is. A tiszapéterfalvi zenekart Kokas Károly

     
  • Rákóczi-várkastély Borsiban

    Rákóczi-várkastély Borsiban, TájGazda

    Sátoraljaújhelytől mintegy 4,5 km-re, a szlovák határ túloldalán fekszik Borsi, az a kis falu, ahol 1676. március 27-én nem más látta meg a napvilágot, mint II. Rákóczi Ferenc. A magyar történelem kiemelkedő,

     
  • Veresegyházon csak boldog medvék sétálnak

    A Veresegyházi Medveotthon, TájGazda

    Budapest belvárosától, mintegy 40 percnyi autóútra található a veresegyházi Bear Farm, a Medveotthon. Az Otthon az év minden napján várja a kedves látogatókat. Kalandos élményekben lehet része annak,

     
  • Ahol özvegy Horthy Istvánné fiatalságát töltötte

    Felvidék Nyitrai kerületének Nyitrai járásában található egy falu, melynek neve sokak arcára mosolyt csal: Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce). 1976 és 2002 között

     
  • Szent Móric kápolnája

    A Kunhegyesi kápolna, TájGazda

    Ahogy haladunk Abádszalók felé Kunhegyes irányból egyszer csak egy kunhalom töri meg az alföldi síkot. Ha jobban megfigyeljük a fákkal benőtt halmot egy téglából épült romos épületet,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére