Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Mónosbéli almáskert – az ősi almafajták kincsestára, TájGazda

Mónosbél a Bükk-hegység lábánál, Egertől kb. 19 km távolságra található. Kedves, vendégszerető emberek lakják e kis települést. A faluba beérve – Szarvaskő irányából- érdekes látvány fogadja az arra tévedőt.

A szeme, ha csak egy rövid pillantásra is, de biztosan megakad az építményen. Egy igen romos, elhagyatott épület áll a vasútállomással szemben, amely egykoron az Egercsehi Szénbánya szénosztályozója volt. Néhány évtizeddel ezelőtt még ebbe a szénosztályozóba érkezett drótkötélpályán az Egercsehi Szénbányákból a kibányászott kőszén. Itt osztályozták majd tehervagonokba pakolták a szenet. Több száz helybélinek és környékbélinek adott munkát a bányászat. Azonban a kőszén kitermelés leállt, a kőbánya, a szénosztályozó bezárt. Csak a rozoga épület emlékeztet egykori mivoltára. Az ipari termelés megszűnése sajnos nem kedvezett az ott élők számára. Sokak kénytelenek voltak elhagyni szeretet falujukat és máshol munkát keresni, letelepedni.

Azonban néhány évvel ezelőtt, 2011-ben jelentős változás történt a falu közösségi életében. Ugyanis egy gondozatlan gyümölcsöskertre bukkantak a falu lakói, ahol - mint kiderült - több száz éves őshonos almafák bújtak meg ez idáig. A gazos, elhanyagolt kertet az önkormányzat kitakarította, majd szakemberek segítségével rendbe tették az itt megtalált fákat. Ennek köszönhetően a fák újból termőre fordultak és azóta is minden évben zamatos és illatos almákat szüretelnek le róluk.

A gyümölcsös a római katolikus templom alatti területen található meg. Az almáskert múltja egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. Oklevelek tesznek említést arról, hogy itt egykoron a szervita rend gazdasági birtoka működött. Az itt élő szerzetesek a misszionáriusi feladatok mellett egyéb apostoli teendőket is elláttak. Mint pl. segítették a rászorulókat, ápolták a betegeket, gazdálkodtak, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. Valószínűleg az ő kezük által kerültek elültetésre az itt megtalált őshonos almafák elődjei. Ezt a feltétezést több szakember is alátámasztotta. A bennük található ősi gének felbecsülhetetlen értékűek, hiszen évszázadok során ellenálltak a betegségeknek, az időjárás szeszélyeinek. A bennük lévő tiszta gének révén egész más ízű terméseket hoznak, mint a boltok polcain lévő „modernebb” fajtáik. A kertben lévő almafák mindegyike a Bükk környékére jellemző ősi fajta, mint pl. batul, Entz rozmaring, aranypármen, hercegnő, jonathán, sikula, piros kálvil és kb. 60-80 évesek lehetnek, az 1700-as években ültetett fák harmadik-negyedik generációjának tajgai. A kert gondozásához sok segítséget kap az önkormányzat a Bükki Nemzeti Park szakembereitől és az egri Kertbarát Kör tagjaitól.

A helyiek mindig is nagy becsben tartották a gyümölcsöst. És most, hogy kiderült milyen értékesek is az itt lévő almafák, még nagyobb odafigyeléssel vannak feléjük. Miután megtudták mekkora kincset őriznek, elhatározták, hogy mindenképpen megünneplik ennek a felfedezését. Ezért ez alakomból fesztivált rendeztek, melynek a Batul nevet adták. Azért a batult, mert az őshonos fák között legnagyobb arányban ez a fajta található meg. A Batul Fesztivál azóta hagyománnyá nőtte ki magát a községben, amelyet minden év szeptemberében tartanak meg. Az ünnep során almából készült ételeket, süteményeket kóstolhatnak meg az idelátogatók. Pl. a hagyományos alma puffancsot, almalekvárt. A fesztiválnak jelentős közösségépítő szerepe is van. Ugyanis ekkor ültetik el az elmúlt évben született gyerekek szülei a leoltott facsemetéket az almáskertbe. Az elültetett csemeték előtt névtábla mutatja, hogy ki, mikor és kinek ültette el a fát. Ennek eredményeként évről évre gyarapszik a fák szám a kertben. A fesztivál segítséget nyújt abban is, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az őseinktől kapott értékek megóvása, megvédése és továbbörökítése.

Egy rövid film a gyümölcsöskertről:

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A pozsonyi Óvárosháza

    A pozsonyi Óvárosháza, TájGazda

    A jelenlegi szlovák fővárossal, Pozsonnyal már több cikkünkben is találkozhattak a kedves olvasók. A város telis tele van magyar történelmi épületekkel, szobrokkal és egyéb turistalátványosságokkal.

     
  • Sztáray-kastély – Nagymihály

    Sztáray-kastély – Nagymihály, TájGazda

    Nagymihály – szlovákul Michalovce – a trianoni békediktátum előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. A mintegy 40 000 főt számláló város ma

     
  • Jakab Réka Art

    Jakab Réka Felvidék egyik legnagyobb és egyben egyik legszebb városában, Kassán él. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetem hallgatója, illetve mintegy hat éve képgrafikával foglalkozik

     
  • Selmecbánya Kálváriahegye

    Selmecbánya Kálváriahegye, TájGazda

    A középkorban Krisztus szenvedéseit felelevenítendő szép számban hoztak létre kálváriákat egész Európa területén. A történelmi Magyarország minden bizonnyal leglátványosabb kálváriája

     
  • A csontba zárt ékszerek

    Viktori viktori, csontfaragó, TájGazda

    Ha valamit igazán szeretnénk elérni az életben, akkor minden erőnkkel, tudásunkkal azon vagyunk, hogy a kitűzött célt megvalósítsuk. Így volt ezzel Viktor is.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére