Nagyszombat városa bővelkedik a magyar vonatkozású látnivalókban. Ennek egyik oka, hogy ez az ősi település sokáig esztergomi érseki székhely volt, a cikkünkben bemutatásra kerülő plébániatemplomot

pedig az esztergomi érsek-prímások székesegyházaként tartották számon.
A város legősibb lakott helyén már a XIV. században állt egy román templom. Ennek a helyére rendelte el Nagy Lajos király a ma is megtekinthető, Szent Miklós Bazilika építését. A munkálatok 1380-tól 1421-ig tartottak. Eredeti felépítése szerint háromhajós, kéttornyú homlokzattal ellátott, barokk oldalkápolnákkal rendelkező, későgótikus bazilika volt. Hosszúsága 60 méter, szélessége 31 méter, főhajójának magassága pedig 18 méter. Az évszázadok során persze sokat változott.
1543 és 1820 között az esztergomi érsek székesegyháza volt. Ebben az időben – egész pontosan 1618-ban – rendelte el Pázmány Péter érsek az átépítését. A bazilika barokk oldalkápolnákkal, barokk kórussal és orgonával, több új oltárral bővült, valamint kicserélték a szószéket, a padokat és a padlót. Egyúttal az épület külső körvonalai is megváltoztak. A műveletek 1630-ra fejeződtek be.
Egy későbbi átalakítás során, mely 1739-től 1781-ig tartott, az épület északi részén, barokk stílusban egy nyolcsarkú kápolnát hoztak létre. Máig itt, azaz a Szűz Mária oldalkápolnában található a Könnyező Mária című kegykép, melyet 1546 óta tisztelnek, mint a város oltalmazóját, s ami miatt zarándokhellyé vált a bazilika. A legenda szerint mindezidáig négyszer látták könnyezni. Első ízben a párkányi csata előtt, 1663-ban, másodszor 1708. július 5-én, harmadszor 1708. augusztus 8-án, végül 1708. augusztus 15-én. Utóbbi három eset a kuruc csapatok számára nehéz napokhoz köthető. A kegykép egy, a római Szent Elek- és Bonifác- templomban található festmény másolata, melyet Forgách Ferenc, későbbi bíboros-érsek készíttetett és ajándékozott a Szent Miklós-templomnak a XIV. században.
A nagyszombati Szent Miklós Bazilika azon felül, hogy ide látogatva egy több száz éves templom falaiban és az azokon belül rejtőző műemlékekben, képekben, építészeti különlegességekben gyönyörködhetünk, a város kulturális életének is fontos részévé vált. Többek közt otthont ad az évente – augusztus és szeptember hónapfordulóján – megrendezett Nagyszombati Orgona Napok elnevezésű nemzetközi fesztiválnak is, ahová elsősorban, de nem kizárólag, a komolyzene szerelmeseit várják.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Kollárik Lívia lufi figurái

    Kollárik Lívia a felvidéki Nagyölvedről származik, jelenleg Érsekújvárott él, ahol a helyi kórházban dolgozik, mint szülésznő. A főiskola elvégzésével jött az álláslehetőség, s Lívia élt vele.

     
  • Hazánk egyetlen diadalíve

    A Váci diadalív, TájGazda

    A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

     
  • Komáromi Jókai Színház

    Komáromi Jókai Színház, TájGazda

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította őket.

     
  • HACE

    Hiros Csilla, TájGazda

    Hiros Csillát sokszor egyszerűen varrónőnek titulálják. Viszont, ha jobban szemügyre vesszük munkáit és meglátjuk, hogy miből, hogyan és mivé válnak egyes ruhadarabok a kezei közt, nyilvánvalóvá válik számunkra,

     
  • Moravcsík Judit

    Moravcsík Judit, TájGazda

    Moravcsík Judit a felvidéki Garamkövesdről gondoskodik a környékbeli lakodalmak szebbé tételéről, elsősorban esküvői kiegészítőket, köszönő ajándékokat készít. Emellett levendulás zsákokat, szívecskéket varr.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére