Csúz (szlovákul Dubník) felvidéki község, melynek történelme nem éppen szokványos, s nem is épp kiszámítható. Területén 1982-ben kelta temetőt és Árpád-kori sírokat tártak fel, első írásos említése

1236-ból származik – ez idő tájt, mint „Chus”-t ismerték. Korábban a honfoglaló Huba leszármazottjaként nevezetes Szemere nemzetség ősi tulajdona volt, 1247-ben azonban a király a Csúzyaknak adományozta, akik évszázadokig voltak birtokosai. 1434-ben a Jan Jiskra vezette husziták harcoltak a közelben a király seregével, miután kolerajárvány söpört végig a településen. 1551-ben, 1576-ban és 1669-ben a török sereg sanyargatta népét. Közben a pestis is felütötte fejét a faluban, 1631-ben. 1699-ben Csúzt lakatlan községként tartották számon. Mai 1695 fős népességét az 1718-ban megkezdett betelepítésnek köszönheti.
A településen egykor 15 kastély, illetve kúria állt. Közülük több a XX. század folyamán az enyészeté lett, mára csupán néhány maradt fenn.
Kezdjük a sort a legismertebbel és egyben leginkább látogatottal, a Csúzy Pál által, 1680-ban, reneszánsz stílusban építtetett Csúzy-kastéllyal, melyet a XVIII. században klasszicista jegyekkel ruháztak fel. 1945 után több ízben átalakították, lakásokat, pékséget, üvegezőműhelyt létesítettek falain belül. A hajdan tündöklő építmény. a századfordulóhoz közeledve soha nem látott romlásba zuhant, lebontásra ítélték. 1998 azonban hatalmas fordulatot hozott: rombolás helyett, a kastélyt teljesen felújították, visszaállították eredeti állapotába. A nyilvánosság számára 2001-ben nyíltak meg kapui, 2002-ben pedig a Műemlékvédelmi hivatal műemlékké nyilvánította. Jelenleg e falak közt székel a Szlovákiai Magyar Honismereti Egyesület, illetve a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet. Állandó jelleggel megtekinthető a „Szlovákiai kastélyok és templomok maketten” című kiállítás, valamint a régióhoz kötődő neves személyiségek kerámiaszobor-kiállítása: Baross Gábor, Feszty Árpád, Esterházy János, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Klapka György, Pázmány Péter – csak, hogy pár nevet említsünk közülük. Emellett a Csúzy-kastély 2003 óta rendszeresen szolgál színvonalas előadások, konferenciák és kiállítások színhelyéül.
Az alábbiakban pedig vegyük sorra a település további neves épületeit:
A Szombathelyi-kastély a XIX. században épült. A klasszicista stílusú, valaha nemesi lakhely mellett felfedezhetők az egykor hozzá tartozó park bizonyos részletei is.
A református templommal szembenálló, szintén XIX. századi Petrovics-kúrián a II. világháború után tanítólakásokat létesítettek.
A szecessziós stílusú Ölveczky-kúriát a jászfalusi Kálmán-kastély anyagából húzták fel 1926-ban. Érdekessége az L alaprajzú épülethez kapcsolódó emeletes magtár.
Az esztergomi érsekség érseki nyaralója a XIX. század végén épült. 1945-től pedig lakásként tartják fenn.
S végül, de nem utolsósorban a valamikori Csúzy-park részét képező Szilley-kúriában jelenleg vendéglőt találunk. Érdemes betérni egy finom ebédre, ha megéhezünk a fent említett történelmi épületek csodálása közben, hogy aztán újult erővel folytathassuk utunkat...

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A főzés közben épült a pálinkaműhely

    Machlik Pálinkafőzde, TájGazda

    A Mezőberény határában lévő, körülbelül kétezer darab 1200 négyzetméteres gyümölcsös kertrendszer neve Laposi kertek. Itt kezdte el megépíteni pálinkafőzdéjét Machlik András,

     
  • Mórahalmi Mini Model Park

    Mórahalmi Mini Model Park, TájGazda

    Szegedtől mintegy 20 km-re található a Dél-Alföld egyik kedvenc vízi paradicsoma, Mórahalom. Volt szerencsém korábban felkeresni e nagyszerű várost és bizton állítom,

     
  • Jókedvre hangoló zenedobozok

    Zenedobozok, TájGazda

    A kolozsvári Békési Attila annyira szereti a zenét, hogy kis dobozokba zárva kínálja az érdeklődőknek. Tetszetős dísztárgyakba vannak elrejtve a dallamok, melyek kézbevétellel bármikor életre kelthetők, kicsalogathatók.

     
  • A lévai vár és a Dobó-kastély

    A lévai vár

    Léva (szlovákul Levice), a Lévai járás székhelye, a magyarság egyik északi végvára, ahol jelenleg tizenkét magyar kulturális, egyházi és oktatásüggyel foglalkozó magyar szervezet, illetve intézmény működik.

     
  • A sujtás így is ékesít

    Sújtás így is ékesít

    Az emberi kreativitás határtalan! Ezt bizonyítják folyamatosan az oldalunkon bemutatott kézművesek, amikor egy-egy technikát igényességükkel, találékonyságukkal, kitartásukkal,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére