Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Csúz (szlovákul Dubník) felvidéki község, melynek történelme nem éppen szokványos, s nem is épp kiszámítható. Területén 1982-ben kelta temetőt és Árpád-kori sírokat tártak fel, első írásos említése

1236-ból származik – ez idő tájt, mint „Chus”-t ismerték. Korábban a honfoglaló Huba leszármazottjaként nevezetes Szemere nemzetség ősi tulajdona volt, 1247-ben azonban a király a Csúzyaknak adományozta, akik évszázadokig voltak birtokosai. 1434-ben a Jan Jiskra vezette husziták harcoltak a közelben a király seregével, miután kolerajárvány söpört végig a településen. 1551-ben, 1576-ban és 1669-ben a török sereg sanyargatta népét. Közben a pestis is felütötte fejét a faluban, 1631-ben. 1699-ben Csúzt lakatlan községként tartották számon. Mai 1695 fős népességét az 1718-ban megkezdett betelepítésnek köszönheti.
A településen egykor 15 kastély, illetve kúria állt. Közülük több a XX. század folyamán az enyészeté lett, mára csupán néhány maradt fenn.
Kezdjük a sort a legismertebbel és egyben leginkább látogatottal, a Csúzy Pál által, 1680-ban, reneszánsz stílusban építtetett Csúzy-kastéllyal, melyet a XVIII. században klasszicista jegyekkel ruháztak fel. 1945 után több ízben átalakították, lakásokat, pékséget, üvegezőműhelyt létesítettek falain belül. A hajdan tündöklő építmény. a századfordulóhoz közeledve soha nem látott romlásba zuhant, lebontásra ítélték. 1998 azonban hatalmas fordulatot hozott: rombolás helyett, a kastélyt teljesen felújították, visszaállították eredeti állapotába. A nyilvánosság számára 2001-ben nyíltak meg kapui, 2002-ben pedig a Műemlékvédelmi hivatal műemlékké nyilvánította. Jelenleg e falak közt székel a Szlovákiai Magyar Honismereti Egyesület, illetve a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet. Állandó jelleggel megtekinthető a „Szlovákiai kastélyok és templomok maketten” című kiállítás, valamint a régióhoz kötődő neves személyiségek kerámiaszobor-kiállítása: Baross Gábor, Feszty Árpád, Esterházy János, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Klapka György, Pázmány Péter – csak, hogy pár nevet említsünk közülük. Emellett a Csúzy-kastély 2003 óta rendszeresen szolgál színvonalas előadások, konferenciák és kiállítások színhelyéül.
Az alábbiakban pedig vegyük sorra a település további neves épületeit:
A Szombathelyi-kastély a XIX. században épült. A klasszicista stílusú, valaha nemesi lakhely mellett felfedezhetők az egykor hozzá tartozó park bizonyos részletei is.
A református templommal szembenálló, szintén XIX. századi Petrovics-kúrián a II. világháború után tanítólakásokat létesítettek.
A szecessziós stílusú Ölveczky-kúriát a jászfalusi Kálmán-kastély anyagából húzták fel 1926-ban. Érdekessége az L alaprajzú épülethez kapcsolódó emeletes magtár.
Az esztergomi érsekség érseki nyaralója a XIX. század végén épült. 1945-től pedig lakásként tartják fenn.
S végül, de nem utolsósorban a valamikori Csúzy-park részét képező Szilley-kúriában jelenleg vendéglőt találunk. Érdemes betérni egy finom ebédre, ha megéhezünk a fent említett történelmi épületek csodálása közben, hogy aztán újult erővel folytathassuk utunkat...

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • ILA-Glass

    Iliglass, TájGazda

    Baráth Ilona a felvidéki, érsekújvári járásbeli Kamocsán él, tanult szakmája szerint építész tervező. Manapság azonban leginkább ékszereket és dísztárgyakat tervez és „épít”, készít, melyeket

     
  • Terebesfehérpatak, Európa közepe

    Terebesfehérpatak, TájGazda

    Nagyon sokan nem tudják Magyarországon sem, hogy hol van Európa geográfiai, egyszóval Európa földrajzi közepe. Hát bizony Kárpátalján. Európa földrajzi közepe ugyanis Terebesfehérpatak (Gyilove)

     
  • Szent Miklós Bazilika Nagyszombatban

    Szent Miklós Bazilika, TájGazda

    Nagyszombat (szlovákul Trnava) Pozsonytól 45 km-re fekszik, észak-keleti irányban, a Nagyszombati-medencében, melyet a Kis-Kárpátok és a Vág völgye fog közre. Jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa,

     
  • Kollárik Lívia lufi figurái

    Kollárik Lívia a felvidéki Nagyölvedről származik, jelenleg Érsekújvárott él, ahol a helyi kórházban dolgozik, mint szülésznő. A főiskola elvégzésével jött az álláslehetőség, s Lívia élt vele.

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére