Ínyencfalatok tömkelege, ízletesebbnél ízletesebb házi készítésű sütemények és kalácsok, vajdasági borok és pálinkák sokasága, és ami ezzel jár - a házi, a hagyományos ízek tisztelőinek sok ezres tömege.

A legtömörebben így jellemezhetnénk a hétvégén, szeptember 30-án és október elsején az újvidéki Limáni parkban "Vajdaság ízei" megnevezéssel rendezett gasztronómiai fesztivált. A hagyományos rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a mezőgazdaság valamely ágazatával foglalkozó családi gazdaságok tevékenységére, az agráriumban rejlő lehetőségekre. Ugyanakkor a kisgazdaságok fennmaradását éppen a birtokon megtermelt élelmiszer-nyersanyag feldolgozása és értékesítése jelenti, amihez nagy segítséget nyújtana a Képviselőházban elfogadásra váró kistermelői szabályzat is. Így lehetővé válna a hagyományos módon, házi készítésű élelmiszerek legális forgalmazása. Nem csak élelmiszer-bemutató volt ez a javából, hanem kóstolással kísért népszerűsítése a házi termékeknek, melyek ízvilágát - a látogatók és főleg a kóstolók egybehangzó véleménye szerint - meg sem közelítik az ipari feldolgozásból származó termékek, bármilyen korszerű és élelmiszerbiztonság szempontjából kifogástalan technológiával készülnek is azok. Ember legyen a talpán, aki végigkóstolta a különböző hústermékeket, kezdve a mangalicahúsból készített kolbászt, a sonkát és a szalámit, a "kulen"-t, ami a szlovák népesség jellegzetes fűszeres ínyencfalatja. A gasztronómiai fesztivál igazi slágere volt a fogyasztók körében is egyre népszerűbb kecsketejből készített sajtok sora, amelyek különböző ízesítéssel kerültek terítékre. Kezdve a natúrtól és füstölttől a fokhagymás, a csilis, a kapros, a paprikás, stb. ízesítésűekig, amelyek bármeyik élelmiszerbolt polcain, de még kivitelben is megállnák helyüket. A kertészek pedig olyan minőségű zöldségnövényeket sorakoztattak fel, amilyen szemre nagyon szép termékeket a zöldpiacon sem igen lehet látni. A látogatók sajnálatára nem volt vásárlási lehetőség, esetleg ajándékként vihettek haza néhány fej fokhagymát vagy fej káposztát, a vasárnapi levesbe való zöldséget. Aki úgy döntött, hogy a park fáinak hűvösében a székként szolgáló szalmabálákon üldögélve fogyasztja el a gasztronómiai fesztiválon vásárolható ebédet, válogathatott az ínycsiklandó ételekben, kezdve a kolbászkarikás káposztától a tejfölös töltött káposztáig, marhapörköltig, amihez különböző süteményeket, kalácsokat párosíthatott. Arról pedig, hogy senki se maradjon szomjan, a pincészetek gondoskodtak, és jelképesen úgy is mondhatnánk, hogy patakokban folyt a bor, de aki csak a kóstolás kedvéért váltott poharat, legfeljebb öt fajtának az ízvilágáról alkotott önálló véleményt.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Thököly-vár

    Thököly vár, TájGazda

    Késmárk (szlovákul Kežmarok), Szlovákia északi területén fekszik, neve a német Käsemarkt szóból ered, ami „sajtvásár”-t jelent. Alapítása a 12. században II. Géza, magyar király által betelepített

     
  • A „Matyóföld fővárosa”

    Matyóföld, Mezőkövesd

    A legenda szerint egyszer az ördög elrabolt egy matyó legényt. A fiú párja sokat rimánkodott az ördögnek, hogy adja vissza néki a kedvesét. Az ördög azt mondta erre a leánynak:

     
  • HamzaCrochet - Horgolt cipellők

    Kenneth Cole divattervező egyszer az mondta, hogy: "Egy átlagos nő évente hétszer esik szerelembe, ebből hatszor cipőbe." Ebben a kijelentésben rejlik némi igazság.

     
  • Éliás Ádám, szobrász keramikus

    Éliás Ádám, szobrász keramikus, TájGazda

    A szobrász keramikus, akinek keze alatt lelket kap az agyag. Ha van olyan dolog, amit nem lehet könyvből tanulni, hát az kerámia készítés – mondja Éliás Ádám, a kelet-szlovákiai művészlelkű, egyetemista keramikus.

     
  • Hortobágyi pásztorkalap, a nemzeti értékünk

    Pásztorkalap, TájGazda

    A történet az 1870-es évekre nyúlik vissza, amikor is egy felvidéki ifjú úgy döntött, hogy vándorútra kell. A vándorlása során sokat látott legény végül Balmazújvárosban telepedett le, ahol egy kedves,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére