Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

területén található. És valóban piciny község, hiszen lakosainak száma legutóbbi becslések szerint 40 körül volt.

A falu csücskében, a temetővel átellenben, egy enyhén lejtős tisztáson egy Pajtát/Pajtaszínházat és egy fatemplomot láthatunk. A tisztáson előbb a Pajta épült, de hogy pontosan mikor és hogy ki a tulajdonosan azt máig nem tudni. Még a térképeken sem szerepel. A Pajta jellemzőit tekintve az őrségi pajták azon fajtája, amelyet két végén oromfal zár, hosszoldalait pediglen három-három pillér osztja négy épületrészre. Bejáratuk a hosszanti oldal közepére épült, úgy hogy szekérrel is be lehessen rajta hajtani. Mivel „gazdája” nincsen így az évtizedek időjárása megrongálta a falait, tetőszerkezetét. De a falu vezetőségének és a környéken élők összefogásának köszönhetően sikerült rendbe tenni, megújítani az épületet. Így a Pajta a falu közösségi és a térség kulturális helyszínévé vált. Belső terében kialakítottak egy színteret, ahol lehetőség nyílik kisebb színházi előadások és összejövetelek megtartására.

A réten a Pajtaszínház szomszédságába néhány évvel ezelőtt egy fatemplomot állítottak fel. Az ökumenikus fatemplom felépítésének ötlete 2008-ban vetődött fel, a helyi polgármester, Rátóti Zoltán által. A fatemplom befogadóképességét 50 főre tervezték, de a létszám kisebb átalakítások révén némileg növelhető. Továbbá a körülötte lévő tisztás remek lehetőséget ad a szabadtéri színházak, rendezvények megtartására. És miért fából építették fel a templomot ebben a modern kori világban? Erre egyszerű a válasz. Ugyanis a térségnek már évszázadokkal korábban is a fa volt a jellemző építőanyaga. Ezért ahol csak lehetett mellőzték a vas anyagának beépítését. A tervezésnél is arra törekedtek, hogy simára faragott, összeillesztett tölgyfákból és vörösfenyőkből készült elemekből emeljék fel a templomjukat a magyarföldiek. Az épület homlokzatmagassága 7,5 méter magasan van. Közvetlen alatta az épület mentén, körbe ablakkoszorút építettek be. Az ablakokon bejutó változatos fénysugarak csodás megvilágítást adnak a belső térnek.
A fatemplom alapfeltétele 2009. május végén volt, felszentelése pedig 2010. június 19-én. Építése mintegy 35 millió forintba került. A fatemplommal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy főként adományokból épülhetett fel. Pl. a Nemzeti Színházban gálaestet tartottak, a környéken lakók közül pedig sokan a kétkezi munkájukat ajánlották fel. A templom nem épülhetett volna fel az ott élők elszántsága, akaratereje nélkül. A magyarföldi templom nemcsak istentiszteletek helyszíne, hanem kulturális és közösségformáló rendezvények tere is lett. Hiszen minden év júliusában a Fatemplom Fesztivál alkalmával neves színészek és zenészek lépnek fel. A fesztivál zárónapját hagyományosan ökumenikus istentisztelet zárja.

Ha erre kirándulunk, akkor érdemes felkeresni a község haranglábját is. A haranglábat 2000. augusztusában avatták fel új helyén. Az új harangláb révén a falu harangja újra méltó helyre kerülhetett. Az itt lévő harangról érdemes tudni, hogy 1883-ban, Szombathelyen öntötték és a Pajtaszínházi előadások bevételéből vásárolták meg egykoron az itt lakó családok.

További információk a http://www.magyarfold-falu.hu/ oldalon.

Videofilm a fatemplomról:

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A kulturális központtá alakult víztorony

    A Debreceni Nagyerdei Víztorony

    A nagyerdei víztornyot 1913-ban kezdték el építeni, amely 1000 m3 víz befogadására volt alkalmas. Az I. világháború idején a város vízellátási és csatornázási rendszer kialakítása megtorpant,

     
  • HACE

    Hiros Csilla, TájGazda

    Hiros Csillát sokszor egyszerűen varrónőnek titulálják. Viszont, ha jobban szemügyre vesszük munkáit és meglátjuk, hogy miből, hogyan és mivé válnak egyes ruhadarabok a kezei közt, nyilvánvalóvá válik számunkra,

     
  • Egykori magyar végvárunk

    Somoskői vár, TájGazda

    A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

     
  • A kaszasuhogás már a múlté

    Aratás, TájGazda

    Befejezéséhez közeledik az aratás, a kenyérgabona betakarítása. Manapság az óriásgépek, a kombájnok szinte 10 nap alatt „felfalják” a bevetett területet és maga a munka, és a kenyér iránt érzett tisztelet

     
  • Emlékkereszt a hősök emlékére

    Emlékkereszt a hősöl emlékére, TájGazda

    Az újvidéki Európa Kollégium udvarában júniusban ünnepi keretek között emlékkeresztet avattak azokért a vajdasági magyar emberekért, akik 1944 és 1956 között ártatlanul estek áldozatul,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére