A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

közt tartanak számon. Nevét a város ógörög nevéről (Istropolitana) kapta, alapítása pedig Mátyás király nevéhez fűződik.
Hunyadi Mátyás 1458-as királlyá koronázásával az ország élére egy a művészeteket és az emberi műveltséget egyaránt nagyra tartó uralkodó került a trónra. Alig telt el tíz év, s 1467-ben megnyitotta kapuit az ország – abban az időben – egyetlen egyeteme. Ugyan 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király, illetve 1395-ben Luxemburgi Zsigmond Óbudán már létrehoztak hasonló oktatási intézményeket, ezek azonban 1410-ben már sajnos nem működtek.
Mátyás humanista műveltségű főemberei, köztük Vitéz János kancellár és esztergomi érsek biztatására az uralkodó elhatározta, hogy az Itáliában megismert tudást a magyarok számára is elérhetővé teszi.
II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt bullája lehetővé tette a király számára egy magyarországi egyetem megalapítását, szabadon választott fakultásokkal és fizetett tanárok alkalmazásával. Gmaintl István, fiúgyermek nélkül elhunyt módos pozsonyi polgár a kincstárra hagyta vagyonát, így a városfalhoz közel, a királyi kertek közt álló házát is. Mátyás elrendelte, hogy az épület egyik felében alakítsák ki a tantermeket, másik felét pedig rendezzék be az oktatók és diákok számára, lakásként.
Tanárai közt igencsak neves személyiségeket tartottak számon:

  • Johannes Regiomontanus, csillagász, aki már Kopernikusz előtt állította, hogy a Föld kering a Nap körül.
  • Ilkuszi Márton, csillagász, a művészetek doktora
  • Johannes Gattus, az egyházjog és teológia doktora
  • Péter mester, a művészetek és az orvostudomány doktora

Az egyetem vezetője, kancellárja Vitéz János lett, feladatai közé tartozott többek közt a tanárok kinevezése, illetve a hallgatók peres ügyeinek intézése. Mikor kiderült, hogy összeesküvést szervezett a király ellen, kettejük viszonya érthető módon megromlott, s ez a légkör az egyetem jövőjére is rányomta bélyegét. Vitéz János 1472-ben elhunyt, s a jó nevű oktatók nemcsak tőle búcsúztak el, de az intézménytől is.
Mátyás király halálával teljesen megszűnt az oktatás e falak közt, 1491-ben az épületet már fegyverraktárként használták.
Csaknem három évszázaddal később, 1784-ben II. József rendeletével indult újra az egyetem. Főépületében jelenleg a Pozsonyi Színművészeti Főiskola működik.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Hiperrealizmus Lillától

    Jóba Lilla, Felvidéken, Ógyallán lakik, jelenleg grafikusként dolgozik, szabadidejét pedig már régóta a rajzolásnak szenteli. „Kiskoromtól kezdve szeretek mindenféle kreatív dolgot

     
  • Naponta, kétnaponta két óra a kiskertben

    Naponta, kétnaponta két, két és fél órát töltök a kertemben – meséli Kántor István, aki civilben a Békéscsabai Szakképzési Centrum Trefort tagiskolájának a tanára.

     
  • Flexi Models, a látványos matematika

    Flexi Models, a látványos matematika, TájGazda

    Erdélyi feltaláló nevéhez kötődik az eszközkészlet, mely kreatív építő játék az óvodásoknak, az iskoláskorúak számára logikai játékból oktatási segédletté alakul át, megjeleníthető a trapéz, a hasáb,

     
  • A seprűcirok nemesítőjének emlékére

    Tájgazda - Berényi seprű

    Dr. Berényi János egyetemi tanár, kutató és növénynemesítő neve jól ismert az agrárszakmában, nemzetközi síkra kiterjedő munkássága előtt egyaránt fejet hajt az egyszerű gazda és az akadémikus.

     
  • A mézes sütik szeretet hoznak a szívünkbe

    Pacsika Móni mézes sütijei, TájGazda

    Emlékszem még most is, ahogy a nagymamám a jó alaposan összegyúrt tésztát kinyújtotta a deszkán és különböző figurákat szaggatott ki. Majd a sütés után díszítette azokat. Isteni finomak voltak.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére