A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

közt tartanak számon. Nevét a város ógörög nevéről (Istropolitana) kapta, alapítása pedig Mátyás király nevéhez fűződik.
Hunyadi Mátyás 1458-as királlyá koronázásával az ország élére egy a művészeteket és az emberi műveltséget egyaránt nagyra tartó uralkodó került a trónra. Alig telt el tíz év, s 1467-ben megnyitotta kapuit az ország – abban az időben – egyetlen egyeteme. Ugyan 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király, illetve 1395-ben Luxemburgi Zsigmond Óbudán már létrehoztak hasonló oktatási intézményeket, ezek azonban 1410-ben már sajnos nem működtek.
Mátyás humanista műveltségű főemberei, köztük Vitéz János kancellár és esztergomi érsek biztatására az uralkodó elhatározta, hogy az Itáliában megismert tudást a magyarok számára is elérhetővé teszi.
II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt bullája lehetővé tette a király számára egy magyarországi egyetem megalapítását, szabadon választott fakultásokkal és fizetett tanárok alkalmazásával. Gmaintl István, fiúgyermek nélkül elhunyt módos pozsonyi polgár a kincstárra hagyta vagyonát, így a városfalhoz közel, a királyi kertek közt álló házát is. Mátyás elrendelte, hogy az épület egyik felében alakítsák ki a tantermeket, másik felét pedig rendezzék be az oktatók és diákok számára, lakásként.
Tanárai közt igencsak neves személyiségeket tartottak számon:

  • Johannes Regiomontanus, csillagász, aki már Kopernikusz előtt állította, hogy a Föld kering a Nap körül.
  • Ilkuszi Márton, csillagász, a művészetek doktora
  • Johannes Gattus, az egyházjog és teológia doktora
  • Péter mester, a művészetek és az orvostudomány doktora

Az egyetem vezetője, kancellárja Vitéz János lett, feladatai közé tartozott többek közt a tanárok kinevezése, illetve a hallgatók peres ügyeinek intézése. Mikor kiderült, hogy összeesküvést szervezett a király ellen, kettejük viszonya érthető módon megromlott, s ez a légkör az egyetem jövőjére is rányomta bélyegét. Vitéz János 1472-ben elhunyt, s a jó nevű oktatók nemcsak tőle búcsúztak el, de az intézménytől is.
Mátyás király halálával teljesen megszűnt az oktatás e falak közt, 1491-ben az épületet már fegyverraktárként használták.
Csaknem három évszázaddal később, 1784-ben II. József rendeletével indult újra az egyetem. Főépületében jelenleg a Pozsonyi Színművészeti Főiskola működik.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
  • Már télen is termelnek zöldséget

    Hova tűnt az az időszak, amikor a nyárvége, a koraősz a paradicsom befőzésével, lekvárfőzéssel, savanyítással, a kompótok dunsztolásával,

     
  • Fábiánsebestyén

    Csongrád megye északkeleti részén található Fábiánsebestyén. Rendezett, gondos, virágos község. A településen már több alkalommal is jártam.

     
  • Via ferrata a Gyilkos-tónál

    Via ferrata a Gyilkos-tónál, TájGazda

    Szérkelyföldön, a sziklamászók örömére tavaly ősszel adták át a Gyilkos-tó legújabb látványosságát, az 1345 méter magas Kis-Cohárdon kiépített fia ferratát. A „vasalt sziklaút” kétszáz méter hosszú,

     
  • Csillagok, bolygók, galaxisok

    Pannon Csillagda, TájGazda

    Bakonybélről sokaknak a több évszázados múltra visszatekintő Szent Mauríciusz Monostor jut eszébe. De ebben a festői, nyugodt környezetben számos más látnivaló is felkutatható.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére