A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

közt tartanak számon. Nevét a város ógörög nevéről (Istropolitana) kapta, alapítása pedig Mátyás király nevéhez fűződik.
Hunyadi Mátyás 1458-as királlyá koronázásával az ország élére egy a művészeteket és az emberi műveltséget egyaránt nagyra tartó uralkodó került a trónra. Alig telt el tíz év, s 1467-ben megnyitotta kapuit az ország – abban az időben – egyetlen egyeteme. Ugyan 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király, illetve 1395-ben Luxemburgi Zsigmond Óbudán már létrehoztak hasonló oktatási intézményeket, ezek azonban 1410-ben már sajnos nem működtek.
Mátyás humanista műveltségű főemberei, köztük Vitéz János kancellár és esztergomi érsek biztatására az uralkodó elhatározta, hogy az Itáliában megismert tudást a magyarok számára is elérhetővé teszi.
II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt bullája lehetővé tette a király számára egy magyarországi egyetem megalapítását, szabadon választott fakultásokkal és fizetett tanárok alkalmazásával. Gmaintl István, fiúgyermek nélkül elhunyt módos pozsonyi polgár a kincstárra hagyta vagyonát, így a városfalhoz közel, a királyi kertek közt álló házát is. Mátyás elrendelte, hogy az épület egyik felében alakítsák ki a tantermeket, másik felét pedig rendezzék be az oktatók és diákok számára, lakásként.
Tanárai közt igencsak neves személyiségeket tartottak számon:

  • Johannes Regiomontanus, csillagász, aki már Kopernikusz előtt állította, hogy a Föld kering a Nap körül.
  • Ilkuszi Márton, csillagász, a művészetek doktora
  • Johannes Gattus, az egyházjog és teológia doktora
  • Péter mester, a művészetek és az orvostudomány doktora

Az egyetem vezetője, kancellárja Vitéz János lett, feladatai közé tartozott többek közt a tanárok kinevezése, illetve a hallgatók peres ügyeinek intézése. Mikor kiderült, hogy összeesküvést szervezett a király ellen, kettejük viszonya érthető módon megromlott, s ez a légkör az egyetem jövőjére is rányomta bélyegét. Vitéz János 1472-ben elhunyt, s a jó nevű oktatók nemcsak tőle búcsúztak el, de az intézménytől is.
Mátyás király halálával teljesen megszűnt az oktatás e falak közt, 1491-ben az épületet már fegyverraktárként használták.
Csaknem három évszázaddal később, 1784-ben II. József rendeletével indult újra az egyetem. Főépületében jelenleg a Pozsonyi Színművészeti Főiskola működik.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A Vodicai-kápolna és Szentkút

    A Vodicai-kápolna és Szentkút, TájGazda

    Katymár települése a magyar-szerb határ mentén fekszik. A községtől kb. negyedórányi járásra, a Kövesmajor felé vezető földút mentén található egy kápolna és egy szentkút.

     
  • Kutyavár - De honnan e név?

    Kutyavár, Tájgazda

    A monda szerint a várat vagy vadászkastélyt - mert egykoron kastély lehetett - Hunyadi Mátyás vadászkutyái és pecérei (kutyagondozók, idomítok) számára építette. A legenda alapjai azonban nem bizonyítottak.

     
  • Vadas kerámia

    Vadas kerámia, TájGazda

    Batka Monika a felvidéki Kőhídgyarmaton él családi tanyájukon – a Vadas tanyán – férjével és három gyermekükkel. Végzettsége szerint pedagógus, azonban jelenleg a kerámia művészete az, ami kitölti életét.

     
  • Gémes kút: a puszta kommunikációs eszköze

    A Kondorosi Csárda. TájGazda

    A híres Kondorosi Csárda a 18. században nyolc út találkozásánál épült a hatalmas pusztában, külső pihenőhelyként, megállóhelyként szolgált. A gémeskút ma emlékjelként áll a csárda melletti téren,

     
  • Pantelics Angelika mézeskalácskészítő

    Pantelics Angelika, mézeskalács - TájGazda

    A szeretet ereje segíti őt, viszi előre. Apró, türelmes mozdulatokkal kell dolgozni, mert a mézeskalács tészta nem szereti a kapkodást. A díszítéshez nem kell más, mint a jó cukormáz,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére