Egy hűvös szombati napon indultunk el a Királyerdő-hegység irányába, hogy megnézzük Románia legnagyobb barlangját, a Mézgedi-cseppkőbarlangot (Pestera Meziad).

A határátkelőhelytől kb. két órás út alatt több kisebb települést érintve értük el Mézgedet. Számomra már az odavezető út is érdekes volt. Hiszen nem sűrűn találkozik az emberfia aszfaltozott utakon sétáló „tehéncsordákkal”. Ugyanakkor ez a jelenség mindennapos az itteni kisebb falvakban, mivel a reggeli és az esti órákban csak így tudják kihajtani a teheneket a legelőre.

Mézged településén keresztül haladva érkeztünk meg a parkolóhoz, ahol egy vendéglő is található. Innen kb. 15 perc könnyű sétával lehet elérni a barlang bejáratát. A nyugalom érzése tölti el az embert, ahogy sétál a felfelé vezető úton. A csörgedező kis patak, az erdő hangja, az ősz színeibe öltőző fák egyaránt hozzájárulnak a békés hangulat megteremtéséhez. A barlang 397 méter magasan fekszik. Bejáratához egy fából készült hídon és lépcsökön keresztül juthatunk fel. A barlangot belülről megtekinteni csakis a belépő megvásárlása után van lehetőség, idegenvezető segítségével.

A barlang feltárása és térképezése a 19. században kezdődött el Czárán Gyula természetbúvár közreműködésének köszönhetően. Ő készítette el az első leírásokat és útjelzéseket, lépcsőket alakított ki. Tiszteletére az előcsarnok falán a sziklába egy emléktáblát is vésettek. A barlangban a későbbiekben az Emil Racoviţă vezette barlangász csoport további járatokat, alagutakat tártak fel. Az eddig feltárt hossza több, mint 6 km. A barlangban további kutatások folynak, így hossza akár még növekedhet is.

Az útról feltekintve igen impozáns látványt nyúlt a barlang előcsarnoka, amely 16 méter széles és 10 méter magas. Igen pöttömnek érzi magát a turista az előcsarnok bejárata alatt állva. A csarnok akusztikája kitűnő lehetőséget ad kisebb koncertek, előadások, színházi események megtartására. A barlang közvetlen bejárata zárva van. A kapun csakis idegenvezető közreműködésével lehet bejutni és csak a kiépített útvonalon, lépcsőkön szabad sétálni. Illetve a cseppkövekhez, falakhoz hozzáérni TILOS! Ezt a szabályt azért is nagyon fontos betartani, mert ha az élő cseppköveket megérintjük, azzal megállíthatjuk vagy lelassíthatjuk a növekedésüket. Vizsgálatok pl. ki is mutatták, hogy mióta a barlangot megnyitották a turisták előtt, észrevehetően lassabban növekednek a cseppkövek.
A barlangban meglepően kellemes a hőmérséklet, kb. 12 fokos és sárnak nyoma sincs. Víz csak csapadékos időszakban jelenik meg a talaj szintjén. A barlangnak két szintre tagolódik. A két szint találkozásánál egy természetes híd alakult ki az idők folyamán, ahol a barlang üregének magasság 35 méter. Az út során különböző képződményeket figyelhettünk meg. Az egyes alakzatokat még Czárán Gyula nevezte el, de sok újabb képződmény is van, melyeknek a nevét a látogatók adták. Pl. áthaladtunk a Fehér Tornyok - csarnokán, a Páholy, a Kápolna, a Kőforrások, Ördög torka képződmények mellett. Vagy a Denevérek terme alatt, ahol elképesztő élményt nyújtott a fejünktől csak néhány cm-re lelógó, alvó denevérek. A cseppkövek különböző formáját figyelhetjük meg a barlangban. Pl. a plafonról lelógó függönyök változatos alakját, tortákra, medúza karjaira, Lehel-kürtjére hasonlító képződményt. És sok más egyéb formát. A falakon denevérek által elfoglalt üregeket is láthatunk.

Az évek során a barlangi kutatások igazolták, hogy a hely valamikor szent helyként és menedékként is szolgált az ember számára. Erre utalnak a Kr. e. 3. évezredből származó kerámia töredékek. A Csontteremből előkerült őskori csontokból pedig arra lehet következtetni, hogy az Ursus spelaeus, a barlangi medve is élt itt, amely mára már kihalt. A barlang számos országos és nemzetközi szinten is védett denevérfajtának ad ott. Van egy külön terem – amelyet megnézni nem lehetett – ez szolgál a párzási és költési helyükként. A barlangban előfordulnak még olyan mikroorganizmusok is, melyekkel sehol máshol a világon nem találkozhatunk.

A barlang kb. egy óra alatt járható be. Számomra óriási élmény volt. Egyrészt sosem jártam még barlangban, illetve cseppköveket sem láttam ennyire közelről. Örülök, hogy láthattam a természet e csodás jelenségeit. A több száz, ezer év alatt létrejött képződményeket. Ajánlom a kedves Olvasó figyelmébe is ezt a páratlan cseppkőbarlangot. Maradandó élményekkel gazdagodhat!

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A sokarcú Nemzeti Botanikus Kertünk

    A Veresegyházi Botanikus Kert, TájGazda

    A Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál, a Sződ-Rákos patak mentén helyezkedik el a közel két évszázados vácrátóti Botanikus Kert.

     
  • Csillagok, bolygók, galaxisok

    Pannon Csillagda, TájGazda

    Bakonybélről sokaknak a több évszázados múltra visszatekintő Szent Mauríciusz Monostor jut eszébe. De ebben a festői, nyugodt környezetben számos más látnivaló is felkutatható.

     
  • Lámpák bűvöletében

    Lámpák bűvöletében, TájGazda

    Ha Sopron közelében járunk, akkor érdemes ellátogatnunk a tőle mintegy 25 km-re fekvő Fertőszéplakra. Ez a nyugodt, csendes ki falu több évszázadra visszamenő értékeket őriz az utókor számára.

     
  • A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház – más néven a kassai dóm – a jelenlegi Szlovákia területén található legnagyobb templomok közé tartozik. Méretei igazán impozánsnak mondhatóak:

     
  • Lökösházi Bréda Kastély: a Dél-Alföld rejtett ékköve

    Eppur si muove! (Mégis mozog!) – Galileo Galilei 1633-ban ezeket a szavakat mormolta maga elé bírósági tárgyalásán, miközben elfogadta az egyházi Törvényszék (inquisitio) ítéletét,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére