Az Alföldi déli csücskében fekvő, mintegy 5600 hektáron elterülő Kardoskúti Fehértó igazi természeti csoda az őszi hónapokban. Ilyenkor a szikes talajú tavat és környékét összefüggő víz borítja,

melyet vándormadarak tízezrei keresnek fel. Sokan látogatnak ki a hideg idő ellenére, hogy megcsodálják a darvak „be- és kihúzását”. Darukutatók, megfigyelők, természetbarátok keresik fel a vándormadarak pihenőhelyét. Ezt a jelenséget mindenkinek érdemes megnéznie.

A Fehértó és környéke kitűnő átmeneti szállás a vonuló madarak számára, mivel biztosított számukra a zavartalan éjszakázóhely, illetve az emberek és a ragadozók sem háborgatják őket. Az elzárt és fokozottan védett természetvédelmi területen tehát minden feltétel adott a számukra a békés időtöltésre. Ugyanakkor kellő távolságból lehetőség van a megfigyelésükre. A szabadon bejárható területeken magaslesekből kitűnő megfigyelési feltételek adódnak. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága is lehetőséget biztosít arra, hogy természetvédelmi őr vezetése mellett megleshessük az itt „állomásozó” madarakat. November hónap minden szombatján 15:00 és 17:00 óra között várják a természet szerelmeseit, hogy megcsodálják a daruhúzást, a Sóstói telep bejárója mellett lévő magaslesről. Az itt lévő lesről nagy teljesítményű távcsővel lehet beleesni a madarak közé. A szakembertől pedig minden kérdésünkre választ kaphatunk és érdekes történeteket is hallhatunk.

Az első darvak jellemzően augusztus végén, a nagyobb csapatok pedig szeptember utolsó hetétől érkeznek meg a Fehértóra. Az egyedszámuk általában november közepére éri el a maximumot. Volt olyan év, hogy 38 ezernél is több madár tartózkodott a területen. Ha kedvező az időjárás és a táplálkozási feltételek, akkor előfordulhat az is, hogy egyes egyedek nem repülnek tovább, hanem itt telelnek át. Napközben a darvak táplálék után keresnek a környező kukoricaföldeken. Napnyugta előtt kb. 2-2,5 órával kezdenek visszarepülni a tó környékére. Először csak a közeli gyepeken gyülekeznek a csapatok, majd az esti félhomályban, krúgató hangot hallatva több ezrével egyszerre „húznak be” a tóra. Napfelkeltekor pedig „kihúznak” a tóról, hogy táplálékot keressenek. Ez a leglátványosabb és leghangosabb része a darvak napi életének. Ahogy a keményebb fagyok beköszöntenek és a táplálék is kevesebb számukra, a darucsapatok elindulnak útjukra Szicílián, Boszporuszon át Észak-Afrika meleg területeire.

A darvak mellett a nagy lilik, récék, nyári ludak, sőt az utóbbi években rétisast, barna rétihéját is észleltek már a megfigyelők. A darules alkalmával lehetőség nyílik arra is, hogy megismerjük a Sóstói telephelyen élő őshonos szürke szarvasmarha-, racka- és cigájajuh állományokat, egészen közelről. Ezeknek az őshonos állatfajoknak felbecsülhetetlen értékük van és a jövő nemzedék állattenyészésében is kiemelkedő szerepük van.

Ha kilátogatunk a darulesre, akkor érdemes meleg ruházatot felvenni, forró teát magunkkal vinni. Kilátogatni nem csak a meghirdetett időpontokban van mód. Viszont arra mindig fokozottan ügyeljünk, hogyha felkeressük a helyet, akkor a darvak nyugalmát nem zavarjuk meg.

Köszönet a képekért Radics Károlyné Évának, aki szintén kilátogatott a hétvégén a tóra. A képek egy részét ködös időben, a többit pedig napsütéses időben készítette. Csodásan adják vissza a táj és a darvak szépségét. Ha a kedves Olvasónknak is van képe és szeretné megmutatni, akkor várjuk üzenetben azokat.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Felvidéki vadmacska az oroszlánok közt

    Ma Potháczky Angélával, az elbűvölő felvidéki művésznővel, és gyönyörű rajzaival ismerkedhetünk meg közelebbről. Angéla kicsi kora óta szívesen rajzolt, látható volt benne a tehetség,

     
  • Az ősi, hagyományos kézi könyvkötészet mestere

    A Csányi könyvkötő, TájGazda

    A könyvkötészet a régi, népi szakmák közé sorolható. E ritka mesterséget gyakorló szakemberek sajnos kihalófélben vannak. Igen kevesen készítenek hagyományos, kézi könyvkötészettel könyveket a mai világban.

     
  • A bártfai városháza

    A bártfai városháza, TájGazda

    Bártfa (szlovákul Bardejov) gyönyörű, kelet-szlovákiai város, az ország leggótikusabb települése. Neve a magyar bárd szóból ered – itt az egy ember által egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti.

     
  • A libatenyésztés nehézségei

    A libatenyésztés nehézségei, TájGazda

    Alternatív állattenyésztési ágazatként van vezetve a libatenyésztés a Vajdaságban. A rendezetlen piac, a vágóhíd hiánya és az állam nem törődése fékezi az ágazat fellendülését.

     
  • Hortobágyi pásztorkalap, a nemzeti értékünk

    Pásztorkalap, TájGazda

    A történet az 1870-es évekre nyúlik vissza, amikor is egy felvidéki ifjú úgy döntött, hogy vándorútra kell. A vándorlása során sokat látott legény végül Balmazújvárosban telepedett le, ahol egy kedves,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére