Hetven év után újra eredeti nagyságában áll Tiszakálmánfalván a katolikus templom előtti parkban az első világháborúban elesett és eltünt helyi magyarok emlékére emelt emlékmű.  A szerb–magyar

megbékélés jegyében november 4-én felavatták, majd megkoszorúzták a  felújított emlékművet. A nagyjából 5 méter magas, egy helybeli kőfaragó által készített alkotás ugyanott áll, ahol már 1941-ben is állt egy hasonló emlékmű. Azt a második világháború után felrobbantották a falubeli partizánok. Sokak közbenjárásának köszönhetően most, 70 évvel később, végre sikerült felújítani az emlékhelyet.  Az újjáépített szobor tartóoszlopába az alkotók 69 olyan magyar nevet véstek, akik az életükkel fizettek a szabadságért, és nem csak a hazai, hanem távolabbi frontokon is harcoltak az első világháborúban. A falunak akkoriban sem volt ezer-ezerötszáznál több lakója, úgyhogy ezt a vesztességet hatalmas csapásként élték meg. A turulmadaras szobor méltó emlékhely lesz a jövőben, de egyben azt a büszekséget és azt az elkötelezettséget jelképezi, amely a tiszakálmánfalvaiakra mindig is jellemző volt. Egy frissen telepített településről van szó, amely az erdők közepén úgy találta meg saját örökségét és értékét, hogy ha kevesen is, de mindvégig magyarnak tudtak maradni.
Az emlékművet Szőllősi Tibor helyi plébános megáldotta, majd az egybegyűltek, többek között a magyar Kormány képviselete és a vajdasági magyar politikum kimagasló személyei koszorúkat helyeztek el az emlékhelyen.  Az alkalmi ünnepség után az egybegyűltek átvonultak az alig 50 méterre lévő, a falu második világháborús áldozataira emlékeztető szoborműhöz, ahol ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait. Elhangzott a Himnusz és a Szózat, melyet a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vegyes kórusa énekelt.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A nyékvárkonyi kastélyszálló

    A nyékvárkonyi kastélyszálló, TájGazda

    Felvidék Dunaszerdahelyi járásában, a járási központtól 5 km-re, déli irányban fekszik Nyékvárkony község, mely 1940-ben két különálló település egyesítésével jött létre. Az 1910-ben tartott népszámlálás idején

     
  • A libatenyésztés nehézségei

    A libatenyésztés nehézségei, TájGazda

    Alternatív állattenyésztési ágazatként van vezetve a libatenyésztés a Vajdaságban. A rendezetlen piac, a vágóhíd hiánya és az állam nem törődése fékezi az ágazat fellendülését.

     
  • A denevérek lakta Mézgedi-cseppkőbarlag

    Egy hűvös szombati napon indultunk el a Királyerdő-hegység irányába, hogy megnézzük Románia legnagyobb barlangját, a Mézgedi-cseppkőbarlangot (Pestera Meziad).

     
  • A hagyományos, természetes és minőségi

    Kézműves háziszappan: hagyományos, természetes, minőségi, TájGazda

    Az egyik helyi kis üzlet polcán láttam meg először a Kézműves háziszappant. Elsőként a letisztult csomagolása ragadott meg. Majd a belőlük kiérződő, kellemes, lágy illat.

     
  • Három nemzedék egy színpadon

    Gyakran emlegetjük a mindennapokban, hogy egy fecske nem csinál nyarat, amikor olyasmiről van szó, amihez egymagunk kevesek vagyunk. De számtalan olyan esettel találkozhatunk,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére