A népi hagyományok ápolása legtöbbször a község iskolájának – még szolgáló vagy már nyugdíjas – oktatóira hárul. Ahol megszűnik az iskola,

ott általában az effajta igyekezet is alábbhagy. A tanítók más településen vállalnak munkát, s miután onnan napi teendőik végeztével hazaérkeznek, ritkán fordul elő, hogy még szülőfalujukban is aktívan részt vegyenek annak kulturális életében. Természetesen nem szabad általánosítanunk, de a tapasztalat ezt mutatja. Emiatt is fontos kiállnunk kisiskoláinkért, s nem szabad szótlanul tűrnünk 50-60-70 fős tanintézményeink bezárását.

A felvidéki Búcs községben sem volt ez másképp. Egy pedagóguscsoport a helyi Szobiné Kerekes Eszter vezetésével elhatározta, hogy létrehozzanak egy szlovákiai magyar népviseletekbe öltöztetett babákból álló összeállítást.

Az ötletet egy 1996-os székesfehérvári kiállítás adta, ott ugyanis megtekinthették a Kézdivásárhely múzeuma által rendezett, népviseletet viselő babák bemutatóját. Hazatérve, az új élményektől felvillanyozva kezdték ötletüket népszerűsíteni a szlovákiai magyar pedagógusok körében – szerettek volna minél több oktatót bevonni. A legtöbb népviselet babákra szabott, kicsinyített mását az adott tájegységről származó, azt jól ismerő asszonyok varrták. Nem csupán felnőtt ruhákat, hanem egész, kis családokat ismerhetünk meg.

A nem csekély munkával összeállított kiállítás első ízben 1998. március 15-én mutatkozott be Észak-Komáromban, majd vándorkiállításként vált elérhetővé szerte az országban. 1998 és 2009 közt 150 helyszínen mutatták be. A következő mérföldkő a babamúzeum 2010-es megnyitása volt annak életében, s azóta már rengeteg látogatót fogadott itthonról és külföldről egyaránt. A gyűjtemény népszerűsége magával hozta annak bővülését is, jelenleg 41 község népviseletét tartalmazza.

Búcson évente megrendezésre kerül az Emese Udvarházi Napok, a kiállításhoz kötődő konferencia. E jeles alkalom összehozza a viseleteket varró asszonyokat, a dél-szlovákiai pedagógusokat és mindenkit, akinek valami köze van a babamúzeumhoz.

Amennyiben szeretnénk megtekinteni ezt a nem mindennapi kiállítást, a +421 917 791 924 telefonszámon megkapjuk a szükséges információkat.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A tiszaderzsi Bibliamúzeum

    A tiszaderzsi Bibliamúzeum, TájGazda

    Tiszaderzs községe a Tiszafüredi járásban található, Szolnoktól kb. egy órás autóútra. A község lakói életében fontos szerepet tölt be a vallás. Jelzi ezt a falu központjában található 18. századi református templom is.

     
  • 2 500 református

    Észak-Komárommal már több cikkünkben is találkozhattak a kedves Olvasók, a város kifogyhatatlan tárháza a magyar vonatkozású történelmi épületeknek, látnivalóknak.

     
  • Bőgő szarvasoktól zengő erdők

    Magyarország legnagyobb testű, vadon élő kérődző faja a gímszarvas, amely egyben a hazai erdők jellegzetes nagy vadja is. A legnagyobb szarvasállományokat hazai viszonylatban, a dél-dunántúli megyékben

     
  • A bártfai városháza

    A bártfai városháza, TájGazda

    Bártfa (szlovákul Bardejov) gyönyörű, kelet-szlovákiai város, az ország leggótikusabb települése. Neve a magyar bárd szóból ered – itt az egy ember által egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti.

     
  • Elvarázsolt gyerekszobák

    Elvarázsolt gyerekszobák, TájGazda

    Mai bemutatónkat elsősorban kisgyermekes szülők, óvodák és iskolák figyelmébe ajánljuk. Az alábbiakban ugyanis a káprázatos falfestményeivel hódító,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére