A népi hagyományok ápolása legtöbbször a község iskolájának – még szolgáló vagy már nyugdíjas – oktatóira hárul. Ahol megszűnik az iskola,

ott általában az effajta igyekezet is alábbhagy. A tanítók más településen vállalnak munkát, s miután onnan napi teendőik végeztével hazaérkeznek, ritkán fordul elő, hogy még szülőfalujukban is aktívan részt vegyenek annak kulturális életében. Természetesen nem szabad általánosítanunk, de a tapasztalat ezt mutatja. Emiatt is fontos kiállnunk kisiskoláinkért, s nem szabad szótlanul tűrnünk 50-60-70 fős tanintézményeink bezárását.

A felvidéki Búcs községben sem volt ez másképp. Egy pedagóguscsoport a helyi Szobiné Kerekes Eszter vezetésével elhatározta, hogy létrehozzanak egy szlovákiai magyar népviseletekbe öltöztetett babákból álló összeállítást.

Az ötletet egy 1996-os székesfehérvári kiállítás adta, ott ugyanis megtekinthették a Kézdivásárhely múzeuma által rendezett, népviseletet viselő babák bemutatóját. Hazatérve, az új élményektől felvillanyozva kezdték ötletüket népszerűsíteni a szlovákiai magyar pedagógusok körében – szerettek volna minél több oktatót bevonni. A legtöbb népviselet babákra szabott, kicsinyített mását az adott tájegységről származó, azt jól ismerő asszonyok varrták. Nem csupán felnőtt ruhákat, hanem egész, kis családokat ismerhetünk meg.

A nem csekély munkával összeállított kiállítás első ízben 1998. március 15-én mutatkozott be Észak-Komáromban, majd vándorkiállításként vált elérhetővé szerte az országban. 1998 és 2009 közt 150 helyszínen mutatták be. A következő mérföldkő a babamúzeum 2010-es megnyitása volt annak életében, s azóta már rengeteg látogatót fogadott itthonról és külföldről egyaránt. A gyűjtemény népszerűsége magával hozta annak bővülését is, jelenleg 41 község népviseletét tartalmazza.

Búcson évente megrendezésre kerül az Emese Udvarházi Napok, a kiállításhoz kötődő konferencia. E jeles alkalom összehozza a viseleteket varró asszonyokat, a dél-szlovákiai pedagógusokat és mindenkit, akinek valami köze van a babamúzeumhoz.

Amennyiben szeretnénk megtekinteni ezt a nem mindennapi kiállítást, a +421 917 791 924 telefonszámon megkapjuk a szükséges információkat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     
  • Divatos, hagyományos és kék!

    Magyarországon a XVII. században honosodott meg kékfestés. Ez a textíliákon való különleges színmintázási technológia ma is ismert és népszerű a magyarok körében, mégis sokkal gyakrabban

     
  • Jáger Csilla varrodája

    Jáger Csilla varrodája, TájGazda

    Jáger Csilla Kelet-Szlovákiából származik, Budaházáról. A komáromi Selye János Egyetemen szerzett tanári diplomát, jelenleg egy londoni kávézóban dolgozik pultosként.

     
  • Hogy jól induljon a nap!

    MiniBolt, TájGazda

    Mindenkinek van egy kedvenc bögréje, amiből reggelente szereti elfogyasztani kedvenc italát, legyen az kávé, tea, kakaó vagy tej. Vagy azért szeretjük, mert egy nekünk kedves személytől kaptuk vagy jelképez

     
  • A páter nem pap, hanem a Péter speciális változata

    A szentesi Páterház Panzió és Étterem, TájGazda

    Szentesen a Kossuth u. 1. szám alatt található a város egyik patinás étterme és panziója a Dömsödi család által üzemeltetett Páterház Panzió és Étterem. A ház 2000. január 22-én nyílt meg.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére