Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Palást (szlovákul Plášťovce) Felvidék Nyitrai kerületének Lévai járásában, Ságtól mintegy 10 km-re fekszik a Korpona-patak partján. 1910-ben 1717 főt számlált,

túlnyomórészt magyar ajkúakat. A 2011-es népszámláláskor 1638 lakosából 1062 vallotta magát magyarnak, 555 szlováknak.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az I. bécsi döntésnek köszönhetően 1938-tól 1945-ig ismét Magyarország részét képezte. 1945 után Csehszlovákiához került, ekkor a település mintegy 100 magyar családját deportálták Csehországba, akik idővel hazatértek.

Régészek szerint területe már i.e. 1000-ben is lakott volt. Anonymus feljegyzései alapján a honfoglalás idején Zalán bolgár vezér uradalma alá tartozott. Első írásos említése 1156-ból maradt fenn, „Plast” alakban említi a honti falvak jegyzéke. Neve az ősi magyar Palásthy családnévből ered. Azt beszélik, az ő őse, Bors II. András királlyal részt vett az V. keresztes hadjáraton. Onnan hazatérve kapta királyi ajándékként a területet, 1217-ben.

Palást a XIII. században a zólyomi várispánsághoz tartozó királyi várbirtok volt, majd a honti váruradalom része lett. A század második felében a környék fontos településének számított, már volt katolikus temploma és állt a Palásthy család ősi kúriája.

A község határában szenvedett vereséget a birodalmi és spanyol katonákat magába foglaló sereg Hadim Ali pasától. A több ezer halálos áldozatot követelő végzetes ütközettel a törökök előtt szabad út nyílt az észak-magyarországi várak irányába. A csata helyszínén arra emlékeztető emléktáblát találunk egy kápolna falán.

A fent említett Palásthy kúriával szemben 1730-ban felépült a család szemet gyönyörködtető kastélya. Az eredeti barokk épületet a XIX. században átalakították, klasszicista jegyekkel látták el. Vele szemben, a volt kúria helyén, a XIX. század óta a nagy-magtár áll. A kastély és az 1898-as szecessziós stílusú katolikus templom egyaránt Palásthy Pál esztergomi püspök megbízásából épült.

A kastély napjainkban a Palásthy Pál Egyházi Alapiskolának ad otthont.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Régiségek gyűjteménye

    Régiségek gyűjteménye, TájGazda

    Répaszedő és kévehányó villa, kasza, teherszorító kampó, szecskavágó, tiloló, gereben, köpülő - és sorolhatnánk vég nélkül a paraszti gazdálkodás és a részleges terményfeldolgozás eszközeit,

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • Lady Blue

    Lady Blue, TájGazda

    Ma Madleňák Andreát, a pozsonyi Színművészeti akadémia díszlettervezői szakának friss, észak-komáromi származású abszolvensét ismerhetjük meg közelebbről.

     
  • Egyedi libafarm a Vajdasági Telecskán

    Sajnálattal kell bevallani, hogy falvaink gazdasági értékeit sokszor nem vezsi észre  közönség, esetleg részben használja ki azokat. Ez nem csupán a mezőgazdaságra vonatkozik,

     
  • Tűzben születő ékszerek

    A Brassó melletti Négyfaluban élő Kádár Enikőt (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) három évvel ezelőtt bűvölte el a tűzzománc, azóta már számos nő viseli büszkén az általa készített, letisztult formájú,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére