Észak-Komárommal már több cikkünkben is találkozhattak a kedves Olvasók, a város kifogyhatatlan tárháza a magyar vonatkozású történelmi épületeknek, látnivalóknak.

Nem is csoda – hosszú évszázadokon keresztül Magyarország része volt. Ma református temploma kerül bemutatásra.

A XVII. században már állt egy református templom a városban, az ellenreformáció során azonban ettől megfosztották a gyülekezetet, amely így egy évszázadon keresztül templom nélkül volt kénytelen létezni. II. József német-római császár, magyar és cseh király 1781-es türelmi rendeletét, mely szabad vallásgyakorlást tett lehetővé, a vármegyei közgyűlésen 1782. február 27-én hirdették ki. Ez lehetővé tette a templomépítést a komáromi reformátusok számára is. Mindszenthy Sámuel és Péczeli József prédikátorok vezetésével megalakult a helyi református egyház, mely eleinte két fatemplomban tartotta alkalmait.

A gyülekezet 1785-ben lelkészlakok létrehozásán dolgozott, 1787. március 13-án pedig kezdetét vette a templom építése. A kőtemplom ekkor még csupán fából készült tornyot kapott. Díszes szószékét Szarka János faragta fából. 1788. szeptember 23-án szentelték fel, 2 500 férőhelyével az akkori Magyarország második legnagyobb református templomának számított.

Az épületet folyamatosan bővítették, fejlesztették. Orgonája 1806-ban készült le, Bohák János bécsi mester jóvoltából. A fatornyot masszívabb, időt álló, 63 méter magas kőtoronyra cserélték, melynek építése 1818-tól 1832-ig tartott. 1837-ben három új harangot helyeztek el a toronyban, 1838-ban empire stílusú homlokzatára felkerült a ma is olvasható emléktábla. 1839-ben pedig Rauschmann József befejezte a toronyóráját.

Az 1848-49-es szabadságharc során az egész város súlyos károkat szenvedett. A templom tetőzete a lángok martaléka lett, harangjai a tűz során megolvadtak. Az épület helyreállítása 1850-től 1853-ig folyt, az új harangokat a templom udvarán készítették, Kiss Zsigmond vezetésével. Pár évtized múltával, az I. világháború során – egy kivételével – beolvasztották őket, s csupán 1929-ben pótolták.

Jókai Mór köztudottan Komárom szülötte, 1825. február 18-án látta meg itt a napvilágot. Mintegy 100 évvel később, 1925-ben a helyi református templom adott otthont a születési centenáriumára tartott emlékgyűlésének.

A templomudvaron számos XVIII-XIX. századi sírkő látható, melyeket a református temetőből helyeztek át, s itt látható a lebontott érsekújvári erőd Komáromi kapujának kerete is 1954 óta.

A templom a város központjában, a Jókai utcán található, nem messze a városházától. Hetente többször is otthont ad református istentiszteletnek. Napjainkban valóságos csoda lenne, ha a 36 000 fős város református templomának padjai színültig megtelnének.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Vízi kaszárnya Pozsonyban

    Pozsony mindig is fontos stratégiai és kereskedelmi központnak számított Európában. Ebből kifolyólag a történelem során, minden korban figyelemre méltó katonai jelenlét volt megfigyelhető a városban.

     
  • Őshonos állatfarm a Vajdasági Temerinben

    Őshonos állatok-TájGazda

    Érdekesség-számba vehetőek a Vajdaságban az őshonos állatfarmok. Nincs belőlük sok, de azok, amelyek léteznek és élnek a fajta-megőrzés miatt  maradtak fenn.

     
  • Kurultáj a Bugac-Pusztán

    Kurultáj a bugaci pusztán, TájGazda

    Több tízezer látogatója volt a Bugac-pusztai Kurultájnak, azaz az ősi magyar törzsi gyűlésnek. 12 országból 27 nemzet mutatta be a kultúráját, a hagyományait lovasbemutatókon, sportjátékokon

     
  • Kútmúzeum Orosházán

    Kútmúzeum Orosházán, TájGazda

    Nem véletlen a katonás rend az orosházi kútmúzeumban. Katonás rend uralkodik az orosházi Tas utcai szivattyúházban, amely tizennégy esztendővel ezelőtt befejezte működését, és már nem a víz szolgáltatása,

     
  • Petőfi Pozsonyban

    Száz évvel ezelőtt a pozsonyi lakosság körében igencsak népszerű volt Petőfi Sándor, a költő kivételes tiszteletnek örvendett. Ezt látva, Fadrusz János 1902-ben elhatározta, hogy saját költségén szobrot

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére