Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik) felvidéki község, mely a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában, a Garam jobb partján terül el.

A 2011-es népszámlálás során mindössze 4 magyart találtak itt, 1230 lakosának zöme szlováknak vallotta magát.

A régészek szerint területe már a kőkorszak végén lakott volt. Első írásos említése 1075-ből származik. A Garam fölé magasodó dombon ekkor alapította I. Géza király a bencés kolostort “Monasterium a Ecclesia Sancti Benedicti” néven. Ez a megnevezés alakult az évek során, 1366-ban már majdnem mai formájában olvashatjuk: „Zent Beneduk”, illetve „Zenthbenedyk”.

Egyes források szerint 1100 környékén itt készítették a Nyitrai-kódexet, amely ma Nyitrán tekinthető meg.

A XIV. században a román stílusban épült monostort a gótika jegyében alakították át. Egy háromhajós bazilikával bővítették, melynek mindkét tornya egyaránt 48 méter magas. A közép-európai gótika kiemelkedő darabja.

A husziták jelentős károkat okoztak az építményben, ez is vezetett oda, hogy erődítményként hozták helyre. 1536-ban ugyan még az esztergomi érsek birtokolta, viszont egyházi jellegét fokozatosan elveszítette. 1542-ben a bencések – félve a töröktől – elhagyták a kolostort, mely 1547-ben már katonák lakhelyeként működött. A kolostor köré bástyákkal ellátott reneszánsz várfalat emeltek, s a török harcok során a végvári rendszer részeként szolgált. Az ellenség többször is elfoglalta, de csupán rövid időre, 1559-ben ugyan le is rombolta, de később helyre lett hozva.

A Garamszentbenedektől mintegy 17 km-re fekvő Léva melletti 1664-es, török elleni győztes csatában vesztette életét Koháry István báró, akit az apátságban helyeztek örök nyugalomra. Ezen felül a kolostor őrzi a harcban használt zászlót is, melynek felirata a következő: „Deus est protector meus” – „Az Isten az én védelmezőm”. 1686. szeptember 2-án, 145 évi török uralom után sikerült Budát visszafoglalni. Pár nappal később, szeptember 8-án e stratégiailag igen fontos esemény alkalmából s a török hódoltság végéért hálát adva ünnepélyes Te Deum-ot (Téged, Isten, dicsérünk) tartottak Garamszentbenedek templomában.

1881-ben lángok csaptak fel az apátságban, mely súlyos károkat szenvedett. Az 1882 és 1885 közt folyó felújítások során számos itt található tárgyat, eszközt Esztergomba szállítottak, melyek máig ott tekinthetőek meg. A néphiedelem szerint Garamszentbenedeket egy földalatti alagútrendszer köti össze Esztergommal, Nyitrával és Újbányával. Egyébként a kolostor alatt ma is hatalmas pince található, mely hosszú ideig a nyitrai borüzem használatában volt.

1923-tól a monostor a szalézi rend tulajdona volt, 1950-től szerzetesek internálótáboraként funkcionált. 1970 óta nemzeti kulturális emlék, ennek fényében 1972-ben széleskörű felújítási munkálatokat végeztek rajta. Napjainkban plébániahivatalként működik, mely a lengyelországi pallotinus rend igazgatása alá tartozik.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Szőgyéni varrósarok

    Skrován Éva születése óta Szőgyénben él, Felvidéken. Férjével itt alapítottak családot, és itt is dolgozik egy gyárban, már tizenkét éve. Munkája mellett egyedi babatakarókat, játékokat, táskákat, párnákat

     
  • Az emberi egészség őrzője

    A dió, TájGazda

    Mondhatom, hogy a rabja vagyok. Jobb nem is tudni, hogy hol van a konyhában, kamrában, ugyanis addig járok rá, míg el nem fogy. Csak törni ne kellene. A tavalyi termésemnek alig bírtam megtörni a héját,

     
  • Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból

    Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

    Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Bajkai Mária csuhéból készült babái

    Bajkai Mária csuhéból készült babái, TájGazda

    Bajkai Mária a felvidéki Csatán tevékenykedik, ami Esztergomtól mintegy 25 kilométerre fekszik északi irányban. A környéken nagyon sokan ismerik őt és munkáit is, nem ma kezdte,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére