Aranyosmarót (szlovákul Zlaté Moravce) felvidéki város, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásának székhelye, mely a Zsitva folyó partján terül el.

Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum előtt, az 1910-es népszámlálás során 3227 lakosából 2127 magyar, 941 szlovák és 147 német nemzetiségű volt. 2011-re ugyan szépen gyarapodott az összlakosság, a magyarság viszont ijesztően megfogyatkozott. 12 337 főből 11 714 vallotta magát szlováknak, s mindössze 71 magyarnak. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az 1920 utáni adatok közt egy nem létező népcsoportról is olvashatunk. Például az 1930-as népszámlálási adatok szerint 3536 lakosából 3075 csehszlovák volt, és 229 magyar. Eszerint 20 év alatt a semmiből előbukkant 3000 addig ismeretlen nemzetiségű ember, miközben eltűnt körülbelül 1900 magyar, 900 szlovák, s a népesség 300 fővel nőtt. Nem kell különösebb lángelmének lennünk, hogy meglássuk: az utóbbi három szám összege kiadja a csehszlovák lakosság számát. Érdekes, mire képes a politika, mire képesek a politikusok… s mit meg nem enged nekik a nép… Megfosztani az embert nemzeti hovatartozásától s egy újat ráerőszakolni igazán aljas tett.

Régészek szerint Aranyosmarót területe már a kőkorszakban lakott volt, először I. Géza király oklevele említi 1075-ben, „Maurod” alakban. Az árpádházi uralkodók idejében az itt lakó kunok aranyat mostak a Zsitva patak homokjából. A település a XIII. században már rendelkezett egy kis templommal, amely köré temetkeztek.

Egy 1386-os irat szerint a Forgách család Ghymes várához tartozott. Utánuk Paluska György jutott a birtokhoz, akinek leszármazottai egészen 1779-ig birtokolták azt, amikor is báró Paluska Keresztély utód nélkül elhalálozott. Az uradalomnak ekkor csaknem 4000 lakosa volt, s Aranyosmarótot városként tartották számon. A Paluska család kihalásával Migazzi Kristóf, bécsi származású bíboros érsek, illetve váci püspök jutott hozzá az uradalomhoz. 1785-ben ő építtette a ma is álló, műkincsekben bővelkedő katolikus templomot.

A napjainkban Migazzi-kastélyként számon tartott, szemet gyönyörködtető építményt 1630-ban építtette a Paluska család, reneszánsz stílusban. 1789-ben pedig az új tulajdonos Migazzi Kristóf alakította saját ízlése szerint, barokk-klasszicista jegyekkel tarkítva azt.

A kastély 1947 óta a Városi Múzeumnak ad helyet, ahol helytörténeti kiállítás várja a látogatókat minden hétköznap, reggel nyolctól délután négyig.

Címe: Andrej Hlinka tér 1 – Námestie Andreja Hlinku 1

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A borkedvelők Mekkája

    Egy nap, amely a finom borokról, a jó hangulatról, mulatásról, szórakozásról szól. A kb. 600 lelket számláló, borairól híres horvátországi település, Vörösmart (horvátul, Zmajevac)

     
  • Aranykalász tészta

    Az Aranykalásztészta idén alakult száraztészta gyártó családi vállalkozás. Lebbencstésztájuk máris „helyi termék” különdíjat kapott az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK).

     
  • Klarisszák temploma – Pozsony

    Klarisszák temploma – Pozsony, TájGazda

    Ha röviden szeretném bemutatni a klarissza apácarendet, mindenképp fontosnak tartanék elmondani néhány alapvető dolgot. A legfontosabb információ róluk, hogy ők tulajdonképpen az Assisi Szent Ferenc

     
  • Népünnepély a falunap Gunarasban

    Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

    Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

     
  • Teljes sötétség – Bízz vakon!

    A láthatatlan kiállítás, TájGazda

    A Millenáris Parkban található Budapest egyik leglátogatottabb programja a Láthatatlan Kiállítás (www.lathatatlan.hu). Ez a kiállítás egy különleges, interaktív utazásra invitálja az érdeklődőket teljes sötétségben,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére