Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.

A Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában, a járási központtól mindössze 6 km-re fekszik, a Zsitva jobb partján.

Malonya első írásos említése 1209-ből származik, „Villa Malonian” alakban említik. Itt élő nemesek birtokaként jött létre. Birtokosai 1527-től a Tapolcsányiak, a XVI. században a Horváth, illetve a Kereskényi család voltak. Az 1828-as év feljegyzései szerint akkor 307 lakossal bírt, akiknek nagy része mezőgazdász volt.

1892-ben a község területén alapította meg Ambrózy-Migazzi István az arborétumot, mely világviszonylatban mindmáig egyedinek számít. Ilyen klimatikus feltételek mellet hasonló növénygyűjtemény nem létezik.

Gróf Ambrózy István 1869-ben látta meg a napvilágot Nizza városában. A Vas-megyei Tana község családi birtokán nőtt fel, s itt szívta magába anyai ágú őseinek természet-szeretetét. Érdeklődési köre rendkívül tág volt. Botanikai tanulmányait Bécsben, Löwenben és Budapesten folytatta, emellett sokat utazott. Kutatásai során főleg azzal foglalkozott, hogyan lehetne a mediterrán területek növényeit és egyéb lomblevelű örökzöldeket a mi éghajlatunkon meghonosítani. 1892-ben megházasodott, felesége Migazzi Antónia grófnő volt – innen származik vezetéknevének második tagja.

A gróf először felesége malonyai birtokán kezdett kísérletezni... Igencsak szép eredménnyel: sikeresen akklimatizált több száz Kelet-Ázsiából, Koreából és Észak-Amerikából származó örökzöld, fás növényt.

Felvidéki munkáját félbehagyva, édesanyja temetésére hazautazott 1914-ben, ahonnan már sosem tért vissza az I. világháború kitörése, illetve a trianoni békediktátum miatt. Botanika iránti szeretete azonban nem múlt, 1922 és 1933 közt Vas-megye Kám község határában létrehozta a jeli arborétumot.

A malonyai arborétum jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona. 67 hektárnyi területén mintegy 2300 fajta növény található a világ különféle tájairól. Az egész gyűjteményt járdahálózat fonja át, melynek fő séta útvonala 4,5 km hosszú. Említésre méltó a park szélén álló, 1894-ben épített kastély, mellyel hamarosan részletesebben is foglalkozunk majd. Leginkább májusban, illetve júniusban ajánlott ide látogatni, ugyanis ekkor leglátványosabb a gyűjtemény.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A konyha nélkülözhetetlen kellékei

    A konyha nélkülözhetetlen kellékei, TájGazda

    A hétvégén lehetőségem volt eljutni az Újkígyóson megrendezésre került kézműves vásárba. Az egyik asztal mögött két kedves, barátságos arc fogadott, Julianna és lánya Betti.

     
  • A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó

    A Gyilkos-tó egyedülálló természeti ritkaság. A földcsuszamlás során keletkezett tó, a Keleti Kárpátok hegyvonulatai között helyezkedik el Gyergyószentmiklóstól 26 km-re.

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • Cserépfalu történelmi és természeti értékei

    Cserépfalu, TájGazda

    A Bükkalja az Alföld és a Bükk hegység találkozásánál található, átmenetet képez a síkság és a dombság tájegysége között. Az itt folyó Hór-patak völgyében fekszik Cserépfalu községe,

     
  • Az örömet és bánatot is belevarrni

    Az örömet és bánatot is belevarrni, TájGazda

    A Marosvásárhelyen élő György Gizella elsősorban varrottasokat készít. Nyugdíjba vonulása után, bő tíz évvel ezelőtt kezdett el intenzívebben kézimunkázni. Mindig is szerette, a lakása tele van vele,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére