Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Észak-Komárom református templomával szemben, a Jókai utcán áll egy több évszázados múltra visszatekintő, történelmi épület: a Komáromi Református Kollégium.

A városba a XVI. században jutottak el a református tanok, mégpedig a várban állomásozó, Németországból származó zsoldosok hozták magukkal. 1562-ben megérkezett Huszár Gál vándorprédikátor, ekkor tértek meg a dunai naszádosok, akik Komárom első magyar ajkú reformátusainak számítanak. A református gyülekezet rendkívül gyorsan megerősödött, oláh Miklós esztergomi érsek Huszár elűzésére tett kísérlete kudarcba fulladt.

1606-ban megkezdte működését a nyolcosztályos, református kollégium. Rektora a komáromi gyülekezet másodlelkésze lett, Péczeli Király Imre. 1609-ben őt Heidelbergbe küldték, s 1615-ös visszatértéig, helyét a somorjai Kanizsai Pálfy János vette át.

Az ellenreformáció nyomására az intézmény látszólag megszűnt, viszont az oktatás titokban tovább folyt 1672-től 1796-ig. 1781-ben II. József német-római császár, magyar és cseh király Türelmi rendelete hozta el a változást. 1794-ben a református gyülekezet kérvényezte iskola alapítását a király jóváhagyta, 1795-ben megkezdődött az építkezés, s 1796. december 28-ára be is fejeződött a mű.

Az utcától 57 méterre épült fel a 35 méter hosszú és 17 méter széles, egyemeletes, bádogtornyú épület. Homlokzatán vörösmárvány emléktáblát helyeztek el, melyen ma is olvasható: „MUSIS POSITUM SUMPT. ECCL. REF. COMAROM MDCCXCVI”.

A kollégium neves oktatókat gyűjtött össze, ez pedig messze földről vonzotta a fiatalokat. Diákjai közt említhetünk olyan neveket, mint Csokonai Vitéz Mihály, Beke Ödön, illetve Jókai Mór, a város szülötte, aki így nyilatkozik az intézményről:

„Az én időmben a komáromi kollégium volt a Felvidék Mekkája, a hova nemcsak a megyebeli fiatalság, de a szomszéd Pozsonymegye és az akkor még erősen német Fő-Pozsony városának ifjú nemzedéke is begyülekezett. A komáromi kollégiumból kerültek elő sok nevezetes tudósok és írók, a kiknek sorában fölemlíthetem: Katonát, Péczelit, Hetényit (a hétszer pályadíjazott akademikust), Tóth Lőrinczet; Beőthy Zsigmondot, Kalmár híres prédikátort. (Magam se húzom le a fejemet az asztal alá.) A musis positum épület szellemfénye szétragyogott az egész Felvidéken.”

Az épület az 1848-49-es szabadságharc során hadikórházként szolgált. Utána magángimnáziumként működött, 1852-ben azonban mindennemű oktatást felfüggesztettek. A református népiskola tanítólakásokat rendezett be termeiben. 1935 és 1945 között ismét református tanintézménynek adott otthont: a Református Tanítóképző Intézetnek.

1990-ben létrehozták a Teológiai Intézetet, aminek továbbfejlesztéseként 1994-ben ebben az épületben indult útjára a Calvin János Teológiai Akadémia. Az intézmény 2004-től a Selye János Egyetem Teológiai Karaként veszi ki részét a teológusok, lelkészek képzéséből, a hajdani kollégiumi épület pedig lelkészlakásoknak, illetve a református egyház irodáinak ad otthont.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A díszbaromfi a nyugtató

    Díszbaromfi, TájGazda

    Alig 20-30 évvel ezelőtt el sem lehetett képzelni falusi házat kapirgáló baromfi nélkül. A japán kacsa és a fehér liba mellett ott volt a sárga tojós és a baromfiudvar büszkesége, a tarka tollú kakas.

     
  • Tűzben születő ékszerek

    A Brassó melletti Négyfaluban élő Kádár Enikőt (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) három évvel ezelőtt bűvölte el a tűzzománc, azóta már számos nő viseli büszkén az általa készített, letisztult formájú,

     
  • Punykó Mária

    Punykó Mária, TájGazda

    Ha Kárpátalján járunk, és a szeretnénk megismerni igazából, mondjuk Beregszász történetét, ismertebb helyeit, épületeit, akkor nem elég, ha sétálunk, megismerünk helyi ízeket, éttermeket, kézműveseket,

     
  • A kaszasuhogás már a múlté

    Aratás, TájGazda

    Befejezéséhez közeledik az aratás, a kenyérgabona betakarítása. Manapság az óriásgépek, a kombájnok szinte 10 nap alatt „felfalják” a bevetett területet és maga a munka, és a kenyér iránt érzett tisztelet

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére