Felvidék Nyitrai kerületének Nyitrai járásában található egy falu, melynek neve sokak arcára mosolyt csal: Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce). 1976 és 2002 között

Alsóelefánttal alkotott egységes települést, Lefantovce néven. Lakossága főként szlovák nemzetiségű, csupán néhány magyar él a faluban.

Első írásos említése 1113-ból maradt fenn. Nevét Elefánti Mihály birtokosáról kapta, aki 1389-ben pálos kolostort alapított a községtől nem messze található kisebb fennsíkon. Az épület eredetileg gótikus stílusban épült, többször átépítették, 1760 és 1770 között barokk jegyekkel látták el. Ekkor alakult ki jelenlegi, T alakú alaprajza. Felső szára volt a háromszintes kolostor, csatlakozója pedig a templom. Az épület az évek során tartományfőnöki székhellyé vált, a rend egyik legfontosabb központja lett.

  1. január 12-én II. József az egész ország területén feloszlatta a pálos rendet. Az épület ekkor került az Edelsheim-Gyulai grófok tulajdonába. A főként mezőgazdasággal és festészettel foglalkozó báró Edelsheim-Gyulai Lipót 1894-ben kastéllyá építtette át. Az átalakítás terveit a Pozsonyból származó, budapesti Hubert József készítette. A kolostor neoreneszánsz stílusú kastélyként született újjá. Új tetőzetet kapott, a főhomlokzatot erkéllyel bővítették. Az épület hátsó részére csatlakozó egykori templom vége nyitott, teraszos előteret kapott, melynek két oszloppárja, illetve mellvédje a főhomlokzat erkélyével hasonló kialakítású.

A templom belsejét két részre osztották. A kisebbik részből előcsarnok lett, mely fölött az ebédlő található. Innen lehet kijutni a teraszra. A nagyobb rész magassága a régi. Középmagasságban tölgyfa-karzat fut, melyre a szalonból vezet lépcső. Több régi freskó is megmaradt, három a mennyezeten található, kettő pedig az ebédlő falán. Tulajdonosai a kastélyt a visszafogott elegancia jegyében rendezték be.

Báró Edelsheim-Gyulai Lipót felesége, verőczei gróf Pejacsevich Gabriella 1918. január 14-én adott életet harmadik lányuknak, Ilonának. A lány gyermekkorát a felsőelefánti birtokon töltötte. Ilona később a tragikus sorsú Horthy István felesége, Horthy Miklós kormányzó menye lett. Aktívan részt vett a II. világháború eseményeiben, többek közt önkéntes ápolónőként is, illetve egyes források szerint ő juttatta el a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyvet, melyből kiderült, hogy a magyarországi zsidókat nem munkaszolgálatra viszik, hanem kiirtani. Ezek után szüntette be Horthy Miklós a deportálásukat.

A felsőelefánti kastély jelenleg a nagyközönség számára nem látogatható, csupán kívülről lehetséges fényképeket készíteni.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A kosárfonás életforma

    Gór Endre kosárfonó, TájGazda

    Vajdaságban kihaló-félben vannak az ősi mesterségek, mint például a kádár, a kovács, a szűcs vagy kosárfonás. Péterrévén, a Tisza jobb oldalán fekvő falucskában a folyó mindig is kenyeret adott halászoknak,

     
  • Tüskés labda az avarban

    Sün, TájGazda

    Tombol az őszi időjárás, hullanak a változatos színű levelek a fákról. A talajon összegyűlt avarban több állat is megbújik ilyenkor és keres menedéket. A természetben sétálva olykor arra lehetünk figyelmesek,

     
  • A vándorló cigányok mestersége volt

    Teknővájás, TájGazda

    Pattog a forgács, ahogy a kezei közt lévő kapocskával formálja a fa belsejét. Egyszer jobb, egyszer bal oldalról hasítja ki a kisebb-nagyobb darabokat. A fa végeit gömbölyűre faragja, megformálja a füleket.

     
  • Sportcentrum a város szélén

    Tréning Center-Békéscsaba, TájGazda

    Ha Békéscsabáról Békés felé haladtunkba a konzervgyár előtt lefordulunk balra, majd ott száz méter után még egyszer balra, már ott is vagyunk a Tréning Centernél. A csabaiak számára ez olyan természetes,

     
  • A települést soha se hívhassák Nadánynak!

    A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza

    A báró kijárta, ezt a települést soha se hívhassák Nadánynak... Körösladányban a gyerekek úgy kerülnek ki a Tüköry Lajos Általános Iskolából, hogy pontosan tudják, hol éltek, hol élnek.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére