Tiszta, napsütéses időben a határmenti városból, Gyuláról is látni a Bihari-havasok csodaszép, havas csúcsait. A határátkelőtől kb. 140 km megtétele után el is érhetjük a hegység lábát.

Az odavezető út során az alföldi síkság egyhangúságát felváltják a dombok, hegyek vonulatai. A hegység völgyeiben, a dombok között számos település bújik meg. Például a Belényestől mintegy 15 km-re fekvő kis község Magyarremete (Remetea) is.

A falut és környékét egykoron (a középkorban) tölgyek ezrei vették körül. Sajnos mára a tölgyerdők nagy részét kiirtották. Az erdők helyét rétek, legelők váltották fel, ahová a helyiek minden nap, amikor csak tehetik, kihajtják szarvasmarháikat legelni. A falu határában, közvetlenül az út mentén egy fakerítéssel körbevett óriási kocsányos tölgyfát találhatunk. Egy magányos fa, amely őriz a történelem, a múlt emlékeit. Egymaga emlékeztet arra, hogy itt régen a tölgyek uralták a vidéket. Korábban volt egy párja is, de sajnos egy vihar következtében kidőlt.

A község a kocsányos tölgyet jelképének tekinti. Olyannyira, hogy 1995-ben a Bihar Megyei Tanács 19. számú rendeletével védetté nyilvánította. A fakerítésen egy tábla áll, melyen román, angol és magyar nyelven olvashatunk néhány információt a fa méreteiről, életéről. A megmaradt egyedről feltételezik, hogy életkora kb. 400 év, de megélhette akár a 600 évet is. Magassága eléri a 25 métert és a törzsvastagsága 170 centiméter. Az év minden időszakában turisták sokasága áll meg e természeti kincs mellette és készít róla fotót. A magányos kocsányos tölgy nagyon népszerű a kirándulók körében.

A falu közösségének e fontos természeti kincse mellett van egy értékes épített öröksége is, egy templom, melyet a tatárjárást követően, a 13. század végén építettek. E gótikus stílusú református templom jelenleg nemzeti jelentőségű műemlék. A falain értékes freskókat csodálhatnak meg a templomot felkeresők. A felfestett képeket 1400 körül vitték fel a falakra, az épület hajórészébe, szentélyébe, toronyaljába. Egy részük igen jó állapotban maradt fenn, annak ellenére, hogy korábban több alkalommal is eltűntették őket a falakról. Jól kivehetők a magyar szent királyokat megjelenítő képek, mint a Szent Istvánt, Szent Imre herceget ábrázoló képek vagy Szent László legendáinak jeleneteit megörökítő festések. Töredékekben látható még Mihály arkangyal, több apostol és Jézus ostorozása is.

Ha a környéken járunk érdemes megtekinteni a falumúzeumot is, ahol betekintést nyerhetünk a Remetén lakók régi életébe. Illetve a községtől kb. 8 km-re található, 1642-ből származó, felújított működőképes vízimalmot is. Élvezetes kirándulást kívánok!

 

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A Fazola őskohó

    A Fazola őskohó, TájGazda

    Első ránézésre, mintha egy nagy, hatalmas kőtömbből lett volna kifaragva. Viszont ha közelebbről megszemléljük a falakat, akkor vehető észre csak az egymás mellé és egymásra épített elemek határvonalai.

     
  • Életmód és hivatás a lovaglás

    Életmód és hivatás a lovaglás, TájGazda

    A ló ősidőktől fogva az embert szolgálta, mind a munkában, mind az élvezetekben. Alig 50-60 évvel ezelőtt még a mezőgazdaságban is fontos szerepe volt a patásnak, hiszen a szántástól kezdve az aratásig

     
  • Punykó Mária

    Punykó Mária, TájGazda

    Ha Kárpátalján járunk, és a szeretnénk megismerni igazából, mondjuk Beregszász történetét, ismertebb helyeit, épületeit, akkor nem elég, ha sétálunk, megismerünk helyi ízeket, éttermeket, kézműveseket,

     
  • Borban az igazság

    Nemzetközi Borverseny Temerinben, TájGazda

    Január 22-e, Vince napja a borászok védőszentje. A néphagyomány szerint ekkor történik meg az év elejei kertlátogatás és vesszővágás, amiből arra lehet következtetni, hogy az időjárási viszonyok

     
  • Egy forgó és egy szégyenlős lány

    Falunevek eredete, TájGazda

    Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére