Nem tudom miért, de engem mindig elbűvölnek a víztornyok. Főként azok, amelyek az 1900-as évek környékén épültek fel. Elgondolkodtatnak, hogy miként, hogyan is tudták

felépíteni ezeket a több emeletnyi magas tornyokat azokban az időkben. Hogy hogyan nézhetnek ki belülről, miként működtek régen és ma.

A víztornyokat ugyebár azért kezdték el építeni, hogy egy adott település vagy településrész közösségének vízellátását biztosítani tudják. Később, ahogy a modernebb technológiák előtérbe került ezek a régi víztornyok elvesztették funkciójukat, üzemen kívül helyezték őket. Sajnos sokuk az idők folyamán el is pusztult. De szerencsére akadnak olyanok, melyek megmenekültek a teljes enyészettől. Újjáépítették őket, múzeumot rendeztek be bennük. Sőt akad olyan is, amelynek belső terét lakóépületté alakították át. Ilyen lakható víztorony a ferencvárosi MÁV-telepen található víztorony is.

Az Intze rendszerű víztornyot 1895-ben építették azért, hogy a ferencvárosi vasúttelep mellett lakók ívóvízellátását megoldják. A tornyot viszonylag könnyű megtalálni, hiszen a többi lakóépület mellett kiemelkedik környezetéből. A víztorony egészen a ’80-as évek végig működött. Miután a gépállománya elavult, műszaki állapota életveszélyessé vált, bezárták. Már a lebontását tervezték, amikor civil nyomás hatására elálltak attól. Ezután a víztorony magánkézbe került. Ekkor felújították és magánlakást alakítottak ki benne. A tornyot védett ipari műemlékként tartják nyílván.

A mintegy 22 méter magas torony falazata tégla, tetején fából kialakított terasz helyezkedik el. Rajta ablakokat láthatunk, melyek díszítő jelleggel kerültek rá. A torony belsejében különböző helységeket alakítottak ki. Van benne előszoba, mosdó, hálószoba, konyha, étkező, fürdőszoba, nappali. Az egyes szintek között csigalépcső vezet fel. A felső részből teljes körpanoráma tárul a kíváncsi szemek elé. Tiszta időben akár a nógrádi helyek csúcsáig is látni. Az épülethez kert, garázs és pince is tartozik.  

Vajon milyen lehet lakni egy ilyen toronyházban? Mennyien férhetnek el kényelmesen? Hogyan lehet berendezni az egyes szinteket, helységeket? Milyen lehet a mindennapi élet itt? Mennyit lépcsőzhetnek az itt lakók? A sok lépcsőzés biztos fitten tartja a tulajdonosokat. És még megannyi kérdés merülhet fel a toronyházi élettel kapcsolatosan.

Néhány kép erejéig azért a kíváncsi szemek is betekintést nyerhetnek a torony belső világába.

Képek forrása: http://viztorony.blog.hu/

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Az óriási homokóra

    Az óriási homokóra, TájGazda

    Az Ötvenhatosok terén (egykori Felvonulási tér) egy gigantikus nagyságú homokóra áll. Az Időkerék ötlete Herner Jánostól ered, 1982-ből. Sok idő eltelt, mire újból előkerültek a tervei.

     
  • Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték

    Újságpapír: egyeseknek hulladék, másoknak érték, TájGazda

    „Egy kézműves anyuka olyan, mint egy normál anya csak sokkal menőbb.”- olvastam korábban egy hírfolyamban. És igen, van valóságalapja ennek a kijelentésnek.

     
  • A dorozsmai szélmalom nehéz sorsa

    A dorozsmai szélmalom

    Kiskundorozsma a szélmalmok hazája is lehetett volna az 1900-as években. Az első malmot 1801-ben építették a dombra. Ezzel is elősegítve a szél által adta lehetőségek kihasználását.

     
  • A bajmóci várkastély

    A bajmóci várkastély, TájGazda

    Európa-szerte rengeteg várat, kastélyt ismerünk, viszont a bajmóci várkastély világviszonylatban is kiemelkedően jó állapotban maradt mind a mai napig. Ebből kifolyólag az elmúlt pár évtizedben

     
  • Tűzben születő ékszerek

    A Brassó melletti Négyfaluban élő Kádár Enikőt (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) három évvel ezelőtt bűvölte el a tűzzománc, azóta már számos nő viseli büszkén az általa készített, letisztult formájú,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére