Szatmár megye északkeleti részén fekvő Avasfelsőfalut (Negrești-Oaș), az Avas-vidék központjaként tartják számon. Talán e központi szerepe miatt került kialakításra itt,

a város központjában egy szabadtéri múzeum. A skanzenben a környező vidék gazdag és sokszínű kulturális életét, népviseletét, népi építészetét, hagyományit, népszokásait tekintheti meg a látogató az épületek között sétálgatva. Számos népi és történelmi kinccsel találkozhatnak a kíváncsi szemek.

A múzeumi részt 1966-ban hozták létre. A szabadtéri részét pedig 1972-ben alapították meg. A skanzen értékes tárgyai közé tartozik az Avaslekencéből áttelepített fatemplom, a ráksai, komorzányi, mózesfalvi, avasfelsőfalui házak, a vízimalom, a ványoló, a mosózúgó, a kovácsműhely, a fazekasműhely, a pálinkafőzde. A skanzen téli időszakban zárva tart, ezért érdemes előzetesen informálódni a nyitvatartásáról.

A szabadtéri múzeumban lévő Szent Paraszkéva vértanúnő tiszteletére felszentelt lekencei templomot 1967-ben telepítették át és 1978-79 között építették újjá jelenlegi helyén. Ez az utolsó fennmaradt faszerkezetes egyházi épület az Avas-vidéken. A zsindelyes tetőzetű görög katolikus templomot 1775-ben említik először az írások. Keletkezésének pontos ideje nem ismert. A kisméretű templomot terméskő alapra építették borona falazattal. Belső tere háromosztatú, a tornác oszlopain faragott kötélminta fut végig. Régen a templom nyugati felében a nők, míg a keleti felében a férfiak foglaltak helyet. A két helység között lévő elválasztófalon, egy egyszárú ajtón lehet közlekedni. A női résznek egyáltalán nem volt ablak, a férfi oldalon is csak kicsi fény áramlott be. Már külső megjelenésében is elképesztő látványt ad a zsindellyel bevont templom. A főbejáraton, az ajtószárny külső oldalán és a sarkokban csodás díszítés, rozetták láthatóak. A templom belső, gazdag festése 2006-ban készült el a máramarosi fatemplomokban található képek mintája alapján. Hogy eredetileg is voltak e festmények arról feljegyzéseket nem találtak. A torony a templom tetejére épült, benne két harang lógott. A toronyrészébe feljutni létrán lehetett.

A templom mellett további házakat tekinthetünk meg, léphetünk be az ajtóikon. Ezek a házak a 18. és 19 században épültek. A hozzájuk kapcsolódó melléképületekkel együtt hűen tükrözik, hogy egykoron miként működött egy-egy gazdaság. A házakban értékes tárgyakat láthatunk: pl. szőttesek, népviselet, kerámia-, ikon-, bútorgyűjtemények, háztartási eszközök, szerszámok. A fazekasműhelyben interaktív foglalkozásokat is tartanak, ahol bárki kipróbálhatja e mesterséget.

Ha a szabadtéri múzeumot és annak csodás környezetét megismertük és bejártuk érdemes szétnézni még a város falumúzeumában, a Dr. Mihai Pop Művészeti Galériában, az ortodox katedrálisban, illetve a város parkjaiban, ahol számos szoborral, kortárs emlékművel találkozhatunk. Aki pedig a természet szépségeit kívánja felfedezni a művészet helyett, annak a Túr és a Nagy Tálna folyók völgyében kiváló túrázási lehetőségek adódnak vagy horgászhatnak és vadászhatnak is.  

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja

    Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja, TájGazda

    Egy gyermek életében fontos szerepet tölt be a baba, segíti az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésben. A waldorf babában a gyermek önmagát látja meg. Saját, valós érzelmeit vetíti ki rá.

     
  • Zenével hirdetni az igét

    Újvidéki kórus, TájGazda

    Vajdaságban talán nincs is olyan település, ahol ne hallottak volna a Kapisztrán Ifjúsági Kórusról. A több mint 18 éves múltra tekintő együttes megalapítója Beszédes Margit zeneszakos tanár és férje József,

     
  • Napraforgó: az egyik legfontosabb haszonnövényünk

    Csanádapácán, ahol lakom kb. egy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a napraforgóból (Helianthus annuus) történő olaj előállításával. – tudtam meg Oláh Kálmán polgármesterünktől.

     
  • Füge: az ízletes nasi egyben kitűnő gyógyszer

    Füge, TájGazda

    A mediterrán területről származó növény egyre inkább teret hódít Magyarországon is. Az éghajlatváltozások eredményeképpen hazánkban a téli időszakok enyhébbek lettek és az így kialakult klíma

     
  • Szőgyéni varrósarok

    Skrován Éva születése óta Szőgyénben él, Felvidéken. Férjével itt alapítottak családot, és itt is dolgozik egy gyárban, már tizenkét éve. Munkája mellett egyedi babatakarókat, játékokat, táskákat, párnákat

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére