Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Szatmár megye északkeleti részén fekvő Avasfelsőfalut (Negrești-Oaș), az Avas-vidék központjaként tartják számon. Talán e központi szerepe miatt került kialakításra itt,

a város központjában egy szabadtéri múzeum. A skanzenben a környező vidék gazdag és sokszínű kulturális életét, népviseletét, népi építészetét, hagyományit, népszokásait tekintheti meg a látogató az épületek között sétálgatva. Számos népi és történelmi kinccsel találkozhatnak a kíváncsi szemek.

A múzeumi részt 1966-ban hozták létre. A szabadtéri részét pedig 1972-ben alapították meg. A skanzen értékes tárgyai közé tartozik az Avaslekencéből áttelepített fatemplom, a ráksai, komorzányi, mózesfalvi, avasfelsőfalui házak, a vízimalom, a ványoló, a mosózúgó, a kovácsműhely, a fazekasműhely, a pálinkafőzde. A skanzen téli időszakban zárva tart, ezért érdemes előzetesen informálódni a nyitvatartásáról.

A szabadtéri múzeumban lévő Szent Paraszkéva vértanúnő tiszteletére felszentelt lekencei templomot 1967-ben telepítették át és 1978-79 között építették újjá jelenlegi helyén. Ez az utolsó fennmaradt faszerkezetes egyházi épület az Avas-vidéken. A zsindelyes tetőzetű görög katolikus templomot 1775-ben említik először az írások. Keletkezésének pontos ideje nem ismert. A kisméretű templomot terméskő alapra építették borona falazattal. Belső tere háromosztatú, a tornác oszlopain faragott kötélminta fut végig. Régen a templom nyugati felében a nők, míg a keleti felében a férfiak foglaltak helyet. A két helység között lévő elválasztófalon, egy egyszárú ajtón lehet közlekedni. A női résznek egyáltalán nem volt ablak, a férfi oldalon is csak kicsi fény áramlott be. Már külső megjelenésében is elképesztő látványt ad a zsindellyel bevont templom. A főbejáraton, az ajtószárny külső oldalán és a sarkokban csodás díszítés, rozetták láthatóak. A templom belső, gazdag festése 2006-ban készült el a máramarosi fatemplomokban található képek mintája alapján. Hogy eredetileg is voltak e festmények arról feljegyzéseket nem találtak. A torony a templom tetejére épült, benne két harang lógott. A toronyrészébe feljutni létrán lehetett.

A templom mellett további házakat tekinthetünk meg, léphetünk be az ajtóikon. Ezek a házak a 18. és 19 században épültek. A hozzájuk kapcsolódó melléképületekkel együtt hűen tükrözik, hogy egykoron miként működött egy-egy gazdaság. A házakban értékes tárgyakat láthatunk: pl. szőttesek, népviselet, kerámia-, ikon-, bútorgyűjtemények, háztartási eszközök, szerszámok. A fazekasműhelyben interaktív foglalkozásokat is tartanak, ahol bárki kipróbálhatja e mesterséget.

Ha a szabadtéri múzeumot és annak csodás környezetét megismertük és bejártuk érdemes szétnézni még a város falumúzeumában, a Dr. Mihai Pop Művészeti Galériában, az ortodox katedrálisban, illetve a város parkjaiban, ahol számos szoborral, kortárs emlékművel találkozhatunk. Aki pedig a természet szépségeit kívánja felfedezni a művészet helyett, annak a Túr és a Nagy Tálna folyók völgyében kiváló túrázási lehetőségek adódnak vagy horgászhatnak és vadászhatnak is.  

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A kosárfonás életforma

    Gór Endre kosárfonó, TájGazda

    Vajdaságban kihaló-félben vannak az ősi mesterségek, mint például a kádár, a kovács, a szűcs vagy kosárfonás. Péterrévén, a Tisza jobb oldalán fekvő falucskában a folyó mindig is kenyeret adott halászoknak,

     
  • A borkedvelők Mekkája

    Egy nap, amely a finom borokról, a jó hangulatról, mulatásról, szórakozásról szól. A kb. 600 lelket számláló, borairól híres horvátországi település, Vörösmart (horvátul, Zmajevac)

     
  • Természetes alapanyag a nád

    Gazdag élővilágáról, mindenek előtt madárvilágáról ismert a természeti védelem alatt álló 4,5 km hosszan húzódó és közel 330 hektár területű Ludasi tó.

     
  • Pálffy-kastély – Gidrafa

    Gidrafa, a több mint 2000 főt számláló község Felvidék Erdőhátnak nevezett részén fekszik, Pozsony és Nagyszombat közt. Nevét a mellette csörgedező Gidra patakról kapta.

     
  • Holler

    Holler, TájGazda

    A Tímár család felelősséggel őrzi a Holler örökséget Gyomaendrődön. A „Holler”, a Körös Étterem és Szálloda, ugyanolyan emblematikus épülete Gyomaendrődnek, mint például a Nagytemplom Debrecennek.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére