Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

Így van ez Zentán is. A község lakói nagyra becsülik, tisztelik az ott dolgozó önkéntes tűzoltókat. A zentai Tűzoltólaktanya épülete a Tisza-folyótól néhány száz méterre, a belvárosban található. Laktanyájuk egy különleges épület, mint funkcióját és mint külső megjelenését tekintve egyaránt. 1975 óta védett műemlékként tartják nyílván és a vajdasági magyar értéktárba is bejegyezték. Az épület külsején számos érdekességet figyelhetnek meg a turisták. Köszönhető ez a szecesszió és a „magyar” népi építészeti stílusjegyek ötvöződésének. A díszítőelemek aprólékos és finom kidolgozása kiemeli az épületet a városi közegből. Ha gondosan és alaposan megfigyeljük, észre is vesszük ezeket az elemeket, motívumokat rajta. Az épületek homlokzatán megjelenő futó, indázó és egybefonódó vakolatszalagok, lángnyelv-szerű vakolatdíszek, ajtóvasalások mintái, a toronycsúcsok kakasfigurái tükrözik az épület mivoltát; hogy itt található a helyi tűzoltóság. Ezek a kígyózó vakolatszalagok körbefutják az ablakokat, szegélyeket, sőt belefutnak a lábazatba is. A „magyar” népművészeti formák közül pedig a szív és a tulipán formái jelennek meg a falakon, faelemeken.

A zentai tűzoltóegylet múltja 1874-re nyúlik vissza. Az azt követő évek alatt folyamatosan fejlődött, gyarapodott az egyesület. 1900-ra pedig már ki is nőtte az addigi épületét, sőt a felszereléseiket sem tudták már megfelelően elhelyezni, karbantartani. Így felvetődött egy új helyszín megépítése, amely 1904-re el is készült. A kiválasztott tűzoltóság pályatervét Lajta (Leitersdorfer) Béla, zsidó származású építész tervezet. A kivitelezési munkákat Szabó Mátyás végezte, amely mindösszesen 33050 koronába került. Az építési terv kiválasztásánál kiemelten fontos volt, hogy milyen költséggel valósulhat meg az építkezés. Lajta Béla terve minden kritériumnak eleget tett. Hiszen szűk anyagi keretek között, egy a funkcióját teljesen betöltő épületegyüttest alkotott meg. Az elkészült laktanyát 1904. június 29-én adták át ünnepélyes keretek között. A három szerkezeti egységre bontható laktanyán belül a tűzoltóknak több helységet is berendeztek. Tiszti őrszobát, elnöki irodát, parancsnoki üléstermet, szolgálati helyiségeket alakítottak ki. A pihenő helyiségek között legénységi játékterem, könyvár és olvasóterem is volt. Az udvarban kocsiszín, hálótermek, megfigyelő, ebédlő, gépszín, különböző raktárak, szertárak épültek. A hátsó részen, tömlőszárító, fészer, nyolc ló elhelyezésére alkalmas istállót és az ehhez szükséges kiszolgáló helyiségek is kialakításra kerültek.

Közel 114 éves fennállása alatt az épületen átalakítást nem végeztek. Egy kisebb módosítás történt csak. A lóistállót megszűntették, mivel elvesztette funkcióját, amikor 1956-ban egy tűzoltókocsit vásároltak a laktanyába. Így már nem volt szükség a lovas vontatásra. Az elmúlt évtizedek alatt többször felújították és átfestették, de stílusában nem változtattak rajta semmit.

 

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A bajmóci várkastély

    A bajmóci várkastély, TájGazda

    Európa-szerte rengeteg várat, kastélyt ismerünk, viszont a bajmóci várkastély világviszonylatban is kiemelkedően jó állapotban maradt mind a mai napig. Ebből kifolyólag az elmúlt pár évtizedben

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
  • Teljes sötétség – Bízz vakon!

    A láthatatlan kiállítás, TájGazda

    A Millenáris Parkban található Budapest egyik leglátogatottabb programja a Láthatatlan Kiállítás (www.lathatatlan.hu). Ez a kiállítás egy különleges, interaktív utazásra invitálja az érdeklődőket teljes sötétségben,

     
  • Fontos ragadozó madár az egerészölyv

    Egerészölyv, Tájgazda

    A mezőgazadság szempontjából is nagyon fontos szerepe van az egerészőölyvnek, hiszen, mint azt neve is mondja, fő zsákmányát a rágcsálók, a mezei pockok jelentik.

     
  • Csuhéfalvi életképek

    Csuhéfalvi életképek, TájGazda

    A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére