Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

Így van ez Zentán is. A község lakói nagyra becsülik, tisztelik az ott dolgozó önkéntes tűzoltókat. A zentai Tűzoltólaktanya épülete a Tisza-folyótól néhány száz méterre, a belvárosban található. Laktanyájuk egy különleges épület, mint funkcióját és mint külső megjelenését tekintve egyaránt. 1975 óta védett műemlékként tartják nyílván és a vajdasági magyar értéktárba is bejegyezték. Az épület külsején számos érdekességet figyelhetnek meg a turisták. Köszönhető ez a szecesszió és a „magyar” népi építészeti stílusjegyek ötvöződésének. A díszítőelemek aprólékos és finom kidolgozása kiemeli az épületet a városi közegből. Ha gondosan és alaposan megfigyeljük, észre is vesszük ezeket az elemeket, motívumokat rajta. Az épületek homlokzatán megjelenő futó, indázó és egybefonódó vakolatszalagok, lángnyelv-szerű vakolatdíszek, ajtóvasalások mintái, a toronycsúcsok kakasfigurái tükrözik az épület mivoltát; hogy itt található a helyi tűzoltóság. Ezek a kígyózó vakolatszalagok körbefutják az ablakokat, szegélyeket, sőt belefutnak a lábazatba is. A „magyar” népművészeti formák közül pedig a szív és a tulipán formái jelennek meg a falakon, faelemeken.

A zentai tűzoltóegylet múltja 1874-re nyúlik vissza. Az azt követő évek alatt folyamatosan fejlődött, gyarapodott az egyesület. 1900-ra pedig már ki is nőtte az addigi épületét, sőt a felszereléseiket sem tudták már megfelelően elhelyezni, karbantartani. Így felvetődött egy új helyszín megépítése, amely 1904-re el is készült. A kiválasztott tűzoltóság pályatervét Lajta (Leitersdorfer) Béla, zsidó származású építész tervezet. A kivitelezési munkákat Szabó Mátyás végezte, amely mindösszesen 33050 koronába került. Az építési terv kiválasztásánál kiemelten fontos volt, hogy milyen költséggel valósulhat meg az építkezés. Lajta Béla terve minden kritériumnak eleget tett. Hiszen szűk anyagi keretek között, egy a funkcióját teljesen betöltő épületegyüttest alkotott meg. Az elkészült laktanyát 1904. június 29-én adták át ünnepélyes keretek között. A három szerkezeti egységre bontható laktanyán belül a tűzoltóknak több helységet is berendeztek. Tiszti őrszobát, elnöki irodát, parancsnoki üléstermet, szolgálati helyiségeket alakítottak ki. A pihenő helyiségek között legénységi játékterem, könyvár és olvasóterem is volt. Az udvarban kocsiszín, hálótermek, megfigyelő, ebédlő, gépszín, különböző raktárak, szertárak épültek. A hátsó részen, tömlőszárító, fészer, nyolc ló elhelyezésére alkalmas istállót és az ehhez szükséges kiszolgáló helyiségek is kialakításra kerültek.

Közel 114 éves fennállása alatt az épületen átalakítást nem végeztek. Egy kisebb módosítás történt csak. A lóistállót megszűntették, mivel elvesztette funkcióját, amikor 1956-ban egy tűzoltókocsit vásároltak a laktanyába. Így már nem volt szükség a lovas vontatásra. Az elmúlt évtizedek alatt többször felújították és átfestették, de stílusában nem változtattak rajta semmit.

 

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A „Szuper Nagyi” Okány történetét is gondozza

    A „Szuper Nagyi” Okány történetét is gondozza, TájGazda

    Zsadány felé haladva, Okány utolsó utcájában lakik Teri néni a falu krónikása, náluk, a lakásán lehet megnézni helytörténeti gyűjteményét. Azokat a könyveket, melybe összegyűjtött minden írást, amit csak tudott.

     
  • Felemelkedni a termelésben

    Felemelkedni a termelésben, TájGazda

    A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

     
  • Történelem és művészet egy helyen

    Fertőrákosi kőfejtő és barlangszínház, TájGazda

    A hely lehetőséget ad a kulturális szórakozás mellett a természeti, kőzettani és őslénytani ismereteink bővítésére is. A Fertő nyugati partvidékén található Püspöki Kőfejtő vagy mai nevén a Fertőrákosi

     
  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     
  • Napraforgó: az egyik legfontosabb haszonnövényünk

    Csanádapácán, ahol lakom kb. egy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a napraforgóból (Helianthus annuus) történő olaj előállításával. – tudtam meg Oláh Kálmán polgármesterünktől.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére