2012-ben alakult meg, azóta pedig több száz kárpátaljai magyar gazdának segít képzéseivel, szaktanácsaival a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.

Az alapítványt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hozta létre azért, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdasággal foglalkozó családoknak, hozzájárulva ezzel a gazdaságok jövedelmezőbbé tételéhez, hosszú távon pedig a szülőföldön való megmaradáshoz.

– Amikor a ’90-es években a kolhozrendszer szétesett, a kolhozok földvagyona az ingóságokkal (földművelő eszközök, traktorok stb.) együtt magánkézbe került, s törpegazdaságként funkcionált tovább. Ezek sikeressé válását azonban akadályozta, hogy a földművelők nem rendelkeztek a kellő szaktudással, hiszen addig a kolhozok nagyüzemi módszereit és az agronómusok tanácsait követve dolgoztak – informált az alapítvány létrehozásának miértjéről Hidi László, a Pro Agricultura Carpatika vezetője.

Hamar kiviláglott, hogy Kárpátalján az intenzív gyümölcs- és zöldségtermesztés a mezőgazdaság legtöbb lehetőséggel kecsegtető ágazata. Így a téli időszakban, ami nemcsak a termőföldeknek jelent pihenőt, gazdaképzéseket szerveztek a megye több pontján, szaklektorok bevonásával. Kiemelt szerepet kaptak itt azok a régiók, amelyekben már kialakult valamely zöldség vagy gyümölcs termesztésének kultúrája. A nagydobronyiak így például a retek, a burgonya és a paprika, a Tiszahátiak a szamóca termesztésének innovatív módszereivel ismerkedhettek meg, míg másutt az uborka vagy éppen a káposzta termesztése került központba. A szakirányú tájékoztatást szolgálja ezen kívül 2016 óta a Pro Agri Napok névre keresztelt háromnapos képzés is, ahol a felsorolt kultúrákon kívül legutóbb például egy kárpátaljai kiwi termesztő is beszámolt tapasztalatairól.

2013-ban az alapítvány elindította az „Első lépés” program nevet viselő szociális pályázatát azon gazdálkodni vágyó/gazdaságát növelni kívánó fiatalok számára, akik legalább két kiskorú gyermeket nevelnek. 2013 és 2017 között 161 család részesült támogatásban, ebből 155-en egy nagylégterű fóliasátor vázát és palástját kapták meg, néhányan pedig meglévő mezőgazdasági gépeik felújítására vagy méhészet létrehozására pályáztak. A meghitelezett eszközök árát a gazdák a rákövetkező három év jövedelméből fizetik vissza, kamatmentesen. A befolyt összeg újabb gazdákhoz kerül kihelyezésre pályázat útján.

A Pro Agricultura Carpatika szoros kapcsolatot ápol Magyarország Földművelésügyi Minisztériumával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is. Alapító tagja a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának, s vezénylete alatt zajlik Kárpátalján a Magyarok Kenyere program. Nem elhanyagolható tény ennek kapcsán, hogy az elmúlt évben a Magyarok Kenyerére összegyűlt 600 tonna gabonából 83 tonnát kárpátaljai gazdák adtak össze.

A Pro Agricultura Carpatika vezetősége igyekszik hasznos és aktuális információkkal gazdagítani a gazdálkodókat képzéseken kívül is. 2016 óta jelenik meg a ProAgri füzetek, továbbá heti két szakcikket is publikál a Kárpátalja hetilap és a KárpátInfo hasábjain Hidi László, az alapítvány elnöke, Gál István alelnök, ill. az alapítvány két fiatal munkatársa, Balog Nóra és Molnár Ádám.

2015-ben Magyarország miniszterelnöke Külhoni Magyarságért Díjjal tüntette ki az alapítványt azon tevékenységéért, melyet a kárpátaljai magyar gazdaságok jövedelmezőbbé tételéért végez.

Aki érdeklődik az alapítvány tevékenysége iránt, vagy kíváncsi szakcikkeire, látogassa meg honlapjukat:

http://www.paccalapitvany.org/

és Facebook oldalukat:

https://www.facebook.com/ProAgriculturaCarpatikaJotekonysagiAlapitvany/

Espán Margaréta

 

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház

    A kassai Szent Erzsébet székesegyház – más néven a kassai dóm – a jelenlegi Szlovákia területén található legnagyobb templomok közé tartozik. Méretei igazán impozánsnak mondhatóak:

     
  • A vajdasági magyar egyetemisták eredményei

    Újvidéken november 25-én megtartották a sorrendben 16. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, melynek fő témája a Tenger volt. A konferencia nyolc szekciójában 120 dolgozat hangzott el

     
  • Veroni papírfonásai

    Vígh Veronika Felvidéken, pontosabban a Dunaszerdahelyi járás Nagymegyer városában él. Itt is dolgozik eladóként, egy cipőboltban. Emellett, ha teheti, szívesen foglalkozik papírfonással

     
  • Storcz Botond a kolbászfesztiválon

    Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként

     
  • A nőnap virága a kankalin

    A nőnap virága a kankalin, TájGazda

    Bár még csak februárban járunk és nem godnolunk a tavaszi virágágyásaink vagy az ablakban nevelhető virágok rendezgetésére, velünk szemben a virágkertésznek most van a legtöbb munkája.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére