2012-ben alakult meg, azóta pedig több száz kárpátaljai magyar gazdának segít képzéseivel, szaktanácsaival a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.

Az alapítványt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hozta létre azért, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdasággal foglalkozó családoknak, hozzájárulva ezzel a gazdaságok jövedelmezőbbé tételéhez, hosszú távon pedig a szülőföldön való megmaradáshoz.

– Amikor a ’90-es években a kolhozrendszer szétesett, a kolhozok földvagyona az ingóságokkal (földművelő eszközök, traktorok stb.) együtt magánkézbe került, s törpegazdaságként funkcionált tovább. Ezek sikeressé válását azonban akadályozta, hogy a földművelők nem rendelkeztek a kellő szaktudással, hiszen addig a kolhozok nagyüzemi módszereit és az agronómusok tanácsait követve dolgoztak – informált az alapítvány létrehozásának miértjéről Hidi László, a Pro Agricultura Carpatika vezetője.

Hamar kiviláglott, hogy Kárpátalján az intenzív gyümölcs- és zöldségtermesztés a mezőgazdaság legtöbb lehetőséggel kecsegtető ágazata. Így a téli időszakban, ami nemcsak a termőföldeknek jelent pihenőt, gazdaképzéseket szerveztek a megye több pontján, szaklektorok bevonásával. Kiemelt szerepet kaptak itt azok a régiók, amelyekben már kialakult valamely zöldség vagy gyümölcs termesztésének kultúrája. A nagydobronyiak így például a retek, a burgonya és a paprika, a Tiszahátiak a szamóca termesztésének innovatív módszereivel ismerkedhettek meg, míg másutt az uborka vagy éppen a káposzta termesztése került központba. A szakirányú tájékoztatást szolgálja ezen kívül 2016 óta a Pro Agri Napok névre keresztelt háromnapos képzés is, ahol a felsorolt kultúrákon kívül legutóbb például egy kárpátaljai kiwi termesztő is beszámolt tapasztalatairól.

2013-ban az alapítvány elindította az „Első lépés” program nevet viselő szociális pályázatát azon gazdálkodni vágyó/gazdaságát növelni kívánó fiatalok számára, akik legalább két kiskorú gyermeket nevelnek. 2013 és 2017 között 161 család részesült támogatásban, ebből 155-en egy nagylégterű fóliasátor vázát és palástját kapták meg, néhányan pedig meglévő mezőgazdasági gépeik felújítására vagy méhészet létrehozására pályáztak. A meghitelezett eszközök árát a gazdák a rákövetkező három év jövedelméből fizetik vissza, kamatmentesen. A befolyt összeg újabb gazdákhoz kerül kihelyezésre pályázat útján.

A Pro Agricultura Carpatika szoros kapcsolatot ápol Magyarország Földművelésügyi Minisztériumával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is. Alapító tagja a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának, s vezénylete alatt zajlik Kárpátalján a Magyarok Kenyere program. Nem elhanyagolható tény ennek kapcsán, hogy az elmúlt évben a Magyarok Kenyerére összegyűlt 600 tonna gabonából 83 tonnát kárpátaljai gazdák adtak össze.

A Pro Agricultura Carpatika vezetősége igyekszik hasznos és aktuális információkkal gazdagítani a gazdálkodókat képzéseken kívül is. 2016 óta jelenik meg a ProAgri füzetek, továbbá heti két szakcikket is publikál a Kárpátalja hetilap és a KárpátInfo hasábjain Hidi László, az alapítvány elnöke, Gál István alelnök, ill. az alapítvány két fiatal munkatársa, Balog Nóra és Molnár Ádám.

2015-ben Magyarország miniszterelnöke Külhoni Magyarságért Díjjal tüntette ki az alapítványt azon tevékenységéért, melyet a kárpátaljai magyar gazdaságok jövedelmezőbbé tételéért végez.

Aki érdeklődik az alapítvány tevékenysége iránt, vagy kíváncsi szakcikkeire, látogassa meg honlapjukat:

http://www.paccalapitvany.org/

és Facebook oldalukat:

https://www.facebook.com/ProAgriculturaCarpatikaJotekonysagiAlapitvany/

Espán Margaréta

 

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • HACE

    Hiros Csilla, TájGazda

    Hiros Csillát sokszor egyszerűen varrónőnek titulálják. Viszont, ha jobban szemügyre vesszük munkáit és meglátjuk, hogy miből, hogyan és mivé válnak egyes ruhadarabok a kezei közt, nyilvánvalóvá válik számunkra,

     
  • Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    Sulisztár 10-szer Tiszakálmánfalván

    A délvidéki Újvidék községhez tartozik a 4000 lelket számláló Tiszakálmánfalva, ahol a lakosság csaknem egy negyede vallja magát magyarnak. 1884-ben,

     
  • Népzene a Szórványban

    Népzene a Szórványban, TájGazda

    A dél – bácskai Újvidék peremvárosi településén, Tiszakálmánfalván, ahol a magyarság egy negyede vallja magát magyarnak és a nemzeti összetartozást a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

     
  • Vesszőből szeretettel

    Vesszőfonás

    Számtalan olyan használati tárgy van, amelyek nemcsak praktikusak, megkönnyítik a hétköznapokat, hanem tetszetős formájuk miatt jó ránézni, és még környezetbarát is. Vesszőből nemcsak kosár készíthető

     
  • Hiperrealizmus Lillától

    Jóba Lilla, Felvidéken, Ógyallán lakik, jelenleg grafikusként dolgozik, szabadidejét pedig már régóta a rajzolásnak szenteli. „Kiskoromtól kezdve szeretek mindenféle kreatív dolgot

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére