Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Közvetlenül a magyar-román határ mellett, a Szamos folyó jobb partján fekszik a néhány száz lelket számláló Csengersima. A szatmári falut egykoron tölgy, szil és kőris erdő vette körül,

amelyekből még ma is láthatunk néhány egyedet. A piciny falu egyik büszkesége a Simai-tó partjától néhány méterre található református templom. Az itt álló kápolna igen impozáns környezetben fekszik. Gyönyörű látványt nyújt, ahogy a felkelő nap sugarai megvilágítják; kívül és belül egyaránt.

A sokak által Simai templomként nevezett műemlék a 13. században épülhetett, melyet akkoriban még a katolikus hitű lakosság birtokolt. A középkori időkből kevés írásos emléket találhatunk az Árpád-kori épületről. A legrégebbi írások a reformáció korára nyúlnak vissza. Ezekből a feljegyzésekből tudhatjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc és akkori pestisjárványt követően a falu elnéptelenedett. Ennek következtében a portyázó tatár seregek feldúlták a falut és a templomot is, sőt fel is gyújtották azt.

A téglából épült templom újjáépítése 1729 és 1734 között történt meg. Ekkor már a református hitvallásúak kápolnájaként tartották nyílván. 1755-ben újrazsindelyezték, 1761-ben pedig a nyugati kapu fölé fa harangtornyot ácsoltak. Valószínűleg ekkor készült a kazettás mennyezete és a bejárati csarnoka is. A 19. század végén készült feljegyzésekből megtudható, hogy több helyen repedések jelentek meg rajta, melyek oly mértékűek voltak, hogy az emberi életet is veszélyeztették, így a templomot bezárták. Az azt követő időszakban állapota sokat romlott. A 20. század végén részletes állapotfelmérést és kutatást végeztek rajta. Majd pályázati forrásokból sikerült teljesen felújítani, amely 2000-ben fejeződött be. Azóta a gyülekezet tagjai adományokból és saját két kezük munkájával kívülről rendbe hozták a templomukat, annak falait és zsindelytetejét lefestették.

A román és korai gótikus stílusjegyeket viselő templom különlegessége az egyszerűségében rejlik. A kápolnában kb. 100 ülőhely található. Berendezései faragottak, festettek, népies barokk stílusjegyeket hordoznak magukon. A festett fakarzat és szószék a mennyezetkazettákkal egy időben készülhetett (1761). A padok egymás és a pap felé is fordulnak. Jellemző, hogy a nemek külön foglaltak helyet. A férfiak, fiatal legények a karzaton fent ültek, így ráláthattak a lent ülő hölgyekre.

A templom fatábláit nagy valószínűséggel ugyanaz az asztalos mester készítette, aki a közelben lévő gyügyei templom mennyezetét is faragta, festette. A zömök, rézsűs, befelé néző ablakokon kevés fény árad be ugyan a templom belsejébe, de ennek ellenére csodás látványt ad, ahogy a tó víztükréről visszaverődve megvilágítja a famennyezeten lévő 56 darabból álló figurás kazettákat. A felkelő nap sugarait ábrázoló faajtón belépve önkéntelenül is a mennyezetre szegeződik a vendég tekintete. A kazettákon a mennyei világ elemi jelenednek meg. Felfedezhető a halak, a négylábú szarvas, a kétfejű sas madár, Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, a napfordulók jelei, a nap, hold, szél ősi motívumai. A beáradó fény egyszerre sosem világítja meg az összes táblát. Ahogy fokozatosan halad előre a fény útja, úgy világítja meg a bentebb lévő részeket. Pl. Először csak a halakat világítja meg, amely a vízi életet szimbolizálja, majd tovább halad a szarvas irányába, amely a szárazföldi életre utal. Végül a madár jelképe jelenik meg, amelyet a levegőben lévő élettel kapcsolhatunk össze. Érdemes a fény e játékát nyomon követni. Sok érdekességet fedezhetünk fel.

A kis templom - mint a régi időkben - ma is fontos és központi szerepet tölt be az itt élők életében.

Forrás: //www.templomut.hu/hu/csengersima/14

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Misztikus, gyógyító mandalák

    Mandala, TájGazda

    Legtöbbször ha valakiről, illetve a munkájáról írok, előtte mindig próbálok elmélyedni a munkákról készült képekben, alaposan megnézni azokat, figyelni magamra, hogy milyen érzéseket váltanak ki belőlem.

     
  • Fegyház és egyház közös fallal

    Marianosztra, Börtön

    Papok és rabok, akiket csak egy fal választ el egymástól. És tényleg csak egy fal. Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és a Fegyház egyik fala közös.

     
  • A dorozsmai szélmalom nehéz sorsa

    A dorozsmai szélmalom

    Kiskundorozsma a szélmalmok hazája is lehetett volna az 1900-as években. Az első malmot 1801-ben építették a dombra. Ezzel is elősegítve a szél által adta lehetőségek kihasználását.

     
  • Változatos formájú haranglábak

    Változatos formájú haranglábak, TájGazda

    Egyesek múltja meghaladja a több 100 évet is. Precíz mestermunka tükröződik vissza e fából készült népi műemlékeken. Az Őrségi tájegység jellegzetes építménye, de Észak-Magyarország megyéiben

     
  • Mit jósolnak a szeptemberi napok?

    Mit jósolnak a szeptemberi napok?, TájGazda

    „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”, „Sándor, József, Benedek – zsákban hozzák a meleget”, „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” – ki ne ismerné ezeket a népi időjóslásokat?

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére