Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Március 25-én a keresztény közösségek az örömhírvétel, vagyis Szűz Mária fogantatásának emlékét méltatják. Gyümölcsoltó Boldogasszony napját nevezik még Testfogadó Boldogasszony

és Szűz Mária szeplőtelen foganatjának napjaként is. Arra emlékszünk ezen a jeles napon, amikor Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának az örömhírt:

A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen.” Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott. „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége. (Lk 1,26-38)

Testfogadó Boldogasszony napjának legjellegzetesebb szokása a gyümölcsfák beoltása, szemzése. E napon kell oltani, szemezni a fákat, mert azok az oltást éppúgy testükbe fogadják majd, mint ahogyan Mária Jézust – tartja a néphagyomány. Azt a fát, amit Gyümölcsoltó napján oltanak be, nem szabad levágni, letörni, elégetni, mert vér folyna belőle, továbbá megvakulna, kárhozatra jutna az, aki levágja, hiszen akkora vétket követne el, mint az emberölés). Az ilyen fáknak és ágaiknak maguktól kell elkorhadniuk. A hagyomány úgy tartja továbbá: aki e napon elimádkozik ezer Üdvözlégyet, annak teljesül jóravaló kívánsága.

Az ünnephez több népi időjóslás is kapcsolódik, melyekből főleg a következő néhány – mezőgazdaságilag igen fontos – hét időjárására lehet következtetni:

Amilyen az időjárás Gyümölcsoltó Boldogasszonykor, olyan lesz a következő negyven napban.

Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője.

Ha ezen a napon megszólalnak a békák, még negyven napig hideg lesz.

Espán Margaréta

 

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A Hadik-kastély és parkja

    Hadik kastély, TájGazda

    A szlovák határ közelében, a Bódva völgyben fekszik Tornanádaska kis községe. Az 1700-as évek vége felé a falu és környéke a Gyulay család birtokába került.

     
  • Szathmáry Karolina Kollégium: tanítás és nevelés

    Szathmáry Karolina Kollégium: tanítás és nevelés, TájGazda

    Az idei, szeptemberi hónap rendkívüli jelentőséggel bírt a nagybecskereki Boldogasszony Iskolanővérek Leánykollégiumának életében. Ugyanis az intézmény ez év szeptember 25-én

     
  • A bártfai városháza

    A bártfai városháza, TájGazda

    Bártfa (szlovákul Bardejov) gyönyörű, kelet-szlovákiai város, az ország leggótikusabb települése. Neve a magyar bárd szóból ered – itt az egy ember által egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti.

     
  • Kézműves papucsok

    Kézműves papucsok, TájGazda

    Ritka és egyedi foglalkozás a cipész szakma, de ezen belül a kézműves papucskészítés még ritkább mesterség. Vajdaságban, a Tisza melléken, pontosabban Adán él Szalma Sándor mester, aki a néptáncos cipők

     
  • Az aracsi pusztatemplom

    Az aracsi pusztatemplom a magyar nemzeti identitás jelképe. Arača vagy Aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére