Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

köszöntötték őt. A pálmát azokon a vidékeken, ahol ez a növény nem honos, valamilyen tavasszal bimbózó ággal, esetünkben a barka, népiesebb nevén cicuka vagy cicuska ágával helyettesítik, s ezt szentelik meg a templomokban.

Kárpátalján számos szokás kötődik a virágvasárnapi barkához.

A cicukát ma is sok helyütt a lakóházban tartják, hogy megvédje az épületet. Néhol a ház és az ól ajtaja mellé is akasztanak egyet, hogy megvédje a ház lakóit és a jószágot a bajtól, betegségtől.

A zöld ágnak egészség- és termékenységvarázsló erőt is tulajdonítanak. Ehhez kapcsolódóan a hajadon lányok fenekét finoman megveregetik a cicuka ágaival, azt kívánván: „Olyan kapatos legyél, mint ez a cicuka!” A kapatos szó ez esetben kelendőt jelent. Tiszaújhelyben (Nagyszőlősi járás) a gyerekeket is megveregetik vele, hogy jók legyenek. Kerül néhány ág a hozzátartozók sírjára is. Mezőgecsében (Beregszászi járás) a szentelt cicukát a pászka kelésben lévő tésztájára teszik, majd azzal együtt vitték szentelni. Viharos időjárás esetén, meggyújtották egy darabját, mert úgy hitték, annak felszálló füstje képes elűzni a rossz időt, mennydörgést, jégesőt.

A barkaágat más szentelményekhez hasonlóan, tilos kidobni. A legtöbb helyen a régi ágakat elégették, amikor hazavitték az újakat, vagy annak a kemencének a tüzébe dobták, amelyben a húsvéti pászka sült. Nevetlenfaluban (Nagyszőlősi járás) a templomban szentelés után megmaradt ágakat elégették, hamvazószerdán pedig a hívek azok hamujával kapták a homlokukra a keresztet: „Emlékezzél, ember: porból lettél, porrá leszel!”

Az egyik legkülönlegesebb virágvasárnapi szokást Nagydobrony (Ungvári járás) tudhatja magáénak. Ezen a napon szalagokkal díszített zöldágat, pontosabban ződágat tesznek a lányos házak kerítésére. Az ágak nemcsak Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek, hanem jelzik a fiúknak, hova menjenek locsolózni.

Virágvasárnappal veszi kezdetét a legszigorúbb böjtöt előíró, az évi legalább egy szentgyónásra különösen alkalmas nagyhét.

Espán Margaréta

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Ékszer kagylókból - Iluska ékszer

    Ékszer kagylókból - Iluska ékszer, TájGazda

    Talán nem meglepő, ha egy földrajz szakos tanárnő ásványékszer készítő is egyben. Én valahol mindig kutatom, fürkészem a kézművesek esetén, hogy amit csinálnak, ahhoz milyen kapcsolatuk, fűződésük van.

     
  • Az örömet és bánatot is belevarrni

    Az örömet és bánatot is belevarrni, TájGazda

    A Marosvásárhelyen élő György Gizella elsősorban varrottasokat készít. Nyugdíjba vonulása után, bő tíz évvel ezelőtt kezdett el intenzívebben kézimunkázni. Mindig is szerette, a lakása tele van vele,

     
  • Kutyavár - De honnan e név?

    Kutyavár, Tájgazda

    A monda szerint a várat vagy vadászkastélyt - mert egykoron kastély lehetett - Hunyadi Mátyás vadászkutyái és pecérei (kutyagondozók, idomítok) számára építette. A legenda alapjai azonban nem bizonyítottak.

     
  • Torma Szilvia

    A Kis-Alföld Szlovákiában található részén elterülő, gyönyörű élővilággal megáldott folyami szigetet Csallóköz néven ismerjük. Nagyobb települései közé tartozik többek közt Komárom,

     
  • A pozsonyi Kék templom

    A pozsonyi Kék templom, TájGazda

    A szlovák fővárosban álló Kék templom, hivatalos nevén Árpád-házi Szent Erzsébet templom az óváros Bezruč utcájában áll, nem messze a Comenius Egyetem jogi karától, a Grössling Gimnázium mellett.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére