Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

köszöntötték őt. A pálmát azokon a vidékeken, ahol ez a növény nem honos, valamilyen tavasszal bimbózó ággal, esetünkben a barka, népiesebb nevén cicuka vagy cicuska ágával helyettesítik, s ezt szentelik meg a templomokban.

Kárpátalján számos szokás kötődik a virágvasárnapi barkához.

A cicukát ma is sok helyütt a lakóházban tartják, hogy megvédje az épületet. Néhol a ház és az ól ajtaja mellé is akasztanak egyet, hogy megvédje a ház lakóit és a jószágot a bajtól, betegségtől.

A zöld ágnak egészség- és termékenységvarázsló erőt is tulajdonítanak. Ehhez kapcsolódóan a hajadon lányok fenekét finoman megveregetik a cicuka ágaival, azt kívánván: „Olyan kapatos legyél, mint ez a cicuka!” A kapatos szó ez esetben kelendőt jelent. Tiszaújhelyben (Nagyszőlősi járás) a gyerekeket is megveregetik vele, hogy jók legyenek. Kerül néhány ág a hozzátartozók sírjára is. Mezőgecsében (Beregszászi járás) a szentelt cicukát a pászka kelésben lévő tésztájára teszik, majd azzal együtt vitték szentelni. Viharos időjárás esetén, meggyújtották egy darabját, mert úgy hitték, annak felszálló füstje képes elűzni a rossz időt, mennydörgést, jégesőt.

A barkaágat más szentelményekhez hasonlóan, tilos kidobni. A legtöbb helyen a régi ágakat elégették, amikor hazavitték az újakat, vagy annak a kemencének a tüzébe dobták, amelyben a húsvéti pászka sült. Nevetlenfaluban (Nagyszőlősi járás) a templomban szentelés után megmaradt ágakat elégették, hamvazószerdán pedig a hívek azok hamujával kapták a homlokukra a keresztet: „Emlékezzél, ember: porból lettél, porrá leszel!”

Az egyik legkülönlegesebb virágvasárnapi szokást Nagydobrony (Ungvári járás) tudhatja magáénak. Ezen a napon szalagokkal díszített zöldágat, pontosabban ződágat tesznek a lányos házak kerítésére. Az ágak nemcsak Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek, hanem jelzik a fiúknak, hova menjenek locsolózni.

Virágvasárnappal veszi kezdetét a legszigorúbb böjtöt előíró, az évi legalább egy szentgyónásra különösen alkalmas nagyhét.

Espán Margaréta

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Népzene a Szórványban

    Népzene a Szórványban, TájGazda

    A dél – bácskai Újvidék peremvárosi településén, Tiszakálmánfalván, ahol a magyarság egy negyede vallja magát magyarnak és a nemzeti összetartozást a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület

     
  • Bőrbe szabott örökségünk

    Steixner bőrmíves mester, TájGazda

    „Bőrbe szabott örökségünk” - ahogy bőrmívesünk fogalmazott. Elsőként egy különös famintát ábrázoló tarsolyról látott fotó ragadott meg, majd a többi soron következő képek is lenyűgözték a képzeletemet.

     
  • A magyar népzene a Vajdaságban is kedvelt

    Újvidéken kétévente kerül megrendezésre a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada, köszönve annak, hogy a mozgalom tagja a magyarországi Martin György Néptác-szövetségnek,

     
  • A bényi kéttornyú templom

    A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

    Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

     
  • Almáskamarás - az ország kemencéje

    Almáskamarás, az ország kemencéje, TájGazda

    ... Jó kemencés sültet Almáskamaráson lehet enni a főtéren! Egy Bél-békési kistelepülésen kevés bulvár-médiaképes esemény történik. Mert az semmiképpen sem kívánkozik ezeknek a lapoknak,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére