Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

köszöntötték őt. A pálmát azokon a vidékeken, ahol ez a növény nem honos, valamilyen tavasszal bimbózó ággal, esetünkben a barka, népiesebb nevén cicuka vagy cicuska ágával helyettesítik, s ezt szentelik meg a templomokban.

Kárpátalján számos szokás kötődik a virágvasárnapi barkához.

A cicukát ma is sok helyütt a lakóházban tartják, hogy megvédje az épületet. Néhol a ház és az ól ajtaja mellé is akasztanak egyet, hogy megvédje a ház lakóit és a jószágot a bajtól, betegségtől.

A zöld ágnak egészség- és termékenységvarázsló erőt is tulajdonítanak. Ehhez kapcsolódóan a hajadon lányok fenekét finoman megveregetik a cicuka ágaival, azt kívánván: „Olyan kapatos legyél, mint ez a cicuka!” A kapatos szó ez esetben kelendőt jelent. Tiszaújhelyben (Nagyszőlősi járás) a gyerekeket is megveregetik vele, hogy jók legyenek. Kerül néhány ág a hozzátartozók sírjára is. Mezőgecsében (Beregszászi járás) a szentelt cicukát a pászka kelésben lévő tésztájára teszik, majd azzal együtt vitték szentelni. Viharos időjárás esetén, meggyújtották egy darabját, mert úgy hitték, annak felszálló füstje képes elűzni a rossz időt, mennydörgést, jégesőt.

A barkaágat más szentelményekhez hasonlóan, tilos kidobni. A legtöbb helyen a régi ágakat elégették, amikor hazavitték az újakat, vagy annak a kemencének a tüzébe dobták, amelyben a húsvéti pászka sült. Nevetlenfaluban (Nagyszőlősi járás) a templomban szentelés után megmaradt ágakat elégették, hamvazószerdán pedig a hívek azok hamujával kapták a homlokukra a keresztet: „Emlékezzél, ember: porból lettél, porrá leszel!”

Az egyik legkülönlegesebb virágvasárnapi szokást Nagydobrony (Ungvári járás) tudhatja magáénak. Ezen a napon szalagokkal díszített zöldágat, pontosabban ződágat tesznek a lányos házak kerítésére. Az ágak nemcsak Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek, hanem jelzik a fiúknak, hova menjenek locsolózni.

Virágvasárnappal veszi kezdetét a legszigorúbb böjtöt előíró, az évi legalább egy szentgyónásra különösen alkalmas nagyhét.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Közösségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva

    Közöségépítés a hagyományőrzésben – és fordítva, TájGazda

    Kárpátalján a Bereg-vidék egyik magyarlakta településén, Bótrágyon különleges módját találták meg a helyi hölgyek a közösségépítésnek és hagyományőrzésnek: kézimunkakört alapítottak,

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Galambok világában

    Díszgalamb, TájGazda

    A kardoskúti Fehértó Napon találkoztam az Orosházi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületének néhány tagjával és az általuk nevelt állatokkal, a különlegesebbnél különlegesebb madarakkal.

     
  • A szőkedencsi öreg hárs

    A szőkedencsi öreg hárs, TájGazda

    Szőkedencs; egy újabb magyarországi község, amelyről eddig én még nem hallottam. De örülök, hogy rábukkantam az egyik híradás sorai között. Ezt a néhány száz főt számláló Somogy megyei piciny falut

     
  • A birkatej igazi érték

    A moholi Raffai Csaba mezőgazdasági családba született és nem is volt kérdés számára, hogy a föld iránti tisztelete és szeretete vezényeli a jövője megalapozásában. A növénytermelést még 30 évvel ezelőtt

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére