A dónáti szélmalom, TájGazda

A szélmalmok magyarországi vonatkozásban az alföldi és a vízfolyásokban szűkölködő Duna-Tisza területein terjedtek el. Ezek a szárazmalmok a szél erejét kihasználva őrölték meg

a különböző gabona fajtákat. Jellemzően a módos gazdák tulajdonában volt, ahová a környező parasztok hordták gabonájukat. A szerkezet működéséért és javításáért a molnár volt a felelős.

Ilyen szárazmalom volt a szentesi szélmalom is, melyet 1866 és 1867 között építetett Csúcs János dónáti tanyasi gazda. A malom a felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, négy szintje van. Alul található a lisztespad, felette a kőpad, harmadik szinten a sebeskerékpad, legfelül a nagykerékpad. Falazatának külső és belső palástját tégla alkotja, közé vályogot raktak valószínűleg a jobb szigetelés végett. A malom teteje forgatható, így a vitorlákat aránylag rövid idő alatt szélirányba lehetett állítani. A vitorlák mozgatása a fordítógerendákhoz erősített vaslánccal, a fordítókocsi segítségével történt. A molnárnak az őrlés mellett nagy figyelmet kellett fordítania a széljárásra is. Mert ha nem cselekedett gyorsan szélirány változáskor, akkor könnyen kárt tehetett a viharos szél a vitorlákban.
A Csúcs-malom két pár kővel őrölt, az egyik kőpár korpás lisztet adott, a másikon - a későbbiekben beépített - hengerszita választotta szél a különböző minőségű őrleményeket. A technika fejlődésével előtérbe kerültek a gőzmalmok, melyek jobb minőségű liszteket őröltek. Ezáltal visszaszorították a szélmalmokat. A megmaradtak kukoricát és árpát daráltak.

A szentesi szélmalmot 1950-es években felülvizsgálták és műemlékké nyilvánították, majd 1986-87 között áttelepítették az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol belülről is megtekinthető.

Szekeres Marietta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet

    Minden időben költőket, dalszerzőket, festőművészeket ihlet a virág, a rétek színpompája, a gyümölcsösök habfehér vagy rózsaszínű virágdísze. A rózsát a virágok királynőjének nevezik,

     
  • Egyszemélyes szanatórium Dégen

    Hollandház, Dég, TájGazda

    Ha Fejér megyében járunk és Dég községébe érünk számos információs táblán láthatjuk kifüggesztve, hogy itt bizony látnivalók sokasága vár ránk. A helyről a legtöbbünknek a Festetics család kastélya jut eszünkbe,

     
  • A hagyomány a kézimunkával is éltethető

    A hagyomány a kézimunkával is éltethető, TájGazda

    A Vajadságban, ahol mintegy 300 ezer magyar ajkú ember él, és közülük sokan arra törekednek, hogy az ősök hagyatékát megőrizzék és átörökítsék a jövő nemzedéknek, szívvel -lélekkel teszik a néprajzkutatás,

     
  • Tündérségek a hétköznapok szürkesége ellen

    „Az alkotás számomra olyan, mint a levegő: nem tudok nélküle élni. Az, hogy ezáltal kifejezhetem önmagam, s ezt megoszthatom másokkal is, megajándékozva őket

     
  • Fontos ragadozó madár az egerészölyv

    Egerészölyv, Tájgazda

    A mezőgazadság szempontjából is nagyon fontos szerepe van az egerészőölyvnek, hiszen, mint azt neve is mondja, fő zsákmányát a rágcsálók, a mezei pockok jelentik.

     
Ugrás a tetejére