Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként
a Mokri Sámuel sátorban tölt éppen kolbászt. Nem volt egyszerű bejutni a terem kellős közepén lévő békési bázishoz, de türelemmel, udvariassággal és elégséges határozottsággal öt perc alatt meg lehetett tenni azt a 30 métert… Storcz Botond és egyik segítője Hüttner Csaba, az utánpótlás válogatott vezetőedzője voltak az asztal legaktívabb tagjai. Botond a kolbászt vezette ülve, Csaba egy kenus erejének megfelelő könnyedséggel és sebességgel hajtotta a daráló karját. Botond akkurátusan, megfontoltan és külső szemlélő számára nagy magabiztossággal dolgozott, olyan módon, mint akinek nagy gyakorlata van már a kolbásztöltésben. Később kiderült, hogy egyáltalán nincs gyakorlata, tulajdonképpen először vállalt ilyen feladatot, de nagyon koncentrált… Egyébként a sportág jellegéből adódóan a szövetségi kapitány edzéseket már nem vezet, feladata az irányítás és a koordinálás. Edzések helyett az edzőkkel kell kapcsolatot tartania, ami néha bizony lényegesen nehezebb feladat. De jól végzi dolgát, hiszen már nyolcadik éve ő a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya. Munkaidőben nem látogatja a vidéki klubokat, de évadzárókra, vagy kolbászfesztivál jellegű eseményekre szívesen ellátogat. Szerinte a Körösök völgyében tehetséges és jó versenyzők termenek, kiváló bázisok vannak Békés mellett Gyomaendrődön, Szarvason és Békésszentandráson is.
