Thököly vár, TájGazda

Késmárk (szlovákul Kežmarok), Szlovákia északi területén fekszik, neve a német Käsemarkt szóból ered, ami „sajtvásár”-t jelent. Alapítása a 12. században II. Géza, magyar király által betelepített

szász telepesekhez köthető. 1910-ben 6317 lakójából 3242 német volt, 1606 szlovák és 1314 magyar. 2011-ben 16 832 lakosának túlnyomó többsége, 14 261 fő szlováknak vallotta magát.
Nevezetességei közt említhetjük az 1444-től 1486-ig épített gótikus plébániatemplomot, az 1461-ben épült városházát, a Pálos templomot, illetve evangélikus fatemplomot, evangélikus gimnáziumot és líceumot, ez utóbbiak mind a 18. században létesültek. Jelen cikkünkben a helyi Thököly-várat szeretnénk jobban körüljárni.
Az erődítmény a kőfallal körülvett város északi részén épült a 12. században. Egy ideig keresztes lovagok is uralták. 1441-től husziták szállták meg. Mátyás király a 13. század második felében a Szapolyaiaknak ajándékozta, akik az erődöt gótikus külsejű várkomplexummá bővítették. Időközben a Laszkyak tulajdonába került. Tőlük vásárolta meg 1579-ben Thököly Sebestyén, a dúsgazdag nagyszombati ló- és marhakereskedő. 1596 és 1601 között a Thököly család reneszánsz stílusú kastéllyá alakíttatta át, s ekkor vált az családi székhelyükké. Olasz kőfaragók, kőművesek, festők lelkiismeretes munkáját dicséri a kastély mai külseje és belseje, egyaránt. Az udvaron található épületek reneszánsz árkádokat kaptak, az emeleti termek pompás festményekkel lettek díszítve, a várkápolna belseje pedig kora barokk stílusban lett felújítva. 1657 szeptemberében itt született Thököly Imre, kuruc hadvezér, felső-magyarországi és erdélyi fejedelem. A Habsburg-ellenes kuruc felkelés bukása után az osztrákok lefoglalták a várat, fényűző berendezését pedig Bécsbe szállították.
Ezek után, 1703-tól a vár a város tulajdona lett, ami különféle gazdasági és egyéb célokra használta azt. Volt itt raktár, kaszárnya, műhímző gyár, mígnem 1931-ben múzeummá avatták. 1962-1985 között teljes körű renováláson ment keresztül, tárlatainak sora felettébb kibővült.
Ha ellátogatunk ide, a helytörténeti múzeum rendkívül eklektikus gyűjteményén felül semmiképp ne szalasszuk el megtekinteni a várkápolna főoltárán lévő magyar királyok szobrait, s az első Magyarországon működtetett röntgenkészüléket, 1897-ből. Továbbá találkozhatunk még itt rengeteg magyar nyelvű, magyar vonatkozású emlékkel a trianoni békediktátum előtti időkből, szemügyre vehetjük a városháza egykori berendezési tárgyait, s gyönyörködhetünk a 18-19. századi festményekben.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A Föld szava

    Ritka az olyan ember, aki nem gondolkodott el azon, hogy valójában milyen idős is a Föld, mikor keletkezett a világűr, vagy mikor keletkezett az idő? Tudományos bizonyítékok vannak arról,

     
  • Denevérek éjszakája Újvidéken

    A denevér nem a legtetszetősebb éjjeli állat az emberek szerint, ezért sokan félnek ettől a nagyon is hasznos emlőstől. A kicsiny emlős veszélyben van, mert élettere rohamosan csökken.

     
  • A szűcsmesterség csak emlék marad

    A fiatal nemzedék számára ismeretlen fogalmak özönlenek a moholi 85 éves Vastag Jánostól, aki, talán a vidék egyteln szűcsmestere, aki báránybőr kikszítéssel si foglalkozik.

     
  • Református világtalálkozó Délvidéken

    Hitében és nyelvében él a nemzet – hangzott el a vajdasági Hertelendyfalván a református közösség harmadik világtalálkozóján, amelyet a helyi templom felszentelésének ünnepére rendeztek.

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
Ugrás a tetejére