Rákóczi-várkastély Borsiban, TájGazda

Sátoraljaújhelytől mintegy 4,5 km-re, a szlovák határ túloldalán fekszik Borsi, az a kis falu, ahol 1676. március 27-én nem más látta meg a napvilágot, mint II. Rákóczi Ferenc. A magyar történelem kiemelkedő,

nemes alakja. 1703-ban szabadságharcot indított, hogy kivívja a teljes állami függetlenséget, megszabaduljon a Habsburg elnyomástól. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen megválasztották a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé – magyarul: II. Rákóczi Ferenc lett Erdély és Magyarország fejedelme. Jelmondata mára szállóigévé vált: „Cum Deo pro patria et libertate!” (Istennel a hazáért és a szabadságért!)
Bizonyos források szerint Borsiban már a tatárjárás után épült vár, viszont ezt máig nem sikerült teljes bizonyossággal alátámasztani. A ma is látogatható várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építtette. Az ő lányának házassága révén szállt az épület tulajdonjoga először Lorántffy Mihályra, majd 1602-ben Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi György házasságának köszönhetően vált Rákóczi birtokká. Az építményt 1631-ben kibővítették, ekkor kapta meg az északi palotaszárnyat, mely a női termeket foglalja magába, valamint az északnyugati bástyát. 1638-ra hozzáépítették a déli sarokbástyát, a vendégszobákat magába foglaló déli palotaszárnyat, valamint a nyugati szárny déli szakaszát. Valószínűsíthető, hogy a bővítéseket Lorántffy Zsuzsanna szorgalmazta, mivel a munkálatok főleg a déli, női szárnyat érintették. Esterházy Miklós nádor, aki kiállt a Habsburgok mellet és ellenezte Bethlen és I. Rákóczi György politikáját, 1644-ben feldúlta a birtokot, ami ezután már soha többé nem nyerte vissza korábbi pompáját.
A Rákóczi család tagjai általában akkor szálltak meg a várkastélyban, mikor Munkácsról utaztak valahová. Így történt ez 1676-ban is, mikor Zrínyi Ilona épp Regécre tartott. Megpihent a borsi várkastélyban, s életet adott II. Rákóczi Ferencnek.
1969-ben az épület előtti udvaron elhelyezték azt a nagyméretű mellszobrot, melyet 1907-ben Mayer Ede készített Mányoki Ádám neves festménye alapján II. Rákóczi Ferencről. A mellszobornak 2013 tavaszán nyoma veszett, máig nem került elő.
A borsi Rákóczi-várkastély folyamatosan felújítás alatt áll, viszont szabadon látogatható.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     
  • Jókedvre hangoló zenedobozok

    Zenedobozok, TájGazda

    A kolozsvári Békési Attila annyira szereti a zenét, hogy kis dobozokba zárva kínálja az érdeklődőknek. Tetszetős dísztárgyakba vannak elrejtve a dallamok, melyek kézbevétellel bármikor életre kelthetők, kicsalogathatók.

     
  • Újvidék pihenőhelye a tarcali hegy

    A tarcali hegy, TájGazda

    A városi ember a rohanó hétköznapokból való menekülést, akár pár órára is a csöndes, nyugodt, fákkal borított természetben keresi. Az újvidékieknek ezt a lehetőséget a Duna jobb partján fekvő Tarcal-hegy,

     
  • Zenével hirdetni az igét

    Újvidéki kórus, TájGazda

    Vajdaságban talán nincs is olyan település, ahol ne hallottak volna a Kapisztrán Ifjúsági Kórusról. A több mint 18 éves múltra tekintő együttes megalapítója Beszédes Margit zeneszakos tanár és férje József,

     
  • A hobbi, ami egy életen át elkísér

    A temerini vadászegyesület, TájGazda

    Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

     
Ugrás a tetejére