Csíksomlyóm TájGazda

Erdélyben, a Csíki-medence közepén festői környezetben található a csíksomlyói Szűzanya kegyhelye. Itt látható a világon ismert legnagyobb kegyszobor, a XVI. század elején hársfából készített reneszánsz

Mária szobor magassága 2,27 m. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja lába alatt a holddal, fején koronával, jobb kezében jogarral, bal karján a koronás Kisjézussal. A kegyszobornak sok csodát tulajdonítanak, mágikus erejét 1798-ban ismerte el az egyház, amikor „Csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezték el.
A Somlyó hegyét már a kereszténység előtt is szent helyként tisztelték, erre utalnak az ott talált kőemlékek. Feltételezések szerint Szent István korában már lehetett templom, de írásos bizonyíték 1442-ből van. A kegytemplom helyén álló templom újjáépítésével párhuzamosan épült a gótikus kolostor Hunyadi János támogatásával. Az évszázadok alatt többször feldúlták, felégették a szent helyet. A ma is látható kéttornyú barokk templomot 1804-ben kezdték építeni. A ferences szerzetesek már az 1400-as évek elejétől jelen voltak, a lakosság lelki gondozása mellett, védelmet nyújtottak a tatár betörések idején, szervezték a térség társadalmi és kulturális életét, nyomdát működtettek, zenei életet teremtettek. Bizonyára sokaknak ismerős Kájoni János neve.
Csíksomlyón minden évben két búcsút tartanak: az őszi Mária neve búcsút és a Pünkösdi búcsút, melyet 1567-ben a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezett, annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította az erőszakos hittérítést.
A székelység nagy eseménye, a pünkösdszombati zarándoklat, mára már többszázezer ember ünnepe. Szent István király Mária oltalmába ajánlotta a magyar népet, a csíksomlyói Szűzanya pedig összegyűjti a Szentlélek ünnepén a rábízottakat. A világon szétszóródott magyarság legnagyobb találkozóhelyévé vált a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyereg. Jönnek zarándokok hagyományosan gyalog már egyre távolabbi vidékekről, vannak, akik lóháton, szekéren, vagy biciklivel teszik meg az utat, érkeznek családi, baráti társaságok személygépkocsikkal, szervezetten autóbuszokkal, ugyanakkor többszáz zarándokot szállítanak a külön vonatjáratok, és megrendítő, hogy évről évre többen vannak, mert, aki még nem volt, kíváncsi lesz rá, aki pedig már átélte, az ismét visszavágyik.        

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A Pozsonyi Vár

    A Pozsonyi Vár, TájGazda

    Ha a mai Szlovákia fővárosának nevezetességeivel foglalkozunk, képtelenség szó nélkül elmennünk a Pozsonyi Vár mellett. Kétségkívül a város – sőt, az ország – fő látványosságai közt tartjuk számon.

     
  • Megújulásban a remény

    Pancsova a Dél-bánáti régió nagyobb városai közé tartozik. A Duna és a Temes találkozásánál fekszik, a népszámlálási adatok alapján 127 ezren lakják, ebből a magyarok száma megközelíti a négyezret.

     
  • Soha el nem hervadó emlékek

    Sokféle módja van az emlékek kézzelfogható formában való megőrzésének. A Kígyóson élő Molnár Beáta azon igyekszik, hogy a virágos emlékeknek adjon tartós és el nem hervadó formát:

     
  • Néptáncmozgalom a Vajdaságban

    Néptáncmozgalom a Vajdaságban, TájGazda

    Kiss Zsélykó – Zsiga néptáncoktató neve Vajdaság – szerte nem ismeretlen, hiszen 25 éve a szakmában tevékenykedve  teszi a hagyományőrzést, a néptácmozgalom népszerűsítését.

     
  • Lenny Handmade

    Lenny Handmade, TájGazda

    Süli Andrea a felvidéki Kassa városában él családjával. Szabadidejének nagy részét két kisgyermekével tölti, mikor ők alszanak, akkor pedig ékszereket készít. Andrea harminc évig a városközpontban élt,

     
Ugrás a tetejére