Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

hogy nem csak a sokszor embert próbáló munkának élnek, hanem egymás felé is tudnak fordulni. Szükség is van erre a közösségszilárdító együttlétre, ami egyre gyérülő falvainkban a megmaradást is szavatolja. Augusztus 12-én és 13-án immár 17-ik alkalommal tartottak falunapot, falunapi ünnepet Gunarasban, ami kiváló alkalom, hogy a településről elszármazottak legalább egy-két napra hazalátogassanak, akár emlékezni is egy kicsit a szülőföld ölelésére. A Helyi közösség és a Gazdakör szervezte falunapi ünnepség leglátványosabb rendezvénye a szántóverseny, amire az idén hatodik alkalommal került sor a hagyományos helyszínen, a Mackósoron. Király Zoltán, a helybeli Gazdakör elnöke elégedetten nyugtázta, hogy közel negyven gazda különböző kategóriájú traktorok és ekék versenyében mérte össze tudását és ügyességét a "legfogósabb" munkában, a szántásban.
-Egyre népszerűbb a szántóverseny, amelyen nem csak a helybeli gazdák "állnak rajthoz", hanem a környező települések mezőgazdasági termelői is, így bogarasi, adahatári, oromhegyesi, törökfalusi, bajsai, njegosevói, dreai, braziliai, tornyosi, szenttamási, szvetityevói és zentai szántók barázdáját bírálta el a szakmájukhoz értő gazdákból álló bírálóbizottság. Bár versenyről beszélünk, minden alkalommal a szórakoztató jelleg kerül előtérbe és megmutatkozik a segíteni akarás is. Ugyanis a gazdák egymásnak segítettek az ekék beállításában, adtak információt a tarló minőségéről. A legjobbak ezúttal is értékes díjakban részesültek, amelyeket gazdaságukon hasznosíthatnak - nyilatkozta Király Zoltán.
Ahhoz azonban, hogy valaki "dobogóra" állhasson, a rekkenő hőségben bizony alaposan "fel kelett gyűrnie a lenge magyart", mert mielőtt kezdetét vette a szántás, az ekékkel kapcsolatos elméleti tudásból is vizsgázniuk kellett, a gyakorlati tudáspróbán a bírálóbizottság pedig mérte a barázdamélységet, a barázdafal símaságát, a barázda tisztaságát, de meghatározó volt az eke borítása is. Az egy- és kétvasú ekék kategóriájában a bogarasi Gere Zsolt szerezte meg a szántóverseny bajnoki címét, míg a 3+ vasú ekék kategóriájában a gunarasi Kovács Attila elméleti és gyakorlati tudását értékelte bajnoki címre a zsüri. Két figyelmet érdemlő kiállítás kísérte a szántóversenyt: a helybeli és a környékbeli gazdák bemutatták azokat az erőgépeket és mezőgazdasági kapcsolható eszközöket, amelyekhez a Prosperitati Alapítvány, Magyarország támogatása révén, pályázatán jutottak. Ekék, tárcsák, sorközművelő eszközök, permetezőgépek, bálázók sorakoztak a bemutató színhelyén, jelezve, hogy az új termelési ciklust az új géppel könnyebben és még jobb munkát végezve indíthatja a gazda. Pece István gyűjteményéből ezúttal szívet melengető fényképkollekció került bemutatásra, amelyeken megelevenedett a régi aratások és cséplések emléke, az egykori tanyavilág, de még a kisvasút is, mert Gunaras mellett haladt el a cukorrépa szállítására épített keskeny vágányú vasút, amire már csak a legidősebbek emlékeznek. Arról, hogy a versenyzők, de a szántóversenyt kísérő szépszámú látogató se maradjon éhen-szomjan, a helybeli amatőr főzőmesterek gondoskodta. Balázs Tibor vezetésével olyan babgulyást főztek, ami mesterszakácsoknak is becsületére válna.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Éliás Ádám, szobrász keramikus

    Éliás Ádám, szobrász keramikus, TájGazda

    A szobrász keramikus, akinek keze alatt lelket kap az agyag. Ha van olyan dolog, amit nem lehet könyvből tanulni, hát az kerámia készítés – mondja Éliás Ádám, a kelet-szlovákiai művészlelkű, egyetemista keramikus.

     
  • Kutyavár - De honnan e név?

    Kutyavár, Tájgazda

    A monda szerint a várat vagy vadászkastélyt - mert egykoron kastély lehetett - Hunyadi Mátyás vadászkutyái és pecérei (kutyagondozók, idomítok) számára építette. A legenda alapjai azonban nem bizonyítottak.

     
  • Bethlen Gábor szülőháza

    Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

    A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

     
  • Helytörténeti múzeum és skanzen Tiszafarkasfalván

    Helytörténeti múzeum és skanzen Tiszafarkasfalván, TájGazda

    A Farkasfalván található Tiszaháti Tájmúzeum a vidék legjelentősebb tájtörténeti múzeuma. Tájmúzeumként az egység 1970 óta működik, Bíró Andor (az akkori Határőr Kolhoz elnöke) kezdeményezésére.

     
  • Gyöngyökből készült csodák

    Decsi-Kiss Marcsi

    Gyöngyfűzés során az apró kicsi elemeket egymás mellé, ízlésesen, tradicionálisan összekötni nem egyszerű feladat. Biztos kezeket, türelmet, precizitást és kitartást igényel. A Tolna megyében lakó népi iparművész,

     
Ugrás a tetejére